Magyarok vezetik az európai nyelvi intézeteket
„Megtiszteltetés, és egyúttal az eddigi kemény munkánk gyümölcse, hogy ezentúl a Nyelvtudományi Intézet ad otthont az Európai Nemzeti Nyelvi Intézetek Szövetsége Titkárságának” – mondja Váradi Tamás, az Intézet igazgatóhelyettese, akit a nemzetközi szervezet dublini közgyűlése a szervezet főtitkárává és az új titkárság vezetőjévé is megválasztott.
Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a jövőben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete ad helyet a 30 országot számláló nemzetközi szervezet, az EFNIL titkárságának.
A 2003-ban alakult EFNIL (European Federation of National Institutions for Language) célja, hogy az EU egyes tagállamaiban figyelje a nyelvhasználat és a nyelvpolitika alakulását, ezekről tájékoztatást adjon, illetve iránymutatásokat fogalmazzon meg. A szervezet emellett küldetésének tartja a többnyelvűség és a kisebb nyelvek támogatását, vagyis a nyelvek sokféleségének megőrzését a globalizációs hatások közepette. Az intézmény összefogja az egyes országok nyelvi kutató intézeteit, és az éves konferenciák keretén belül biztosítja számukra az eszme- és tapasztalatcsere lehetőségét.
(Forrás: gvictoria / stockxpert)
A Titkárságot az utóbbi hat évben egy holland tagszervezet vezette, ám az itthoni Nyelvtudományi Intézet aktív szerepvállalása kézenfekvővé tette, hogy az idén esedékes tisztújításon Magyarország kapja a megbízatást.
Hogy miért? Az Intézet az elmúlt években egyre aktívabb szerepet játszott az EFNIL életében. A nemzetközi szervezet két saját finanszírozású projektet indított – egyiket az Intézet kezdeményezésére –, és ezekhez jelentős eredményekkel járult hozzá az itthoni szervezet.
Az egyik projekt célja, hogy nyelvtechnológiai eszközök segítségével olyan kétnyelvű szótárakat hozzon létre, amelyek iránt a kiadók alapvetően nem igazán érdeklődnek. (Ilyen „nem túl piacképes” nyelvpárnak számít például a magyar-szlovén, a magyar-litván vagy a litván-portugál.) A projekt munkáját a nyelvtechnológia terén élen járó Intézet vezeti, és jelenleg annak a módszertannak a kidolgozásán fáradozik, amely segíthetné a lexikográfiai csoport munkáját. Amint ez körvonalazódik, következhet az újabb lépcső, az EU-s támogatások megszerzése.
A másik EFNIL-projekt az European Language Monitor nevű felmérő-összegző jellegű munka volt. Ennek célja pontos képet adni arról, vajon az egyes tagországokban milyen nyelveket milyen arányban használnak az állampolgárok – effajta pártatlan felmérés ugyanis ebben a témában eddig még nem született.
Az Intézet mindemellett a szervezet honlapjának működtetését is magára vállalta: ennek fejlesztését továbbra is feladatának tekinti. S hogy mit még? Az új titkárság célkitűzései közé tartozik az Európai Unióban működő más hasonló szervezetekkel és döntéshozókkal való kapcsolatkeresés, továbbá a minden év novemberében esedékes konferencia megszervezése. A következő éves találkozó előreláthatólag az információtechnológiai eszközök nyelvhasználatra gyakorolt hatását boncolgatja majd.
A MTA Nyelvtudományi Intézete egyébként 2004-ben lépett az EFNIL tagjai közé a másik magyarországi tagszervezettel, az Oktatási és Kulturális Minisztériummal együtt. Az új titkárság már fel is állt, s holland elődjétől fokozatosan veszi át a feladatokat.