anokó: @tenegri: Okos ember lehetett ez a Julius Oppert ! Az ékírásnak 16 féle tipúsát ismerte. Nemcsak a " sumer " elnevezés, de az ékírásnak a keilschrift és az écriture de cuneiforme elnevezés is az ő nev...

anokó: @tenegri: Olyan kérdésekben, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb nincs értelme vitatkozni. A radián, vagy ívmérték csak 1873 óta használatos . A térképészet még ma is a háromszögelés elvét használja...

Babilen Tatarszkij: @Ringelhuth bácsi: A 4. pontra reagálnék. Továbbra sem értem, Khorezm hogyan merül fel. Ha a császárnak igaza van és a besenyő támadás szakította ki a szavárdokat a magyar etnikumból, akkor a - valaho...

tenegri: @feri: "Ami a nyelvrokonság okait illeti: nem hiszem, hogy ezek lezártak lennének" - Most komolyan: ez alapján az írás alapján Bakay Kornél a nyelvrokonság és a történeti nyelvészet legalapvetőbb elem...

elhe taifin: @feri: Ez a Bakay Kornél cikk is a szokásos "színvonal" (ráadásul nem is nyelvész) , nem tűnik túl tájékozottnak a témában. Inkább olvasd el a Sinor Dénes szerkesztette The Uralic languages: descripti...

Fejes László (nyest.hu): @bibi: De hát maga Mátyás román volt! A Magyar Királyság és a román fejedelemségek hol egymás ellen, hol egymás mellett küzdöttek. Nyilván voltak konfliktusok, de valamiféle állandó ellenséges viszony...

feri: @DJS: @tenegri: @elhe taifin: 1. Nem" a korábbiaknak ellentmondó dolgokat " keresem, hanem az újakat, amelyek lehetnek ellentmondóak és megerősítő jellegűek is. Ami a nyelvrokonság okait illeti: nem h...

Hédi: Kedves DJS, valóban, illik minden forrást megjelölni és Binet nevének leírásánál az e helyett valóban é szerepel. De ha ezzel, illetve a „hanyag” jelzővel a szerző hitelességének megkérdőjelezhetőségé...

El Mexicano: Különben az sem igaz, hogy ennek megítélése nem nyelvfüggő. Pontosan az a lényeg, hogy a nyelv fonetikai–fonológiai rendszere határozza azt meg, bizonyos hangkapcsolatok kettőshangzók-e, vagy pedig má...

El Mexicano: @IdegenNyelvŐr: Abban egyetértek veled, hogy a [wa], [we], [wi], [wo] és a [ja], [je], [jo], [ju] tisztán fonetikailag vizsgálva valóban mássalhangzós ejtésűek. De ettől még a [w] és a [j] nem mássalh...

tenegri: @anokó: "Annak hogy a kört hány fokra osztják fel , annak geometriai, térképészeti és matematikai jelentősége van , nem is elhanyagolható mértékben." Bizonyára éppen ezért nem ezt a rendszert használj...

Ringelhuth bácsi: @Babilen Tatarszkij: 1. A Kaukázustól északra lévő terület valóban nem Transzkaukázia, hanem Kaukázia. 2. Perzsia a Kaukázus és a Kaszpi-tenger közötti keskeny földsávot ellenőrizte, oda erődöket tele...

Fejes László (nyest.hu): @anokó: Csatlakoznék tenegrihez, plusz egy kérdés: "Annak hogy a kört hány fokra osztják fel , annak geometriai, térképészeti és matematikai jelentősége van , nem is elhanyagolható mértékben." -- Mi?

tenegri: @anokó: "Nem szeretnék nyelvészeti vitába bonyolódni." Pedig szerintem itt nyugodtan meg lehet ezt tenni, bár kétségtelen, hogy nem kifejezetten kapcsolódik ehhez a cikkhez. "Azokban elolvasható infor...

