Miért csíkosak a zebrák?
Több hipotézis is közkeletű volt azzal kapcsolatosan, hogy miért csíkosak a zebrák. A tudósok azonban csak most találták meg az igazi magyarázatot.
Miért csíkosak a zebrák? – Újabb kutatások szerint biológusok végre választ találtak erre az évszázadok óta megválaszolatlan kérdésre, amely már Charles Darwint és Alfred Russel Wallace-t is izgatta. A felfedezésről a Nature tudományos magazinban számoltak be a szerzők – írja az I fucking love science internetes oldal.
A felfedezés igen meglepte a tudósokat: kiderült ugyanis, hogy a zebrák csíkjainak a funkciója a rovarok elriasztása. Az egyik elterjedt elmélet szerint a zebrák csíkjainak a rejtőzködésben van szerepük; a színvak ragadozóknak ugyanis így nehéz őket észrevenniük a magas fűben. Egy másik elterjedt nézet szerint a fekete-fehér csíkok szerepe az, hogy a test kontúrját nehezen kivehetővé tegyék, és az optikai csalódás által védjék az állatot a ragadozóktól és az élősködőktől. Ha a zebrák csapatostul szaladnak, valóban igen nehéz elkülöníteni az egyes állatokat. Megint mások úgy gondolták korábban, hogy a csíkoknak semmi közük a ragadozókhoz, hanem az állat hőháztatásának kialakításában van szerepük.
A fentiek mind nagyon jó hipotéziseknek bizonyultak, azonban mindmáig senki nem vizsgálta meg az összeset egyszerre. Most azonban Tim Caro, a Kalifornia Egyetem professzora és munkatársai összegyűjtötték mindezeket a magyarázatokat, és megvizsgálták az élő és a már kihalt lóféle fajok (zebrák, lovak, szamarak) földrajzi eloszlását. A hét vizsgált faj mindegyikében találhatóak csíkos és csík nélküli egyedek. A vizsgálatban a földrajzi elterjedtséget környezeti változókkal hasonlították össze – például azzal, hogy vannak-e a területen nagyragadozók, paraziták, illetve, hogy milyen a hőmérséklet.
(Forrás: Wikimedia Commons / John Storr)
Azt találták, hogy a leginkább csíkos fajok olyan helyeken élnek, ahol nagy mennyiségben élnek betegségeket terjesztő, vérszívó rovarok, például böglyök és cecelegyek. Ezeknek a jelenléte közös volt a különböző csíkozású, különböző fajok élőhelyein. És minél elterjedtebb volt azon az élőhelyen a vérszívó rovar, annál intenzívebb volt a lóféle állatok csíkozása. De hogyan véd a csíkozás a böglyök és hasonlók ellen? A legyek egy részéről tudható, hogy igyekeznek elkerülni a fekete-fehér felületeket, inkább az egyszínűeket preferálják. (Hogy ez miért van, továbbra is a biológia rejtélyei közé tartozik.)
Caro és munkatársai ugyanakkor nem találtak összefüggéseket a csíkozás és a ragadozók elkerülése, illetve a hőháztartás egyensúlyban tartása között. És hogy miért a zebrák a legcsíkosabbak? – Caróék szerint azért, mert az adott területen élő fajok közül a zebrák szőre rövidebb a vérszívó rovarok szájszervénél, így a zebrák voltak a leginkább kitéve a böglyök és egyéb vérszívók támadásainak.
Forrás
A hangyák meg nem merik átlépni a fehér krétával húzott csíkot a talajon.