Olvasónknak nem tetszik egy új akadémiai projekt neve. Vajon házi szakértőnk megvédi az elnevezést, vagy igazat ad olvasónknak, és maga is rosszallását fejezik ki?

Nem azok a szerkezetek helytelenek, melyek nem szerepelnek a nyelvtanokban, hanem a nyelvtanok hibásak. Nem egyszerűen azért, mert nem tárgyalják az adott szerkezeteket, hanem azért, mert leegyszerűsített képet sugallnak a nyelvről.

Ön szerint jó a fenti mondat? Gondolja végig, egyelőre ne olvasson bele házi szakértőnk válaszába, hogy az ne folyásolja be saját véleményét!

Vannak igék, melyeknek alakjuk alapján mást kellene jelenteniük, mégis ugyanúgy használjuk őket. Ráadásul nem feledkezhetünk meg a magyar, az angol, a latin és a holland között felfedezhető figyelemre méltó hasonlóságokról sem.

Nem kétséges, hogy a munka lehet kín, szenvedés, ha annak, aki végzi, nem a kedvére való, és főleg ha kényszerből végzi. A nagyobb európai nyelvek között körülnézve azt találjuk, hogy szép számmal van köztük olyan, amelyben a ’munka’ értelmű szó ered...

„Menj a francba!” – küldjük el egymást melegebb éghajlatra. De vajon hol a francban van ez a franc, hogy a franc essen belé?! Házi szakértőnk ennek járt utána.

Azon is sokat gondolkoztam, hogy miért hatnak rám ennyire taszítóan az ilyen újítások, miközben semmilyen más újítástól, még az egy-egy rétegre jellemzőktől sem idegenkedem, sőt, vidáman használom is őket. Alap. Akkor ezek miért taszítanak? Elmondom,...

Gyors internetes kereséssel találunk ugyan kb. 4% rizset és kb. 25% rozsot előfordulást, de ezek nagy része a „helyes” alakot firtatja. Mi okozhatja a bizonytalanságot?

Egyes esetekben a szavak jelentése attól is függhet, hogy hangsúlyosak vagy hangsúlytalanok-e a mondatban. Nagy hibát követünk el, ha egy hangsúlytalan szón azt a jelentést kérjük számon, mely hangsúlyos használatakor fordul elő.

Ha egy szerkezetről vagy szóról, melyet nap mint nap hall és használ, valaki azt mondaná: nem helyes, hinne-e neki? Ha igen, rosszul tenné...

A nyelvvédők gyakran úgy gondolják, hogy ha van egyszavas (általában képzős) ige, amely hasonlót jelent, akkor az igés szerkezet használata „felesleges”, „indokolatlan”, „csúnya”. Ezen az alapon azt is követelhetnék, hogy ha valamire van két szótagos...

Egy kifejezés stílusbeli megítélése attól is függ, használtuk-e már korábban. De attól is, milyen más kifejezéseket használunk az adott környezetben. Egészen kis közösségek is kialakíthatják sajátos zsargonjukat, melyben a szavaknak más értékük lesz,...

...an, sem, az Eytmologisches Wörterbuch des Ungarischen (A magyar nyelv etimológiai szótára) német nyelvű szótárban, sem Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című művében (a fogpiszkáló sem). A Magyar Nyelvtörténeti Korpuszban először 1844-ben buk...

A német és az angol nyelvben a zöngétlen és a zöngés zörejhangok között elsősorban a fortisz és a lénisz képzéssel tesznek különbséget. Nem véletlen, hogy a német vagy az angol zöngés zörejhangokat gyakran egyáltalán nem is halljuk zöngésnek (mert gy...

Nem mindig a mi hibánk, ha valamit nem értünk. Tudományos eredményeket lehet ábrázolni akkor is, ha nincsenek mögöttük tudományos kutatások – vagy éppen nem tudjuk, milyenek. Pedig az eredmény gyakran egyszerűen attól függ, hogyan számolunk. Bár vann...

...levélszótára 1902 és 1906 között jelent meg, értelemszerűen az oklevelekből származó adatokkal egészítette ki a művet. Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című munkájában időben terjesztette ki az anyagot: a szótárnak 1902-ben jelent meg az els...

Mi a különbség a „többek között” és az „a többi között” között? Olvasónk nem érti, mi az oka, hogy kijavítják. Házi szakértőnk több nyomós okot is felsorol.

Olvasónk nem csupán tudni akar a zárt ë-ről, de rá is mer kérdezni. Elmondunk minden lényegeset, amit erről a hangról és fonémáról tudni érdemes.

A legtöbb -ny végű szó -n végű idegen szavak átvételéből keletkezett. Mivel következetes [n] > [ny] hangváltozás nem zajlott le a magyarban, ezeknek az esetében mindig felvethető, hogy nem lehet-e, hogy az átvétel után képzős szót „láttak bele” ezekb...

Miért nincsenek „...országok” Európán kívül? – teszi fel a kérdést olvasónk. Az viszont igaz, hogy egészen távoli országok neve nem szokott -ország végű lenni. Házi szakértőnk erre próbál meg magyarázatot adni.

Olvasónk nemrégiben a pityókás szó eredete iránt érdeklődött, és Kálmán László válaszolt is neki. Kálmán László hosszan és meggyőzően fejtegeti, miért nem találja meggyőzőnek A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) által vázolt eredetet....

Nincs is egyszerűbb dolog, mint egy szó eredetének utánanézni, az ember felüti a TESz.-t, és kimásolja, amit ott talál, vagy amit abból fontosnak gondol. Házi szakértőnk azonban nem híve az egyszerű megoldásoknak...

Tibor nevű olvasónk olvasónk gyermekeinek már igen fiatal korukban jelentkeztek evéssel kapcsolatos problémái. Jól tette, hogy házi szakértőnkhöz fordult.

Házi szakértőnk először rámutat, hogy olvasónk melléfogott, majd válaszában elismeri, hogy csak kritizálni tud, válaszolni semmire sem. Aztán cáfol.

Olvasónk azt gondolhatta, a csúnyája/csunyája ’pinája’ használata független a csúnya ’rút’ használatától. Házi szakértőnk szerint viszont a kettő használata szorosan összefügg egymással – még ha ennek okát nem is helyesli.

A nyelv igen sajátos rendszer. Ha egyáltalán van szabályrendszere, az akkor sem olyan, mint mondjuk a jogé vagy a sportoké: nincs „kodifikálva”, leírva.

...ó helyettesítésére. (Például a kutya hideg, a kutyafáját kifejezések ebből erednek.) Ami a kutyák megnevezéseit illeti, mint László nevű olvasónk írja, már volt is szó az eb és a kutya szóról a Nyesten: Olvastam állatkísérletes cikküket, melyben a ku...