Eddig már kétszer írtunk a kísérleti tankönyvek és munkafüzetek magyar őstörténeti fejezeteiről. Most arról kaptunk értesítést, hogy a szerzőknek engedélyeztek egy villámgyors korrektúrát. Megnéztük az eredményt.

Zamenhof az eszperantót eredetileg a népek közti jobb megértés semleges eszközének szánta – ám követői közül többen más célokra is felhasználhatónak vélték a nemzetközi nyelvet, olykor deklaráltan nem semleges módon. Az alábbi tankönyvi példában az e...

Az eszperantó és ido párharcában Zamenhof nyelvének egyik legfőbb védnökévé René de Saussure vált, aki – miközben kiáll az eszperantó fundamentumának megőrzéséért – maga is javaslatokat tesz a nemzetközi nyelv esetleges reformjára. Hihetetlenül termé...

Bár a litván népszerű nyelv az indoeurópai nyelvtörténészek körében, és hivatalos nyelve az Európai Uniónak is, a magyarok közül kevesen tanulnak, pláne tudnak litvánul. Sőt igen ritkán találkozunk ezzel a nyelvvel.

1918-1920 körül vörösök és fehérek ölik egymást a távoli Szibériában, javában zajlik a Szovjet-Oroszország elleni intervenció. Ilyen körülmények közt eltérő anyanyelvű, bőrszínű, vallású és politikai nézetű emberek keresik egymással a megértés nyelvé...

Szükségből kovácsolt erényt Cseh András erdélyi eszperantista a 20-as évek Romániájában akkor, amikor tankönyvek hiányában olyan módszert fejlesztett ki az eszperantó oktatására, melyhez nincs is szükség tankönyvre. A máig élő Cseh-módszer az eszpera...

Ott voltunk a Történelemtanárok Egylete által szervezett tankönyvvitán. És mellesleg elolvastuk az 5. osztályos kísérleti történelem tankönyvet is. Most mindkettőről beszámolunk.

Mi a közös a történelemben és a helyesírási szabályokban? Mindkettő tele van ellentmondásokkal. A történelem korszakokra bontása sem egyértelmű, hát még a korszakok nevének leírása. Különírás, egybeírás, mozgószabály és kezdőbetűk – kérdések és probl...

A kísérleti taneszközök valószínűleg egyik legrosszabbul sikerült darabját ismertük meg. A tizedikes munkafüzet nem előíró, nem nehéz megoldani a feladatait, mégsem szeretnénk, ha ezt használná bárki is. Pláne nem a gyerekek, ugyanis ennél unalmasabb...

Az 1930-as évek magyarországi eszperantó tankönyvei nem csupán az adott történelmi korszak látleleteként értékes források, de egyúttal a nyelvtanítás módszertani újításainak kordokumentumai is. Az audiovizuális módszer előfutáraként a diapozitív nyel...

Persze tudjuk, hogy minden mindennel összefügg – de mi következik ebből a nyelvre nézve? Sándor Klára legújabb könyvéből kiderül, mi ma Magyarországon az a súlyos nyelvi probléma, amely megoldásában szükség van a nyelvészek beavatkozására. Az olvasó ...

A természetben nincs természetfeletti – mondják. Egy mesterséges nyelv matematikai pontosságú igénnyel való megtervezése azonban könnyen produkálhat logikátlanságokat, ha a tisztán logikai nyelvtervezési szempontokat megkíséreljük összeegyeztetni a t...

1852-ben Mahizeth címmel „lappon” ősmondát közölt Müller Gyula Nagy Naptára. Az írás szerzője, Jókai Mór ekkor már neves író volt. Regényes fantáziáját a hun‒magyar mondavilág ihlette. A szerencsétlen finnugorokat magas lóról lenézte, műveiben pedig ...

Informatikai alapismeretek, lingvicizmus, égbekiáltó hiányosságok, de használható tudást biztosító részek is tarkítják a tizedikes kísérleti tankönyvet, amit mintha hozzáértők és laikusok külön dolgozták volna ki. Egymással szemben álló egységek, has...

Amikor az eszperantó és a hazai munkásmozgalom kapcsolatát vizsgáljuk, szilárd kiindulási pontot kell keresnünk. Talán nem is találhatunk biztosabb alapot a Fejér megyei Alapnál, mely település nevét történetesen egy Baranyai (Baranyay) nevű ember ír...

Az idén 155 éve, 1859-ben született Ludwik Lazarus Zamenhof eredeti szándéka az volt, hogy az eszperantó a népek és nemzetek közti konfliktusokat átívelő nemzetközi és semleges közvetítő nyelv legyen. A történelem azonban meglepő fordulatokat hozott ...

A másodikosoknak szóló kísérleti munkafüzet feladatai közül jó néhány komoly fejtörést okozott számunkra. Bonyolult utasításokkal, nehéz feladatokkal találkoztunk, és be kell vallanunk, hogy olyan is akadt, melyet nem tudtunk megoldani. Ezért felmerü...

Az eszperantó nyelvkönyvek hazai történetét feldolgozó sorozatunkban a történet egy különösen érdekes fejezetét olvashatjuk az alábbiakban: egy vak mérnök, Bánó Miklós tankönyvét kézbe véve megismerkedhetünk a vakok és gyengénlátók, valamint az eszpe...

1907-ben alkották meg az ido nyelvet, melyet az eszperantó javított kiadásának és utódjának szántak. Röviddel létrejötte után már Magyarországon is megjelent. Hazai követői között igen ismert nevek is felbukkannak, ám a nyelv mégsem tett szert olyan ...

Ezen a héten Száray Miklós 9. osztályos tankönyvéből próbáljuk megérteni a magyar őstörténetet. A múlt végtelen, ismereteink végesek: lehetett így is, lehetett úgy is – a tudósok még dolgoznak a probléma megoldásán. De akkor mit tanítsunk?

Cikksorozatunkban ezúttal a kilencedikes nyelvtankönyvvel foglalkozunk, aminek áttekintése után vegyes érzelmek fogtak el minket. Talán most először érezhető a kísérleti tankönyv tárgyalása kapcsán, hogy bizonyos szempontból jó úton járunk, bár még m...

Folytatjuk a kísérleti tankönyvek és munkafüzetek elemzését. Ezúttal következzen a hatodikos Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet, ami bizonyos szempontból nagyon jó, bizonyos szempontból meg nagyon nem. Ötletes és modern szemléletű részeket talál...

A tanügyi kormányzat rendet vágott a tankönyvek között. Ma már nem lehet mindenfélét összevissza tanítani. Csak az igazságot – pontosan, szépen. Elolvastuk, hogy mit tanítanak a gimnáziumok 9. osztályában a finnugor és magyar őstörténetről. Elsőként ...