A kétnyelvűség bepótolhatatlan előnyt jelent
Több kutatás és agyi képalkotó vizsgálat bizonyítja ma már, hogy a kétnyelvűek agya másmilyen, mint az egynyelvűeké. Emiatt esetékben az Alzheimer-kór, illetve a demencia akár 4-5 évvel is később jelenhet meg.
Ma már szinte hihetetlennek tűnik, de még az 1960-as években is azt gondolták a tudósok, hogy a többnyelvűség hátrány. Készült ugyanis néhány vizsgálat, amelyben a kétnyelvű gyerekek lassabb reakcióidőt és több hibát mutattak, mint az egynyelvűek. Ebből aztán azt a következtetést vonták le, hogy a kétnyelvűség az oka a gyerekek hátrányának. Szerencsére ma már tudjuk, hogy a kétnyelvűség nemcsak nem káros, de számos előnye is van. Erről tudhat meg többet, aki meghallgatja Mia Nacamulli TED-ed videóját.
Milyen hatása van annak az agyunkra, ha két vagy több nyelvet tudunk – függetlenül attól, hogy gyerekként, fiatalként vagy felnőttként tanultuk meg? Okosabbak nem feltétlenül leszünk, de az biztos, hogy segíti az agyunkat abban, hogy megmaradjanak az egészséges működései.
Kutatásokból az derült ki, hogy a többnyelvűek agyának szürkeállománya több neuront, illetve idegsejtkapcsolatot tartalmaz. Ilyen módon bizonyos agyterületek aktivitása is nagyobb, amikor másik nyelvet használnak. Úgy lehetne mondani, hogy többnyelvűnek lenni egyfajta agytornát jelent. Más vizsgálatokból az is kiderült, hogy a kétnyelvűség az agy fehérállományára is hat – legalábbis hosszabb távon. A vizsgált idősebb korú kétnyelvűek agyának fehérállománya összefüggőbb volt, mint az ugyanolyan korú egynyelvűeké.
A többnyelvűek gyerekek esetében az agyféltekék lateralizációja (az, hogy melyik félteke válik dominánssá; a legtöbb emberben a bal) a nyelvek tanulásakor még nem történik meg; nem így a felnőttek esetében. Az agyféltekék tovább maradnak rugalmasak és alkalmazkodóak a különböző feladatok elvégzésére.
A nyelvek közötti váltogatás meg is erősíti néhány agyterületünket, így például az úgynevezett dorzolaterális prefrontális agykérget, ami a problémamegoldás, a feladatok közötti váltás és a lényeg kiszűrésében igen fontos szerepet játszik.
Bizonyos vizsgálatok pedig azt is megmutatták, hogy a többnyelvűség késlelteti a demenciát és az Alzheimer-kór kezdeti tüneteinek megjelenését – akár 4-5 évvel is.
Ma már tehát nem kérdés, hogy érdemes-e többnyelvűnek nevelni a gyerekeket. De ha valakinek kiskorában nincs alkalma kétnyelvű környezetbe kerülni, semmi nincs veszve: kétnyelvűvé később, akár felnőtt korban is lehet válni.
Forrás
The benefits of a bilingual brain
Didn't learn a second language as a kid? No worries. Here's why you might want to learn one anyway.
@Pesta:
En is Angliaban, vegyes hazassagban mar jo ideje. A gyerekek haromnyelvuek. Ami egyaltalan nem termeszetes, hanem ver es veritek, szervezes, ido, penz, kovetkezetesseg, es furcsa, ertetlen tekintetek elviselese hosszu evekig. Nem mindenki tudja ezt bevallalni, plane hosszutavon. Sokan lelkesen belefognak, mert hiszen milyen jo lesz majd, ha a gyerek tobb nyelven beszel, aztan amikor tudatosul, mi ennek az ara, feladjak. En nem itelek el senkit, mindenki maga tudja, a sajat eletebe mi fer bele. Ha csak az angol szamit, mindegy, a szulok milyen nyelven beszelnek, mit tesznek, vagy nem tesznek, a gyerek angolul ugyis tudni fog. En egyebkent nem a fenti elonyok miatt csinalom, pusztan erzelmi okokbol: sose tudtam elkepzelni, hogy ne beszelhessek a sajat gyerekeimmel az anyanyelvemen. Tuti, hogy a torkomon akadna a szo, ha angolul probalkoznek:-)
Nincs annál szörnyűbb, mint amikor Angliában a kevert házasságokban angolul beszélnek a gyerekhez is, mert a szülők közös nyelve az angol. Így aztán a gyerek a potenciális három nyelv (külön-külön a szülők anyanyelve + az angol) helyett kiskorától megtanul egy rossz angolságot. Ahol a szülők nyelve közös, ott nincs gond, mert otthon az anyanyelvükön beszélnek, a gyerek pedig óvodától kezdve megtanulja az angolt, és gyakorlatilag az lesz az „effektív" nyelve, anyanyelve. (Avagy más országban nyilván a német, francia, akármi.) De olyanról is hallottam már, amikor konfliktust okozott, hogy pl. az apa angol és az anya magyar, de az apa nem akarta, hogy az anya magyarul beszéljen a gyerekkel...
Nincs annál jobb, mint amikor gyerekkorban tanul meg az ember több nyelvet, későbbi élete során rendkívüli előnye lesz - főleg, ha az egyik ún. „világnyelv".