bilecz: @szigetva: Könnyű a 2x2-t magyarázni! De a szláv-magyar viszonyban a történész sokszor a nyelvészre támaszkodik, aki az érveit a történésztől vette! Marad a régészet meg a genetika. Ebből egy valósabb...

szigetva: @bilecz: Neked nem kell egyetértened ezzel, de akkor is ez a tudományos konszenzus. Sokan azzal nem értenek egyet, hogy a magyar nyelv finnugor, vagy hogy a Föld felmelegedésében szerepet játszik az e...

bilecz: @szigetva: „Meg egyébként is X nyelv szempontjából annak van jelentősége, hogy ő honnan vette, annak már sokkal kevésbé, hogy ahonnan vette, abba a nyelvbe honnan került.” – hát ez az, amivel nagyon n...

szigetva: @Sultanus Constantinus: Azért volt olyan, hogy egy vita hevében kijelentetted, hogy te nem értesz egyet azzal, hogy az etimológiában a közvetlen átadó nyelv számít eredetnek.

Sultanus Constantinus: Ha már szlávok, talán belefér egy érdekesség: www.elmexicano.hu/2017/03/honnan-ered-a-ciao.html @szigetva: Én azt mondom, hogy ezek nem zárják ki egymást. Pl. a "deszka" szláv jövevényszó a magyarban,...

szigetva: @mederi: Már a kiindulásod is tévedés: a nyelvészek nem nációkhoz, hanem nyelvekhez kötik a szavak eredetét. Amikor azt mondjuk, hogy egy szó X nyelvből került a magyarba, akkor nem állítunk olyat, ho...

mederi: @szigetva: 10 A szavak eredetét szerintem nem ma élő vagy kihalt nációkhoz kéne kötni, hanem pl. "nyelvtani formulák köréhez", pl.: -//A "késztetés-eredmény formulák" köre a magyarban: - "szt/ dt" vég...

szigetva: @bloggerman77: „de ebben a nyelvészet is hibás, hiszen a szláv közvetítésű szavakat is "szláv jövevényszó" kategóriában tartják nyilván.” Sultanus Constantinus is mindig ezen rugózik, de már többször ...

bloggerman77: @bilecz: Össze-vissza kavarsz sok mindent, de ebben a nyelvészet is hibás, hiszen a szláv közvetítésű szavakat is "szláv jövevényszó" kategóriában tartják nyilván. A "pásztor" szláv közvetítés nélkül ...

szigetva: @bilecz: Hát biztos az indoeurópaiaknak is a magyarok tanították…

mederi: Ha a szókezdő "cs" korábban "(t)sz (->"c")-->ts(->"cs")" átalakuláson ment át, akkor a *(t)szemeszt(e) (ma: szemezte)/ *(t)szemedt(e) késztetés pár is szóba jöhet, mert a növények egyfajta ol...

Sultanus Constantinus: @lcsaszar: Nem, a Chimborazo valószínűleg kecsua eredetű: en.wikipedia.org/wiki/Chimborazo#Etymology

lcsaszar: @Sultanus Constantinus: Összefügg esetleg a Csimborasszó (Chimborazo) vulkáni hegy nevével?

Galván Tivadar: " A japán nyelvben ma is létezik a csimata szó, amely több jelentésben is előfordul: ’útelágazás’, ’terület’, városnegyed’, ’gyülekezőhely’, ’mindenütt’ stb": sőt, a japánban a 'kanmuri' szó is létezi...

Sultanus Constantinus: A spanyolban is megvan a "cima" [szima/θima] 'hegytető, -csúcs' jelentésben, sőt, ebből jön az encima 'ráadásul', ill. 'felül', 'rajta', 'felett' is.

bilecz: @Untermensch4: Ezeket a szavakat valószínűleg nem ismerték sem a szlávok sem a magyarok, amikor először találkoztak. Viszont a magyarok sem állattenyésztés sem földművelés nélkül nem élhettek. Ismerhe...

Untermensch4: @bilecz: Milyen szavakat cseréltünk le szerinted az alábbiakra: pendrájv, muszáj, Ön, pisztoly, autóbusz, paprika, paradicsom?

bilecz: @mederi: Meg "nagy tanítók", akik a buta, nomád magyarokat mindenre megtanították. A magyarok meg minden, korábban ismert szavukat lecserélték szlávra, mert az olyan jól hangzott! Na, ne...

Janika: Ez a napnál világosabb: A szó eredetileg cseh import mentát jelentett. Cseh-máta. Ebből lett a cse(h)mete, Mivel a menta nagyon kicsi, - főleg a cseh változata - ezért a cse(h)mete magyar jelentése na...

mederi: @mederi: U. I. A szlávok sem "együgyűek" voltak, csupán elsősorban földművesek és nem hódító katonák.. :)

mederi: @cikk címre: Régen a győzők a legyőzött értékeit mind elvették, ami persze nem változott.. A modern kor háborúira is jellemző (volt) a fosztogatás.. Az elhurcolás ugyan nem rabszolga piacra történt/tö...

bilecz: www.irodalmilap.net/?q=cikk/puszta-nyelve-es-szlavok

nadivereb: @nadivereb: Sőt, igazából a kertészetbe leadott rendelésbe se való, mert oda meg pontos faj- és fajtamegjelöléssel adunk le rendelést.

nadivereb: @Untermensch4: Sőt, szerintem minél szaknyelvibb egy szöveg, annál gyakrabban használják a "fa" nélkül a faanyagot. Egy burkolati rétegrendben vagy tüzépre leadott rendelésben gyakorlatilag nem látni ...

Untermensch4: @MolnarErik: Nem egyértelmű. Sztem a "bükk fakanál" egy "fakanál" (a cikkbeli "fakanalak fából és műanyagból" c képen látható eszköz) aminek az anyaga bükk. A "bükkfakanál" meg jelenthet ugyanekkora e...

nadivereb: Jaj, ez az anyagneves szabály az egyik kedvenc példám, ha azt kell szemléltetni, mennyire életszerűtlen dolgokat tud produkálni, ha feltétlen be akarjuk tartani. Viszonylag gyakran találkozom pl. terv...

MolnarErik: Hát attól függetlenül, h a helyesírási szabályzat szerint nem úgy kéne írni, azért mégiscsak a bükkfakanál a legjobb megoldás, mert az a legegyszerűbb, és mindenki számára egyértelmű. Nem véletlenül í...

Untermensch4: " a bükk (tölgy, nyír stb.) magában ritkán használatos anyagnévként" Teljesen magában ritkán de nekem ismerős az "anyaga: bükk", és más fafajtáknál is hasonlóan. Szövegkörnyezettől függően a "-fa" sim...

bloggerman77: @somitomi: Keresztalj helyesen a talpfa "hivatalos" neve, de a fa keresztalj esetében a talpfa elnevezés sem hibás, ellenben a vasúti szakik kiakadnak a vasbeton talpfa kifejezéstől. :)

somitomi: Tudtommal a vasúti szaknyelvben a sínszálak rögíztésére szolgáló gerenda neve "alj", ennek megfelelően anyag szerint van faalj, vasbetonalj illetve a magyar vasúton nem nagyon használt vasalj is. A ta...