Az agyunknak csupán a 10 százalékát használjuk?
Nem használjuk ki az agyi kapacitásunkat – ez lehet igaz. De igaz-e az, hogy az agyunknak csupán a 10 százalékát használjuk, és a maradék 90 százalék teljesen haszontalan?
Itt a nyesten rendszeresen foglalkozunk közkeletű tudományos tévhitekkel, legendákkal, tévedésekkel – nem csak a nyelvészethez kapcsolódóan. Némely téves elképzelés annyira elterjedt, és annyira sokszor hangzik el, hogy nem győzik újra és újra elővenni őket az ismeretterjesztő oldalak. Most az IflScience közölt egy 10 elterjedt tévhitből álló listát, ami részletekben dolgozunk föl. Lássuk tehát az első öt tudományosnak látszó kamut!
Sokszor hallani, hogy az agyunknak csak a töredékét, egyesek szerint csupán a 10 százalékát használjuk. Ez az állítás már a laikus szemszögéből is több szempontból is gyanúsnak kell, hogy tűnjön. Az ugyan igaz, hogy az agyról még mindig igen kevés a tudásunk, és sok működés agyi hátterét még csak most kezdik el megérteni az agykutatók. De például ha megnézünk egy felvételt az agyról, például egy MR-képet, akkor megláthatjuk, hogy a 10 százalékról szóló pletyka semmiképp sem lehet igaz.
Ezen kívül tudjuk, hogy annak ellenére, hogy az agyunk mérete és tömege az egész testünkéhez viszonyítva igen kicsi, az ott zajló folyamatok igen energia- és oxigénigényesek. Az agyunk az oxigén- és glükózfelhasználásunknak körülbelül a 20 százalékáért felelős. Igen kicsi a valószínűsége annak, hogy az evolúció során egy ilyen pazarló rendszer jöjjön létre: az energiának és az oxigénnek tetemes hányadát egy olyan szerv működésére költi, amely jórészt haszontalan.
(Forrás: Wikimedia Commons / charlyzon / CC BY-SA 3.0)
Most arról nem is beszélve, hogy nem fordul elő olyan, hogy valakivel azt közölje az orvos, hogy „Önnek ugyan agytumora van, de ez nem veszélyes, mert olyan területen helyezkedik el, amely nem aktív”. Vagy gondoljunk az agyvérzésre, illetve más agyi traumákra: ha az agyunknak csupán 10 százalékát hasznosítanánk, ezeknek sokkal kevesebbszer lenne súlyos, végzetes következményük. Ráadásul a főbelövést is lenne esélyünk túlélni...
Tehát az ugyan elképzelhető, hogy nem használjunk egyszerre és minden pillanatban az összes agysejtünket, de egy nap folyamán biztosan mindegyik aktiválódik. Az pedig, hogy néha úgy érezzük (cikkírás közben), hogy az agyi kapacitásunknak a töredékét használjuk csupán, egészen más kérdés.
Legközelebb a Hold sötét oldaláról olvashatnak...
Forrás
Az epilepsziás beteg használja egyszerre a teljes agyát, amikor rohama van. Ráadásul nem az egyszerre működő agysejtek száma a lényeg, hanem a mintázatuk.
Lehet, hogy ez a 10% onnan indult ki, hogy nem tudjuk kibontakoztatni az összes képességünket, már csak azért is, mert kevés az időnk. Úgyhogy szelektálni kell. Csak aztán valaki félreértette, és így vitték át az agyra.
@Sultanus Constantinus: Így van. A szkepticizmus az egyedüli megalapozott hozzáállás.
@Grant kapitány: Így van, és pontosan ezért nincs értelme itt tévhitről beszélni. Ha valamiről nem tudjuk, hogy igaz-e, akkor az nem azt jelenti, hogy hamis. Legfeljebb ennyit lehetne állítani.
@Grant kapitány: angol tudósok meg tudnák mondani, a nyest pedig átvehetné a hírt az MTI-től :D
Tudjuk, hogy az agy teljesítménye változó, az átlagos ébrenlétitől különbözik kómában, alvás során, meditáció közben stb. Az "agyunk 10 százalékát használjuk" állításból következik, hogy a normál ébrenléti szellemi teljesítmény tízszeresére lennénk képesek az agykapacitásunk teljes kihasználásával. Lehetne bármilyen más számot is mondani. És hogy igaz-e vagy hamis ez az állítás? Ugyan ki tudná megmondani...
