Hogyan etessük a kétfejű kígyót?
Medusa egy furcsa genetikai hiba következtében két fejjel, de egyetlen testben él. A kígyó azonban nem társas lény, még akkor sem, ha a teste nagy részén osztozik egy másik kígyóval...
Vannak mindennapi, praktikus problémák. Ha valakinek például két kígyója van, jól tudhatja, hogy érdemes őket egymástól elválasztva tartani, mert nem társas lények. Nem beszélgetnek el békésen egymással a teraszon egy csésze tea mellett, hanem például egyszerűen fölfalhatják egymást, vagy úgy összekaphatnak az élelmen, hogy kárt tehetnek egymásban. Na de mit tegyen az, akinek olyan kígyója van, ami valójában kettő – ti. két feje van? Most megtudhatjuk ezt is az I fucking love Science összeállításából.
Az alábbi videón megnézhetjük, hogyan eteti gazdája Medusát, a kétfejű és albínó vörös királysiklót (Lampropeltis triangulum). Medusa két feje teljesen önálló életet él, és mindkét fej irányítja a testet, amin osztoznak. A rendellenesség oka az, hogy még zigóta korukban nem váltak el egymástól az ikrek. (Ez a jelenség ritka, de nem ismeretlen az állatvilágban.) Medusának vadon nem sok esélye lenne az életben maradásra, de fogságban igen jól tartható, feltéve, ha valaki tud vele bánni.
Arról fogalmunk sincs, hogy a két fej hogyan érzékeli egymást. Az állat úgy tűnik, megszokta, hogy két feje van, ez különösebb nehézséget nem okoz. Kivéve azt az esetet, ha táplálék kerül a közelükbe. Ilyenkor minden a két fej úgy gondolkodik, hogy azt neki kell megszereznie. Azt tehát nem „tudják”, hogy a zsákmány ugyanazt a testet fogja táplálni. Így ha hagynák őket, az élelmen úgy kapnának össze, mint két kígyó – akár egymást megsebesítve is.
Így a kígyók etetése nagy elővigyázatosságot igényel. Egyszerre kell minkét fejnek táplálékot kapnia, és nagyjából egyszerre is kell befejezniük az étkezést – nehogy elmarják egymástól a maradékot. Miután pedig jóllaktak, gazdájuknak szappanos vízzel jól le kell csutakolnia őket, hogy az ételmaradékok szaga ne ingerelje arra a másik fejet, hogy megkóstolja a másikat. Az alábbi videón mindezt meg is szemlélhetjük...
Forrás