Fejes László (nyest.hu): @Hatti: Az adott helyen nem egyszerűen magyar krónika van, hanem annak török fordítása. Nem túl szerencsés, hogy két népre-nyelvre utaló kifejezés úgy szerepeljen egymás mellett, hogy tök másra utal. ...

bm613: A kabátlopási ügyhöz: emlékeztem egy történetre ezzel kapcsolatban, és a kifejezés annyira elterjedt, hogy már az is bekerült az "emlékbe", hogy tényleg kabátról volt szó. A szereplő neve alapján meg ...

Hatti: A Wikipédia kapcsán megjegyezném, hogy a róla írt vélemény kissé rosszindulatú. A középkori krónikákat magyar krónikának nevezzük, holott mindegyik latinul íródott. Nincs semmi probléma azzal, hogy a ...

mjudo: Nyelvtanár vagyok. Angolt tanítok egy dadogó diáknak. Magyarul nem dadog. Angolul viszont nagyon dadog szegény. Mit csináljak, hogy megkönnyítsem a dolgát? Írásban kérdezzem?

Sepultura: Köszönöm, Erik! Ezzel számomra tisztázódott a dolog. Az önkormányzat honlapján csupa nagybetűs, csak remélni tudom a kötőjel a határozatban nagy.

aphelion: @Sátánka: Még így is túl liberálisnak véled Orbánt, hogy megpróbált korlátlan felhatalmazást kibulizni magának?

MolnarErik: @Sepultura: A közterületek hivatalos írásmódját mindig az az önkormányzati határozat tartalmazza, amelyben az elnevezéséről döntenek. Ez jogérvényes, ellentétben a helyesírási szótárakkal, amik csak a...

Sepultura: Lehet, de valamimért - nem tudom miért - azt feltételezem, hogy a helyesírás és nyelvészet szoros összefüggésben van. A helyesírási szótárakat akkor helyesírástudósok szerkesztik, nem nyelvészek?

szigetva: @Sepultura: Ugyan a közoktatás úgy tesz, valójában a helyesírás alapvetően nem nyelvészeti kérdés.

Sepultura: @szigetva Lázba nem hoz, de mivel van egy vita wikipédián a park nevének helyesírásáról, azt hittem találtam egy olyan példát amit nyelvész láthatott. A kékgolyót nem látom jó példának, arról itt: www...

szigetva: @Sepultura: Engem olyan nagyon nem hoz lázba az, hogy hogy van írva, de a XII. kerületi [kéggojó] utca neve "Kék Golyó utca"-ként szerepel az utcanévtáblán. Hogy feltűnt abból arra következtetek, hogy...

Sepultura: A Magyar-Török Barátság park neve így szerepel fentebb. Mivel ez nem intézmény a helyes alak nem a Magyar–török barátság park?

mederi: @durek: 167 "A magyar orr esetén az egyeztetés alapja az, hogy az orr és orom szavak jelentését összevetik 6 másik uráli nyelv fenyőerdő, erdő, hegy, domb jelentésű szavaival.." Az orom és az ormány g...

durek: Tudna valaki segíteni abban, hogy az uraloneten a nyelvjárásokat jelölő rövidítések pontosan mit jelentenek a manysi és a hanti nyelvek esetén? Csak tippelni tudok, de azt sem minden esetben. Köszönet...

durek: @tenegri: "Elég sok nyelvvel mutatnak a magyarban levő jövevényszavak szabályos megfeleléseket, ez hétköznapi és nem ritka jelenség. Vagy nem értettem mire gondoltál." Vagy lehet, hogy inkább én értet...

durek: @tenegri: Teljesen érthető és logikus, hogy az alapszókincs szavai az általad is említett mindenféle hatás következtében változhatnak, kiveszhetnek, lecserélődhetnek. Viszont ez azt is jelenti, hogy a...

tenegri: @durek: "Ugyanakkor találkoztam már olyan megközelítéssel is, miszerint a magyar nyelv ugor/finnugor/uráli eredetű szavai képezik az alapszókincset" Ez semmiképp nem az alapszókincs, ez csak simán az ...

tenegri: @durek: "Erre a magyar nyelv esetén (ha jól tudom) csupán a hajó, harang és homok szavak ótörök eredeztetése (ugor kori átvétele) esetén hivatkoznak, de mindhárom esetben bizonytalan az egyeztetés kül...

durek: @tenegri: Először is köszönöm, hogy időt szánsz rám! :) Az első bekezdésedben írottakat nem vitatom, viszont jelezném, hogy nem általánosan, sok nyelvet érintően tettem fel a kérdést, hanem egy konkré...

tenegri: @durek: "Ha jól tudom, ez azért van, mert a finnugor nyelvekben nagyon sokáig nem volt többek között f, b, d(?), g hang. Ez egy igen jól érthető oka a hangváltozásoknak, mondhatni fizikai törvényszerű...

mederi: @durek: 148 A "kerek" és a "körül" szavak jelentéstartama alapján szerintem: -A "kerek" (gömbölyű) szó talán a "kér" igéből származik (kérek) jelentés módosulással.. Térbeli alakzatok jelzője, hiszen ...

durek: @tenegri: A finn nyelvben használt mássalhangzókról ezt írják: There are 13 consonant phonemes in Finnish: [d], [h], [j], [k], [l], [m], [n], [ŋ], [p], [r], [s], [t], and [v]. Phonemes [b], [f], [g], ...

durek: @tenegri: "A hangváltozásoknak nincs konkrét oka, ilyen módon nem magyarázhatók meg." Korábban írtam (111), hogy a proto-germánból a finnbe került kölcsönszavak esetén több tucatnyi példa van arra, ho...

tenegri: @durek: Az általad az uralonetben kifogásolt szavak, amelyek etimológiai magyarázatában szerepel a "hangutánzó" kifejezés, alapvetően nem hangutánzó szavak, hanem hangutánzó _eredetű_ szavak. Ahogy ír...

durek: @tenegri: a gyakorlat, azaz etimológiai szótáraink tanúsiítják, hogy a nyelvészek nem veszik komolyan vagy egyszerűen nem alkalmazzák a "hangutánzó szavakat nem vizsgálunk, nem rokonítunk" szabályt, a...

tenegri: @Roland2: Nem igazán van olyan, hogy ha ez és ez van, akkor az és amaz fog történni. Inkább olyan van, hogy történhet vagy szokott történni, ilyen vagy olyan valószínűséggel, más hasonlóan értékelhető...

durek: @tenegri: én alapvetően csak azon értetlenkedtem, hogy ha komolyan veszem a Fejes által írottakat a módszertannal kapcsolatban, miszerint a hangutánzó szavakat eleve kizárjuk (a nyelvészek) a vizsgála...

tenegri: @durek: Ez azért nem ennyire leegyszerűsíthető kérdés (mint annyi minden). Kifejezetten hangutánzó szavakat (dörren, puffan, károg, placcsan, puff, kotkot, béget, stb.) valóban nem sok értelme van has...

durek: Milyen tudományosan megalapozott indoklása lehet annak, hogy a körül, köré, körött stb. szócsalád “kör-“ tövét a nyelvészet elválasztja a kerek, kerül, karika stb. szócsalád “ker-“ tövétől, azonosítás...

Cypriánus: @Roland2: Nem vagyok szakértő, de a Halotti Beszéd szinte modern szöveg ; -) legalább is 4000 éve beszélt alapelvekhez képest , és még ott is "vimádjuk" van imádjuk helyett. ( a jelentése sem volt tel...