A nagy állóképességet igénylő sportok befolyásolhatják az idősebb atléták természetes szívritmusát – állapította meg egy brit kutatócsoport egereken végzett kísérletek alapján. Szakértőik szerint a kitartóan végzett mozgás előnyei mégis sokkal jelent...

Idén 800 millió forintból újabb 18 fiatal kutató alakíthat önálló kutatócsoportot a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteiben és az egyetemeken a Lendület program keretében – mondta el Lovász László, az MTA elnöke az eredményhirdetésen Buda...

Néha a legegyértelműbb dolgokban is elbizonytalanodunk – még a kétharmadban is lehet kételkedni.

Mi közük a kétéltűeknek a párosujjú patásokhoz, illetve az űrlényekhez? Itt a kijózanító magyarázat.

Azok a lányok, akiket 10 éves korukban kövérnek bélyegeznek meg, 19 éves korukra nagyobb valószínűséggel válnak túlsúlyosakká.

Az emberi nyelv nem genetikai csatornákon keresztül öröklődik, ennek ellenére a kulturális öröklésmenet is leírható a darwini természetes szelekció mechanizmusának segítségével.

Május 6-án Lovász László matematikust választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 185. közgyűlése.

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok.

A kisgyerekek és a kisállatok nemcsak aranyosak, de viccesek is, amikor próbálgatják, mire tudják használni az egyes testrészeiket. Az elefántok ormánya különösen sok lehetőséget tartogat...

Egyedülálló laboratóriumi oktatónapot rendeztek a kémia népszerűsítéséért középiskolás diákok számára.

A Harry Potter-sorozat mítikus lényeiről nevezték el az újonnan felfedezett rovart.

A nyelvi képesség mögött meghúzódó genetikai háttér a gének komplex és harmonikus együttműködésén alapul, és az emberré válás során az emberi agy egy összetett „áthuzalozása” ment végbe.

Megfejtették az 1918-ban több tízmillió emberéletet követelő influenzajárvány pusztító erejének rejtélyét amerikai kutatók, akik a vírus eredetére, valamint arra keresték a választ, hogy miért volt olyan gyilkos a kór, amelynek főként fiatalok estek ...

Izrael északi részén egy parazita megtámadta a fügekaktuszokat, amelyeknek megmentésére szabadon engedtek százötvenezer azokat felfaló katicabogarat – írta csütörtökön a Háárec című izraeli lap.

Medusa egy furcsa genetikai hiba következtében két fejjel, de egyetlen testben él. A kígyó azonban nem társas lény, még akkor sem, ha a teste nagy részén osztozik egy másik kígyóval...

Milyen képet kapunk, ha az MR-készülékbe különböző terményeket rakunk? – Egy amerikai radiológus kipróbálta. Az eredmény meglepően művészi.

A nyelvi képesség mögött meghúzódó genetikai háttér a gének komplex és harmonikus együttműködésén alapul, és az emberré válás során az emberi agy egy összetett „áthuzalozása” ment végbe.

A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint korábbi kutatások alapján vélték: az általa hordozott gének egy része évmilliókat élt már túl, tehát nem valószínű, hogy el fog tűnni – derült ki svájci és amerikai genetikusok tanul...

Ha egy autóban fölfüggesztünk egy ingát, az másképp viselkedik, mint ha egy héliumos lufit rögzítünk az autó padlójához. Egy egyszerű videóból azt is megtudhatjuk, miért.

A madarak tanulási képességeit vizsgálva azt tesztelték, képesek-e megtanulni a különbséget az építőanyagok között.

Élőben követhetik nyomon az érdeklődők egy Budapesten élő dolmányosvarjú-fészekalj életét az interneten.

Előadásokkal, bemutatókkal és kísérletekkel is várják az érdeklődőket a Tudományfesztiválon a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében április 24-én és 25-én.

Ha választhatunk aközött, hogy elvégzünk-e valamit vagy sem, akkor sokkal hatékonyabbak leszünk, mintha minden kötelező.

A budapesti Mechatronikai Szakközépiskola csapata nyerte meg a TudásFeltöltés 2.0 tudományvizualizációs vetélkedő fődíját. A diákok Az elektroncső című kisfilmmel kerültek a döntőbe, ahol egy könnyed, humoros, ugyanakkor tudományos videóval bizonyíto...

Több hipotézis is közkeletű volt azzal kapcsolatosan, hogy miért csíkosak a zebrák. A tudósok azonban csak most találták meg az igazi magyarázatot.

Az ugatás sokoldalú kommunikációs jellé vált a domesztikáció során, amely érthető információt szolgáltat az emberek részére a kutya belső állapotáról, valamint feltehetően ezen keresztül a kontextusról.

Brit kutatók azonosították azt az agyi területet, amely a játékszenvedéllyel függhet össze – derült ki tanulmányukból.

30 millió forintos svájci támogatással készült el a kötet, mely nem kerül bolti forgalomba.