Mitől alakul ki a játékszenvedély?
Brit kutatók azonosították azt az agyi területet, amely a játékszenvedéllyel függhet össze – derült ki tanulmányukból.
A szerencsejáték-függők agytevékenysége valószínűleg eltér a normálistól, ezért csaphatják be magukat azzal a téveszmével, hogy mindig van esélyük a nyerésre – idézte a The Independent a kutatóknak az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányát.
A kutatók felfedezték, hogy ha ez az agyterület – az oldalbarázda mélyén elhelyezkedő úgynevezett sziget (insula) – sérülés miatt károsodik, akkor a páciensnek elmúlnak a hazárdjátékkal kapcsolatos tévképzetei. Ilyen például a szerencsejátékos tévedése elnevezésű klasszikus hiba: sok fej után valószínűbb, hogy a következő körben írás lesz a pénzfeldobás eredménye, miközben valójában semmi sem változott, mindig 50 százalék mindkét oldal valószínűsége.
A felfedezés alátámasztja azt a feltételezést, hogy a játékszenvedély idegrendszeri okokon alapul, ezért olyan gyógyszerekkel kellene kezelni, amelyek az agy bizonyos területeit célozzák, vagy a kényszeres szerencsejátékhoz vezető téveszméket feldolgozó pszichoterápiával – írták a szakemberekAz eredmények arra utalnak, hogy a szerencsejáték-függők sziget nevű agyterülete túlműködhet, ezért lesznek ők könnyebben áldozatai az ilyen téves gondolatoknak – mondta Luke Clarke, a Cambridge-i Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.
A vizsgálatot amerikai páciensek egy kis csoportjának részvételével végezték. Mindannyian agysérülést szenvedtek a központi idegrendszer valamelyik meghatározott területén. Miután játékkedvet fokozó videojátékokban vettek részt, amelyek a közkeletű téveszméket ösztönözték, arra kérték őket, mérjék fel nyerési esélyeiket.
Az egyik téveszme a „majdnem sikerült” volt, ezt úgy modellezték, hogy a játékgépen kis híján egyforma ábrák jelentek meg a nyerő sorban. Ez azt a tévedést erősítette, hogy a játék „begyakorolható”, és legközelebb nagyobb eséllyel nyerhet a játékos. A másik a szerencsejátékos tévedése: ha a rulettgolyó egymás után többször áll meg a feketén, ebből egyesek azt gondolhatják, hogy a következő menetben nagyobb valószínűséggel a vörösön fog megállni.
Az agysérült résztvevőkre, akiknek az insulája károsodott, a két szimuláció nem volt hatással, az egészséges kontroll csoport és más agysérültek viszont nagyobb kedvvel folytatták a játékot, amikor arra a hibás következtetésre jutottak, hogy nyerési esélyeik nőttek.
Clark elmondta: a sziget működése rejtélyes, noha ismeretes, hogy az érzelem és a fájdalom területén játszik szerepet. „A vizsgálatok következő szakasza az lesz, hogy megnézzük, a megrögzött szerencsejátékosoknál jelentkezik-e különbség a sziget működésében” – magyarázta a kutató.