IdegenNyelvŐr: @El Mexicano: "helyesírási szempontból az /ie/ itt is diftongus" – hogy jön a helyesírás a fonetikához? Javaslom, hogy szakadj el a szavak írásképétől ha a kiejtésüket vizsgálod, mert könnyen tévútra ...

bibi: @Fejes László (nyest.hu): "A román--magyar kapcsolatok megromlása annak köszönhető, hogy a románok egyre nagyobb súllyal jelentek meg Erdélyben, de ennek megfelelő politikai jogokat nem kaptak." Ez is...

anokó: @Fejes László (nyest.hu): A múlt századot " pontosítanám " ! Miután 1844-ben Henry Rawlinson ( 1810-1895) angol katona-diplomata lemásolta a háromnyelvű behisztumi sziklafelíratot, majd Georg F. Grote...

anokó: @Fejes László (nyest.hu): Nem szeretnék nyelvészeti vitába bonyolódni. Remélem van arról információja, hogy a folyamközben fellelt ékírásos agyagtáblákat már a múlt század közepén megfejtették. Azokba...

feri: @DJS:" Hát nem tudom. Görögül a ZÓON állatot jelent. Ez pedig alapszó, igen valószínűtlen, hogy átvették volna tőlünk, hiszen biztos volt erre előtte egy saját szavuk - akkor meg minek?" Nem vették át...

Babilen Tatarszkij: Jó cikk! De az valahogy kimaradt belőle, hogy mi van, ha a krónikáknak igazuk van és a székelyek nem keleten, hanem valóban a Kárpát-medencében csatlakoztak az ősmagyarsághoz. Miért ne lehetne elképze...

Babilen Tatarszkij: jav: gyengépp = gyengébb, :S

Babilen Tatarszkij: Üdv! Először is gratulálok a nyest.hu-hoz, hiánypótló, minden nap olvasom. Ez a cikk is egy nagyon jó témafelvetés, folytatnám is a gondolatkísérletet a saját megjegyzéseimmel. Előtte azonban egy kis ...

Fejes László (nyest.hu): @anokó: A szkíták sztyeppei iráni népek voltak, a sumérok Babilóniában éltek, nyelvük szigetnyelv. Semmiféle kapcsolatuk nem bizonyított. Annak, hogy a kört hány fokra osztják fel, semmi jelentősége n...

anokó: @ppeli.geo: Az ős szkíták (sumerok) a zérót nem ismerhették. A cikk tartalmazza a zéró szó vélhető eredetét. Ismerték azonban a fogalmi jelentését , kezdőpontnak , vagy középpontnak tekintették. A kör...

ppeli.geo: @anokó: Legjobb tudásom szerint fejlett matematikájuk ellenére a sumérok nem használták még a zérót. Babilóni matematikusok, akik átvették a sumér rendszert, i.e. 300-tól használtak egy jelölést a nul...

ppeli.geo: @takacs janos: A számjegyek lassú folyamatként érték el mai formájukat Európában, nem egyetlen ember nevéhez kötődnek, így tudtommal nem egyedül Düreréhez. (Részletesebben: www.skypoint.com/members/wa...

ppeli.geo: @peterbodo: Igen, a cifra szavunk is innen származik, akárcsak több európai nyelv szava a számjegyre, és még az angol cipher szó is: * The French formed the word “chiffre” and adopted the Italian word...

anokó: A cikk második mondata tárgyi tévedés. Jelenlegi tudásunk szerint a folyamközbe időszámításunk előtt 3250 körül betelepedett egy népcsoport, amely intellektuálisan magas szinten állt. Fejlett matemati...

takacs janos: Valahol azt olvastam, hogy Dürer alakította ki a mai "arab" számokat. Mivel ezek olyannyira különböznek a nyugati arab számoktó ill. a második sorban lévő Arabic-Indic számoktól, helyesebb lenne Dürer...

El Mexicano: Annyit megjegyeznék, hogy a zéró/zero sem közvetlenül az arabból került az olaszba, hanem a középkori latin zephyrumból, ami pedig a hispaniai (!) arab szífrből származik. A zero vs. cifra szóhasadás ...