A húsz legnagyobb tudományos kérdés 1.
Miből áll a világegyetem és vajon egyedüli élőlények vagyunk benne? Hogyan alakult ki az élet a Földön? És vajon kialakult-e máshol? – Ezek a tudomány legnagyobb és legfogósabb kérdései közé tartoznak. Sorozatunkban ezeknek a nyomába eredünk.
Az univerzummal, az emberi élettel kapcsolatos legnagyobb kérdések olyannyira alapvetőek, hogy mindenkit izgatnak. Kiben ne merült volna már fel, hogy vajon elképzelhető-e, hogy tényleg egyedüli lakói vagyunk ennek a világegyetemnek. Vagy akár az, hogy van-e valami a világegyetemen kívül? Esetleg az, hogy kialakulhatott-e egy véletlen folytán a földi élet? – Míg laikusként mindezeken csak hátborzongva spekulálunk, a tudományos kutatás szintén felteszi ezeket a kérdéseket, és a maga módszerei szerint igyekszik őket meg is válaszolni. Most a The Guardian húsz kérdésből álló összeállítása alapján négy részben adjuk közre az emberiséget izgató legnagyobb tudományos talányokat.
1. Miből áll a világegyetem?
A csillagászoknak egy igen kellemetlen problémával kell szembenézniük: valójában nem tudják, hogy miből áll az univerzum 95 százaléka. Ugyanis a számunkra oly ismerős atomokból csak az igen szerény 5 százaléka áll. Az elmúlt nyolcvan év kutatásai során az vált csak világossá, hogy az a nem elhanyagolható 95 százalék két, igen homályos dologból áll: sötét anyagból (23 százalék) és sötét energiából (72 százalék). Előbbinek a létezéséről már 1933 óta tudunk, pedig igen nehezen figyelhető meg csillagászati műszerekkel, ugyanis semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki, és nem is nyel el. Létezésére a gravitációs hatásából következtetnek a tudósok: úgy működik, mint egyfajta „ragasztó”, amely a galaxisokat egymáshoz köti. A sötét energia pedig az egész világegyetemben jelen van, és antigravitációs hatást fejt ki. A sötét energia létezésével magyarázzák azt, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.
2. Hogyan alakult ki az élet?
Négymilliárd évvel ezelőtt valami elkezdődött az „őslevesben”: néhány egyszerű vegyület találkozott, és kialakult az élet… Azaz létrejöttek olyan nagyobb, szerves molekulák, amelyek képesek voltak lemásolni saját magukat. Mi, emberek is ezeknek a molekuláknak a kései leszármazottai vagyunk az evolúcióelmélet szerint. De hogy hogyan is találkoztak azok a bizonyos egyszerű kémiai anyagok, és hogyan keletkezett belőlük olyasmi, amit életnek nevezhetünk? – Több mint fél évszázaddal Stanley Miller kísérlete és „ősleves”-elmélete után a tudósok még mindig nem értenek egyet abban, hogy hogyan is történt az élet kialakulása. Van, aki úgy gondolja, hogy az élet a vulkánok melletti forró vizű pocsolyákban alakult ki, mások szerint azonban ott, ahol meteoritok csapódtak a tengerbe.
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefan Kühn / CC BY-SA 3.0)
3. Egyedül vagyunk az univerzumban?
Ez nem valószínű. A csillagászok az utóbbi időben igyekeznek felkutatni az Európától a Marsig és a Tejútrendszeren túl is mindazokat a helyeket az univerzumban, ahol a miénkhez hasonló élet kialakulhatott. A rádióteleszkópok folyamatosan hallgatóznak, hátha befognak valami jelet, amely idegen élőlényektől származhat. A csillagászati technika ma már képes arra, hogy feltérképezze az univerzumot abból a szempontból, hogy hol lehet oxigén és víz. A következő néhány évtizedben valószínűleg izgalmas fejezete fog következni az idegen lények utáni kutatásnak – ugyanis csak a Tejútrendszerben hatvanmilliárd potenciális planéta van.
(Forrás: Wikimedia Commons)
4. Mi tesz bennünket emberré?
Ha az ember különlegességét a DNS-ében próbáljuk megkeresni, akkor nem nagyon fogunk mit találni: az emberi genom ugyanis 99 százalékban azonos a csimpánzéval, de még a banánnal is osztozunk 50 százalékon. Ugyanakkor nagyobb az agyunk, mint a legtöbb állatnak; bár nem a miénk a legnagyobb, a miénkben körülbelül háromszor annyi neuron van, mint egy gorilláéban – 86 milliárd, hogy egészen pontosak legyünk. A legtöbb dologról azonban, amiről korábban azt gondoltuk, hogy különlegessé teszi fajunkat, később kiderült, hogy nem csak ránk jellemző: a nyelv- vagy az eszközhasználat, az, hogy képesek vagyunk magunkat felismerni a tükörben nem tesz minket egyedivé. Talán a kultúránk, és annak kölcsönhatása a génjeinkkel az, ami emberivé tesz minket. A kutatók azt gondolják, hogy a tűz felfedezése és a főzési technikák tették lehetővé azt, hogy nagyobb legyen az agyunk. De az is lehetséges, hogy a kooperációra való hajlamunk és a képességek szerinti munkamegosztás az, ami kiemel minket a majmok közül.
