bilecz: @bloggerman77: Pontosan kell olvasni! "amely valószínűleg az indogermán „snuaba” (szalag, kötés) átvétele"

bilecz: @bloggerman77: Jó, hogy említetted a számszeríjat! Igen jellemző egy nyelvész műmegoldás a déli szláv nyelvek számosztreljéből! Magyar ember így nem gondolkodott. (Nem volt nyelvész!) Ez egy népetimol...

bloggerman77: @bilecz: A szlávoknak az asztagot nem kellett "átvenni" a "hun-avar-magyaroktól", meg sem a görögből, latinból, mert örökölték azt az indoeurópai őseiktől - akiket te indogermánnak nevezel. Indogermán...

szigetva: @bilecz: „De, ha ez a szó megvan a szanszkritban (sthágati), a görögben (στέγω) a latinban (tegō), olyan értelemben, hogy betakar, befed, megvéd, és innen (vagy a magyaroktól?) vették a szlávok is, a...

bilecz: @bloggerman77: Asztag. Gabonakévékből felrakott magas halom. „Szláv eredetű: bolgár, horvát, szlovén sztog. A szó eleji ejtéskönnyítő „a”, a mássalhangzó-torlódást oldja fel.” – írja a Magyar etimológ...

El Vaquero: Lassan az ilyenek is bekerülnek a tananyagba: scontent-ams3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/17...1442e3cd&oe=593E0857

bloggerman77: @bilecz: A magyar nyelv óiráni és türk eredetű földművelési szakszókészlete az irtásos "egynyomásos" földművelésnek felel meg. A szláv jövevényszavak viszont a római eredetű kétnyomásos, illetve a ben...

bloggerman77: @Sultanus Constantinus: Olvastam. Most. Tudtam eddig is, amit ott írsz.

Sultanus Constantinus: @bilecz: @bloggerman77: A belinkelt cikkemet amúgy elolvastátok? (Nem számonkérés, csak kíváncsi vagyok, mert a statisztikám nem jelzett egy látogatást sem a nyest.hu felől).

zegernyei: @bilecz: (20.) Téved, amikor úgy gondolja, hogy a magyarok nomádságától függ a "szláv jövevényszavaink megítélésének sorsa".

El Vaquero: @El Vaquero: illetve rosszul mondom, mert a hangtanban is lehet használni, mikor egy szó kiejtése vagy fonotaktikája kivételesnek mutatkozik, akkor meg lehet magyarázni, hogy idegen átvétel, és ezért ...

El Vaquero: @szigetva: egyetértek, én sose láttam túl sok értelmét az etimológiának. Persze érdekes, meg elég távoli összefüggéseket is feltár látszólag két különböző szó között, de igazából tudományos haszna nin...

szigetva: @mederi: Azért teljesen hiteltelen, amit csinálsz, mert úgy csinálsz, mintha érdekelne, de nem vagy hajlandó utánamenni: en.wiktionary.org/wiki/test#Etymology_1 en.wiktionary.org/wiki/testum#Latin en....

mederi: @bloggerman77: 23 A latinból az angolba nyilván úgy került ahogy mondod, hiszen a rómaiak hódításainak következménye.. A latinba hogyan került, az már kérdéses.. Ha belső keletkezésű, akkor latin ered...

bloggerman77: @bilecz: Gondolom legkevésbé se zavar, hogy a szklavosz/sclavus/slave a szláv népnévből való, és jelentésmódosulással lett "(rab)szolga" jelentésű, mivel a vikingek és a magyarok szinte csak szlávokat...

bilecz: @Sultanus Constantinus: Nevüket származtatják a szláv slovo=szó, slava=dicsőség, slow=mocsár, a latin sclavus=rabszolga, szavakból egyaránt. Magyarázat mindegyikre van, de a különböző jelentések, kösz...

bloggerman77: @mederi: Amikor ilyen eszetlenségeket olvas az ember, mint amit ide írtál, őszintén felmerül az emberben, hogy ezt most komolyan?... A teszt szó latin eredetű, a testis -m f szóból került ófrancia köz...

mederi: @szigetva: 12 Szerintem az "eredet" helyett a "közvetítés(sel)" volna a pontos megnevezése annak, hogy egy szó -legtöbbször vélhetően- hogyan (-milyen úton, módon) került egyik nyelvből a másikba.. (K...

bloggerman77: @bilecz: Obrusánszky meg Bálint Gábor, mint forrás? Ó-Jajj. A "nádor" szó a nádorispánból rövidült, ami latinul comes palatinus, amit keleti frank környezetben palotagrófnak szokás fordítani, nálunk u...

bilecz: @szigetva: „Az etimológia rendszerint nem is nagyon érdekli a nyelvészeket. Ez a 19. században volt menő dolog.” Minden mindennel összefügg! Ezzel a kérdéssel foglalkozott éppen zegernyei | 2017. febr...

szigetva: @bilecz: Alapvetően nem érted az etimológiát. Nincsenek kőbe vésett nyelvészeti szabályok. Az etimológia rendszerint nem is nagyon érdekli a nyelvészeket. Ez a 19. században volt menő dolog.

bilecz: @szigetva: Könnyű a 2x2-t magyarázni! De a szláv-magyar viszonyban a történész sokszor a nyelvészre támaszkodik, aki az érveit a történésztől vette! Marad a régészet meg a genetika. Ebből egy valósabb...

szigetva: @bilecz: Neked nem kell egyetértened ezzel, de akkor is ez a tudományos konszenzus. Sokan azzal nem értenek egyet, hogy a magyar nyelv finnugor, vagy hogy a Föld felmelegedésében szerepet játszik az e...

bilecz: @szigetva: „Meg egyébként is X nyelv szempontjából annak van jelentősége, hogy ő honnan vette, annak már sokkal kevésbé, hogy ahonnan vette, abba a nyelvbe honnan került.” – hát ez az, amivel nagyon n...

szigetva: @Sultanus Constantinus: Azért volt olyan, hogy egy vita hevében kijelentetted, hogy te nem értesz egyet azzal, hogy az etimológiában a közvetlen átadó nyelv számít eredetnek.

Sultanus Constantinus: Ha már szlávok, talán belefér egy érdekesség: www.elmexicano.hu/2017/03/honnan-ered-a-ciao.html @szigetva: Én azt mondom, hogy ezek nem zárják ki egymást. Pl. a "deszka" szláv jövevényszó a magyarban,...

szigetva: @mederi: Már a kiindulásod is tévedés: a nyelvészek nem nációkhoz, hanem nyelvekhez kötik a szavak eredetét. Amikor azt mondjuk, hogy egy szó X nyelvből került a magyarba, akkor nem állítunk olyat, ho...

mederi: @szigetva: 10 A szavak eredetét szerintem nem ma élő vagy kihalt nációkhoz kéne kötni, hanem pl. "nyelvtani formulák köréhez", pl.: -//A "késztetés-eredmény formulák" köre a magyarban: - "szt/ dt" vég...

szigetva: @bloggerman77: „de ebben a nyelvészet is hibás, hiszen a szláv közvetítésű szavakat is "szláv jövevényszó" kategóriában tartják nyilván.” Sultanus Constantinus is mindig ezen rugózik, de már többször ...

bloggerman77: @bilecz: Össze-vissza kavarsz sok mindent, de ebben a nyelvészet is hibás, hiszen a szláv közvetítésű szavakat is "szláv jövevényszó" kategóriában tartják nyilván. A "pásztor" szláv közvetítés nélkül ...