Kétnyelvű nyelvkönyveket a diaszpórának!
Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a nyugati diaszpórából sokkal több gyermek folytasson legalább féléves magyarországi tanulmányokat.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szórvány-diaszpóra munkacsoportja fontosnak tartja és szorgalmazza kétnyelvű nyelvkönyvek kiadását a diaszpóra számára. Többek között ezt tartalmazza az a felhívás, amelyet a munkacsoport keddi ülésén fogadtak el a résztvevők.
Révész Máriusz (Fidesz) és Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) társelnökök által ismertetett dokumentum szerint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a nyugati diaszpórából a jelenleginél sokkal több gyermek legalább féléves magyarországi tanulmányokat folytasson. A munkacsoport felkéri a társelnököket, hogy az ülés tapasztalatait is figyelembe véve, levélben hívják fel az illetékes kormányzati szervek figyelmét a magyar identitás nyelvi dimenziójára. Azt is kérik, hogy a nemzetpolitikai államtitkárságon belül legyen a szórványnak és a diaszpórának felelőse, koordinátora.
Kérik továbbá, hogy a nemzetpolitikai célú erőforrások tervezésénél különös figyelmet fordítsanak olyan programokra, amelyek elősegíthetik a Kárpát-medencei szórványban és a nyugati diaszpórában élő, fiatalabb generációkhoz tartozó magyarok anyanyelv-megtartási és nyelvi revitalizációs esélyeit.
A munkacsoport ülésén Kontra Miklós, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem professzora a diaszpóra nyelvhasználatáról tartott előadást, míg Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese a szórványban tekintette át ezt a kérdést.
Nem világos, miért hangsúlyozza a dokumentum a kétnyelvű nyelvkönyvek szükségességét. A modern nyelvoktatásban bevett módszer a nyelvek közvetítő nyelv nélküli oktatása, azaz amikor az idegen nyelvet a tanuló közvetlenül a példákból, szövegekből sajátítja el anélkül, hogy a szerkesztési elveket („szabályokat”) más nyelven magyaráznák. Emellett a piacon mind közvetítő nyelvet használó, mind anélküli magyar nyelvkönyvek gazdag választékát találjuk – a hazai kiadásúak mellett külföldieket is.
A szerk.
Én abban reménykednék, hogy a Nyugat-Európában élő gyerekes családok pár év múlva visszajönnek Magyarországra. Ezeknek a gyerekeknek ezért magyar iskolákba kellene járniuk. Járnának is, ha lennének ilyenek. De nincsenek. Pedig a szocializmus idején sok külföldi városban volt magyar állami általános iskola Tunisztól Berlinig. Bárhol volt egy kis magyar kolónia, mert ott foglalkoztatták őket, ment velük egy magyar iskola is. Ma Londonban vélhetően több száz vagy több ezer általános iskolás korú magyar gyerek él és nincs egy szem magyar iskola sem. Pedig tudom, hogy lenne rá igény. Ugyanígy Dublinban és a Ruhr-vidéken is kellene alapítani magyar iskolákat. Ha azt szeretnénk, hogy hazajöjjenek, ezt a lehetőséget meg kellene adni nekik.