0:05
Főoldal | Rénhírek
Mi a kérdés, ha a válasz 42?

A húsz legnagyobb tudományos kérdés 4.

Mi van az óceánok mélyén? És mi van a fekete lyuk mélyén? Örökké élhetünk? Hogyan oldjuk meg a túlnépesedés problémáját? Lehetséges az időutazás? Ezek a problémák ma már nemcsak a sci-fi írókat foglalkoztatják, hanem a tudósokat is. Lássuk mennyire nem ismerjük a világunkat!

nyest.hu | 2013. szeptember 9.

A The Guardian izgalmas összeállítása alapján eddigi cikkeinkben tizenöt olyan kérdést tettünk fel, amely nagyon izgatja a tudósokat, de a tökéletes választ még nem találták meg rájuk. Sorozatunk záró részében még öt problémát mutatunk be.

16. Mi van az óceánok mélyén?

Az óceánok 95 százaléka a mai napig nincs feltérképezve. Mi lehet odalent? 1960-ban Don Walsh amerikai és Jacques Piccard svájci tengerkutatók lemerültek a Mariana-árok mélyére, mintegy 11000 méterre a tenger felszínétől, hogy válaszokat keressenek erre a kérdésre. Azóta még egyszer merültek ilyen mélységbe oceanográfusok, 2012-ben. De mivel igen nehéz lejutni, a tudósok még mindig nagyon keveset tudnak arról, hogy mi lehet az óceánok mélyén. De az eddigi kutatások alkalmával például felfedezték az úgynevezett kísértethalat, amelynek átlátszó a feje és henger alakú szemei vannak, illetve olyan mélytengeri rákféléket is találtak, amelyek az Alzheimer-kór lehetséges gyógymódjával kecsegtetnek. És még mi minden lehet odalent...?

Kísértethal
Kísértethal
(Forrás: Wikimedia Commons / Monterey Bay Aquarium Research Institute / CC BY 3.0)

17. Mi van a fekete lyuk mélyén?

Arra a kérdésre, hogy mi van a fekete lyukak mélyében, nem tudunk válaszolni. Einstein általános relativitáselmélete szerint a fekete lyukak haldokló, összezsugorodó csillagokból jönnek létre, amelyek addig zsugorodnak, amíg létre nem jön egy végtelen kicsi és végtelen sűrűségű pont; ezt hívják gravitációs szingularitásnak. Elképzelni igen nehéz, ráadásul elméleti problémákat is felvet, de a jövőben a húrelmélet M-elmélet elnevezésű kiterjesztése egyszer magyarázatot adhat a létezésükre.

18. Örökké élhetünk?

Abban a korban élünk, amikor az öregedés nem egy tényszerű velejárója az életnek, hanem olyasmiként tekintünk rá, mint egy betegségre: gyógyítani akarjuk, megpróbáljuk megelőzni vagy legalább a lehető legtovább késleltetni. Az emberiség tudása gyarapszik az öregedésről, és arról, hogy miért élnek bizonyos lények tovább, mint mások. Természetesen az öregedés kulcsa is a DNS-ben rejlik: az öregedés folyamatait szabályozó gének feltérképezése gyógyszeres kezelések kidolgozásához is vezethet. És mivel számos betegség az öregedéssel függ össze (például a cukorbetegség vagy a rák), ezeknek a kezelése egyet fog jelenteni az öregedés kezelésével.

19. Hogyan oldjuk meg a túlnépesedés problémáját?

A Föld lakossága az 1960-as évek óta megduplázódott; ma már több mint 7 milliárdan vagyunk. Az előrejelzések szerint pedig 2050-re a Föld lakóinak a száma meg fogja haladni a 9 milliárdot. Hol fog élni ez a sok ember? És honnan lesz számukra elegendő víz, élelmiszer és energia? Talán a Marsra fogunk emigrálni, vagy földalatti városokat építünk majd... És laboratóriumban gyártott húst fogunk enni. Mindez ma még sokak számára sci-finek hangzik, de jobb, ha elkezdjük komolyan számításba venni ezeket a lehetőségeket.

20. Lehetséges az időutazás?

Az időutazók már köztünk járnak... Einstein speciális relativitáselmélete szerint a nemzetközi űrállomás asztronautái számára az idő kicsit lassabban telik. Persze azon a sebességen, amivel az űrállomás halad, ennek a hatása elhanyagolható. De ha gázt adunk, és növeljük az utazási sebességet, akár évezredekkel is elkalandozhatunk a jövőbe. A múltba való utazást azonban a természet már kevésbé támogatja, bár a fizikusok szerint a féregjáratokat használva benézhetünk akár elődeinkhez is. Ha ez az időutazási módszer megvalósul, akár majd készíthetünk magunknak előre karácsonyi meglepetést is, illetve megválaszolhatunk néhány nagy tudományos kérdést.