1. Az agy egy része az életműködéseket szabályozza, mint például a lélegzés.
2. Van, hogy valaki túléli a fejlövést, de nem ússza meg károsodások nélkül. A legutóbbi esetbe egy politikust lőttek fejbe Észak-Amerikában, és látászavarai lettek.
Majd folytatom, most kész az ebéd.
@Fejes László (nyest.hu): "Mi az emberi agyban a szoftver?"
Pl. emlékezet, arcmemória, megosztott figyelem képessége stb. Valaki 2 éves korától jól emlékszik mindenre, részletekre is az életéből, valaki legfeljebb 5-6 éves korára tud visszaemlékezni, én meg pl. sokszor azt is elfelejtem, mit ettem előző nap ebédre (és nem azért, mert értelmi fogyatékos vagyok, hanem mert nem tudom azt megjegyezni, ami számomra nem fontos --- valaki az ilyesmit is meg tudja jegyezni). Valaki képes egyszerre több (két-három) dologra koncentrálni, én már egy egyszerűbb műveletet is elcseszek, ha közben nem arra figyelek, hanem máson jár az eszem (és nem vagyok agysérült).
Ilyesmikre gondoltam, mint "szoftver".
Mikor annak idején megjelent ez a bulváros, 10%-os ökörség, én már akkor azt mondtam, hogy oké, legyen annyi, de van, akinek a 10% több, mint másnál a 100.
@Sultanus Constantinus: „ ezt csak logikai értelemben lehet értelmezni” Há tény, érzelmileg nem.
„Senkinek nem jutna eszébe olyan ökörség, hogy az agynak fizikailag csak a 10%-át használjuk” Hacsak nem erről szólna az állítás.
„ezt nem (ezt sem) lehetne tudományosan mérni” Nem az a gond, hogy lehet vagy nem lehet mérni. Mi az emberi agyban a szoftver?
@Fejes László (nyest.hu): Arra alapozom, hogy ezt csak logikai értelemben lehet értelmezni. Senkinek nem jutna eszébe olyan ökörség, hogy az agynak fizikailag csak a 10%-át használjuk --- egyértelmű, hogy amikor ez elterjedt, a logikai/memóriakapacitásra gondoltak. A másik, amiben teljesen igazad van, hogy ezt nem (ezt sem) lehetne tudományosan mérni.
@Sultanus Constantinus: „ az emberek viszont a "szoftver" értelmében mondják ezt” Ezt mire alapozod? Meg mi az, hogy „a zemberek”?
Egyáltalán, mi az, hogy a szoftvernek csak 10%-át használják? A szubrutinok 90%-át sosem hívják meg?
Ezzel a cikkel csak egyetlen egy probléma van, de az nagy: nem azt cáfolja, amilyen értelemben az emberek ezt mondani szokták. Egy számítástechnikai párhuzammal élve, a cikk a "hardver"-ről beszél, az emberek viszont a "szoftver" értelmében mondják ezt. A a "szoftver" viszont nem az agyunk egy meghatározott részében van, vagyis a "hardver" bármely területe is sérül, az a "szoftver"-re is hatással lesz, akkor is, ha a memóriakapicásunk koránt sincs teljes mértékben kihasználva. Ugyanez van a számítógépnél is: ha a memória bármelyik cellája is sérül, nem fog hibátlanul működni a gép, akkor sem, ha a memórának csak a 10%-a foglalt/használt. Ennek pedig az az oka, hogy a számítógép által használt különböző folyamatok sosem mindig ugyanazokban a meghatározott memóriahelyeken tárolódnak el, hanem véletlenszerűen össze-vissza.
Vagyis a cikkben leírt cáfolat nem ér semmit.
Nagyon meggyőző a cikk életteni érvelése. Azonban mi társadalomban élünk.
Ha abból indulok ki, hogy a jelenkori népességben sajnos egyre nagyobb számban vannak olyanok, akik az oktatási rendszerből úgy kerülnek ki, hogy funkcionálisan analfabéták, akkor a 10 % még hízelgő is számukra. :-(
A helyzet azért is elszomorító, mert a gyermekek fele, mielőtt az oktatási rendszerbe kerülnek, pl matematikában tehetségesnek bizonyult (Pogány Csaba Új Alaplap). Mire az iskolapadot elhagyják az 50%-ból 5% lesz. :-(
Oktatás nevelés témában szerencsére találkoztam Fóti Péter nevével. Van kiút, ami nem más mint az oktatás - nevelés. DE. Nem ebben a "poroszos" formában.
www.foti-peter.hu/
Bevezetésként tudnám ajánlani ezt az írását.
www.foti-peter.hu/gentischer.html