(Forrás: Wikimedia Commons / self / GNU-FDL 1.2)
5. Mi a tudatosság?
Hogy mi a tudatosság, még mindig nem tudjuk biztosan. Az tudható, hogy nem egyetlen agyi területhez kötődik, hanem különböző, egymással összekapcsolt agyi régiók együttesen felelősek érte. Ha pontosan tudni fogjuk azt is, hogy mely agyterületek vesznek részt a tudatos működésekben, és hogy hogyan működnek benne az agyi áramkörök, akkor megérthetjük, hogyan alakul ki a tudatosság. Ebben a mesterségesintelligencia-kutatás és egy mesterséges agy felépítése segíthet majd. A nehezebb és filozofikusabb kérdés az, hogy miért szükséges az, hogy bármi tudatos legyen. Egy jó válaszkísérlet lehet, hogy azáltal, hogy fel tudjuk dolgozni és egységesíteni tudjuk a bejövő információkat, hogy fókuszálni és szűrni vagyunk képesek a minket érő ingereket, meg tudjuk különböztetni a valósat a nem valóságostól, és el tudunk képzelni több lehetséges forgatókönyvet a jövőről. Mindez pedig előnyös a környezetünkhöz való alkalmazkodásban, azaz a túlélésben.
A következő részben további öt izgalmas kérdés következik. Szó lesz arról, hogy vannak-e a miénken kívül más univerzumok is, hogy miért létezik az anyag, hogy miért álmodunk, és hogy mi lesz az elégetett szénnel, illetve, hogy hogyan hasznosítható a Nap energiája...
Forrás
@Janika:
>>Vannak akik egyéb nézeteket vallanak és minden fenti kérdésre tudják a választ: előszedik Istent és vele magyaráznak meg mindent, amit nem tudunk.<<
De ez fából vaskarika... Mások, mint ez a cikk is, a tudományt szedik elő és azzal magyaráznának meg mindent, amit nem tudnak. Pedig, mint ahogy megjegyezték a 2. rész alatt is, nem is feltétlenül minden tudományos kérdés.
@Antiszociális Nyelvészkedő: Valóban igaz, hogy egy kérdés attól nagy kérdés, hogy nem tudjuk rá a választ. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy a tudomány attól tudomány, hogy képes feltenni ilyen kérdéseket. Sőt tudja azt hogy nem ismeri a megoldást, és keresi rá. Méghozzá tudományos módszerekkel.
A keresés meg vagy sikerrel jár vagy nem, lehet hogy újabb kérdésekbe botlunk a világ megismerése közben.
Vannak akik egyéb nézeteket vallanak és minden fenti kérdésre tudják a választ: előszedik Istent és vele magyaráznak meg mindent, amit nem tudunk.
ezt is írtad:
"Miért feltételezik azt a csillagászok, hogy mindenfajta intelligens élet csak a miénkhez hasonló lehet, amihez oxigén és víz kell?"
A csillagáaszok egyáltalán nem feltételezik ezt. Amikor az élet nyomait keresik akkor deklaráltan a Földihez hasonló nyomokat keresnek, pusztán azért, mivel ezt ismerjük, tudjuk hogy milyen nyomokat hagy az élet a Földön. Ezen kívül persze el lehet képpelni bármilyen más életformát, akár a maradék 90% sötét anyagra alapozva is, de amíg nincs meg hozzá a megfelelő tudományos módszer vagy legálább elmélet, addig ez csak a fikció, ábránd, fantázia. A mesék, fantasyk és sci-fik világa. Ezeket a tudomány nem vizsgálja, mert nincs rájuk tudományos módszere.
Aztán ha átszökik egy-egy elmélet a mesék, fikciók világából a tudomány köreibe, akkor tudományos módszerekkel pórbálják igazolni, vagy cáfolni. Ésa ttól kezdve tudományos elmélet lesz, és egyx picit szélesedik a tudásunk köre (és lehet hogy a nemtudásunk köre is).
6. Miért bólogatnak a galambok járás közben ?
@Antiszociális Nyelvészkedő: „az egész cikk lényege az, hogy nem tudjuk semmire sem a választ” Nekem evidenciának tűnik, hogy azok a kérdések, amelyekre már tudjuk a választ, nem lehetnek a legnagyobbak...
Vagyis az egész cikk lényege az, hogy nem tudjuk semmire sem a választ. :P
"A csillagászati technika ma már képes arra, hogy feltérképezze az univerzumot abból a szempontból, hogy hol lehet oxigén és víz."
Miért feltételezik azt a csillagászok, hogy mindenfajta intelligens élet csak a miénkhez hasonló lehet, amihez oxigén és víz kell? Ez az alapvető tévedés a legnagyobb korlát, ami miatt nem fognak ebben a kérdésben sosem előrébb jutni. Főleg, ha még azt sem tudják, milyen anyagok vannak a földieken kívül...