Időutazás a féregjáraton át
Időutazás a féregjáraton át
(Forrás: Wikimedia Commons / Les Bossinas)

A sorozat előző részei

A húsz legnagyobb tudományos kérdés 1.

A húsz legnagyobb tudományos kérdés 2.

A húsz legnagyobb tudományos kérdés 3.

Forrás

The 20 big questions in science

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (6):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. szeptember 16. 19:24
6 Sultanus Constantinus

És pontosan ugyanez a bajom az ilyen bioenergiával gyógyító kuruzslókkal:

1. Mindenfajta energiának van valamilyen mérhető megnyilvánulási formája (hő, elektromágneses sugárzás - beleértve a fényt, a rádióhullámokat, az ionizáló sugárzásokat stb. - mágneses tér, mozgási energia). Az ún. bioenergia akkor micsoda ezek közül? Semmi, mivel nem mérhető semmilyen műszerrel, tehát nincs. Aki mást állít, az vagy szélhámos csaló, vagy nem azt méri, amit bioenergiának nevez.

2. Az energia nem keletkezik magától a semmiből (főleg nem úgy, hogy én imádkozom a főbuddhához vagy a tibeti lámához, és akkor egyszer csak úgy jön az űrből), hanem valamilyen átalakulásból, fizikai, kémiai vagy nukleáris reakcióból.

6 éve 2013. szeptember 16. 19:10
5 Sultanus Constantinus

@mederi: De ezzel pontosan az a probléma, hogy amit nem vagyunk képesek sem érzékszervekkel, sem műszerekkel, sem semmi mással, mérni, számszerűsíteni stb., arról mi alapján feltételezzük, hogy létezik? Ha valaminek a létezését nem lehet semmilyen módon objektíve bizonyítani, akkor az nem létezik. A negyedik térdimenziót is azért nem tudjuk elképzelni, mert nincs, egy nonszensz...

Különben valóban érdekes a téma, én naphosszat el tudnék beszélgetni az ilyen kérdésekről.

6 éve 2013. szeptember 16. 15:31
4 Diczkó

"De az eddigi kutatások alkalmával például felfedezték az úgynevezett kísértethalat, amelynek átlátszó a feje és henger alakú szemei vannak, illetve olyan mélytengeri rákféléket is találtak, amelyek az Alzheimer-kór lehetséges gyógymódjával kecsegtetnek. És még mi minden lehet odalent...?"

- A mélytengeri kecsege azzal kecsegtet, hogy látni lehet majd a gondolatainkat. Ez most a legfőbb kutatási irány. :) A rákkutatás is új értelmet kap. Mélyebb megvilágításba kerül.

- Ez remek hely arra, hogy megválaszoljuk a világ legnagyobb tudományos kérdéseit. Elsőnek mindjárt azt, hogy mitől olyan elhagyatott a Nyest fóruma.

6 éve 2013. szeptember 16. 14:33
3 mederi

Szerintem az emberrel az a gond, hogy négy (vagy több) dimenziós problémát nem képes átgondolni..

A tér három dimenziós voltát a két szemünk által közvetített "lapos" képi információkból nyert adatok feldolgozásával tesszük "érzékelhetővé" tapasztalatokból nyert egyéb információk (pl. kis méret, távoli, stb.) felhasználásával, tehát közvetve.

Az eltelt időt is képesek vagyunk "érzékelni" tapasztalatokból nyert információk alapján.

A tér és az idő együttes érzékelése és feldolgozása már nehezebb, mert sokszor a méretek, máskor a térbeli változások sebessége (túl lassú, vagy túl gyors) "méréshatárainkon" kívül helyezi a feldolgozandó problémát.

A modern műszerek és egyéb berendezések segítenek kitágtani a lehetőségeinket, de nem tudni, hol a határ..

Szerintem "elméletileg" az időben és térben "szétterült információk" alapján számos virtuális múlt helyre állítható volna, gyakorlatilag azonban lehetetlennek tartom.

Egy másik probléma szerintem, hogy a megtapasztalt tudásunkon kívül eső problémák csupán a hit és jóslás kategóriájába tartoznak, pl. független terek létezése, sok dimenziós világ (persze attól függ, mit tekintünk "függetlennek"). A "megtapasztalt tudásról" is kiderül időnként, hogy téves, ezért mondják, hogy "a tudomány mai állása szerint".

De azért érdekes ezekről a dolgokról újabb és újabb elméletekről értesülni..:)

6 éve 2013. szeptember 16. 01:42
2 Krizsa

1. és 2. a "megvalósult" anyagenergia tujajdonságai.

Az anyagenergia csak a "kifagyott" része az Univerzumnak, ami nem-anyagenergia (s nem tudjuk még milyen micsoda). Állóhullám tenger? Én inkább nyugvó információ tengernek képzelem el, de ettől sem értem jobban én sem.

Sem ember, sem más lágyautomata (élőlény), de még mechanikus gép sem utazhat az időben soha, mert csak elméletileg lassulnának le a belső folyamatai de attól nagyon hamar össze is omlana a működése. Fényszerűvé "égne el", aztán az fény is beomlana "sötét anyaggá".

De ez is csak játék a szavakkal: hát így nevezik ma az Univerzumnak a sem anyagként, sem energiaként nem detektálható részét. Pedig nem sötét, s főleg nem anyag.

Ha tudod mi az a neutrínó (ha nem, próbálj utána nézni) annak segítségével kaphatsz bepillantást, hogy miről is van szó.

A neutrinó csak különleges körülmények között észlelhető, mert nem lép kcshatásba semmivel. Valamiképp mégis észlelhető néha.

Az ember az a testében a tudata. A test tulajdonképpen nem is számítana, csak nem tud meglenni nélküle. Vagyis test nélkül (egyelőre?) nem létezik.

Elméletileg létezhetne, ha szimulálni tudnák a tudatát - úgy, hogy lekopizzák az "embert", félreteszik a tudat információ tömegét, majd később belerakják egy valódi, vagy egy művileg készített "testbe". Elméletileg így lehetne újraéleszteni az embert (csak a tudatát).

Gyakorlatilag azonban ettől is nagyon messze vagyunk, mert még azt sem tudják, hogy hol van és mi tárolja a memóriát. Nem, nem az agysejtek és nem is a neuronhálózat.

Az egyetlen magban (sejtben) már benne van az egész öröklés a vírustól az emberig való fejlődés óta: és megszületik az ember. Nincs ott semmiféle olyan anyagszerűen tárolt információtömeg, ami a élőlény örökletes tulajdonságait KÉMIAI tárolházként mind felszedhette volna. Pedig az egész tovébbi életműködése ott van.

Akkor nem kémia (DNS, fehérjék, stb. a lényeg, hanem "fizika" van ott? Fényszerű tároló van? (persze nem látható fényre gondolok, hanem hullámszövevényre. Igen, az lesz, de nemcsak hogy nem észleljük, egyelőre nem is keresik.

Pedig valami hologram köpeny van ott. Nemcsak a magban, hanem az élőlény minden sejtrészecskéje környezetében. Egymásba hatoló, kölcsönható hologramköpenyek. De NEM ismeretesek, nem detektálhatóak, így még tervezni sem lehet, hogy szimulájuk. A számítógépes agyszimulálás még nem ennek az útja.

Csak egyelőre nem? Lehet, hogy csak egyelőre nem.

Nemcsak Darwint, Einstein is meghaladtuk már. Darwin után, már tudjuk, hogy a fraktálos evolúció van. (Ez differenciáltabb felfogású evolúció).

Einstein után még nem látjuk, mi jön.

Az időutazás csak mesemóka.

Az Univerzum valószínűleg "időtlen és tértelen" is egyben. Anyagenegriában való megvalósulási gócai a galaxisok, az élettelen és az élő anyag mind, velünk együtt. S szerintem csak ennek résznek vannak idő és tér jellemzői, az Univerzumnak nincsenek.

Ezt hogyan lehet elképzelni? Nem lehet. De azt sem lehet, hogy "végtelen" idő és tér legyen. Én legalébbis a végtelenséget még kevésbé tudom elképzelni, mint azt, hogy anyag nélkül ilyesmi nincs is.

6 éve 2013. szeptember 15. 21:57
1 Sultanus Constantinus

Ezt a relativitáselméletes-időutazásos dolgot sosem értettem, persze biztos bennem van a hiba. Ugyanis abból kiindulva, hogy

1. egy világ van (= az események térben is időben is egyszer történnek meg) és

2. az idő múlása folyamatos,

következésképpen az időutazás NEM lehetséges. A sebesség meg csupán egységnyi idő alatt a térben megtett utat jelenti, vagyis ha gyorsabban haladunk, akkor csak messzebbre jutunk térben, de ettől még az idő nem fog visszafelé telni és a tér sem fog megváltozni.

Aki ezzel nem ért egyet, az próbálja meg bizonyítani az ellenkezőjét - átlagember számára is érthető módon...