A kétnyelvűek agyra gyúrnak
A kétnyelvűek agya nagyobb terhelésnek van kitéve, ugyanakkor jobban is bírja a megterhelő feladatokat. Egy új kutatás közelebb visz annak megértéséhez, hogy a kétnyelvűeknek miért jobbak a kognitív képességeik.
Nem először számolhatunk be a jó hírről, hogy kétnyelvűnek lenni nem csak menő, de hasznos is. Most a LiveScience számolt be egy új kutatásról, amelyből kiderült, hogy a nyelvi megértésben és egyéb kognitív feladatokban a kétnyelvűek jobban teljesítenek, mint az egynyelvűek.
A kutatók már régóta azt feltételezik, hogy a kétnyelvűek előnye abból adódik, hogy hatékonyabban tudják kiszűrni a releváns információkat az irrelevánsak közül. Az új vizsgálat megerősítette a korábbi feltételezést, ráadásul arra is fény derült, hogy más magasabb kognitív funkciókban is jobban teljesítenek a kétnyelvűek, ami szintén annak köszönhető, hogy hatékonyabban tudnak válogatni a fontos és a nem fontos információk között. A kutatásban készült agyi felvételeken az látható, hogy az egynyelvűek nehezebben koncentrálnak egy adott szóra, míg a kétnyelvűek esetében állandóan aktiválódik mindkét nyelven az adott szó, és mindig az éppen relevánsat választják ki a kettő közül. Ez a működés teszi őket eredményesebbé abban, hogy a releváns és az irreleváns dolgokat szétválogassák.
Korábbi, a szemmozgást követő vizsgálatokban azt találták, hogy amikor a kétnyelvűek meghallanak az egyik nyelvükön egy szót, akkor nagyon gyakran a környezetükben olyan tárgyakra néznek, amelyeknek a neve a másik nyelven hasonlóan hangzik, mint az a szó, amit hallottak. Az új vizsgálatban pedig azt nézték meg, pontosan mi zajlik le ilyenkor a kétnyelvűek agyában. A kísérletben 35 houstoni egyetemi hallgató vett részt: 17-en spanyol-angol kétnyelvűek voltak, 18-an pedig angol egynyelvűek. Az ő agyukról készítettek fMRI-képeket.
A vizsgálatban a résztvevők egy főnevet hallottak, és ezzel egy időben megjelent a főnév által jelölt dolog képe, illetve egy olyan dolog képe, amelynek az elnevezése az eredeti szóhoz hasonlóan hangzik. Például ha a résztvevők a felhő szót hallották, akkor megjelent egy felhő képe, illetve egy felnőtt képe is, illetve még két teljesen oda nem tartozó kép is. A résztvevők feladata az volt, hogy minél gyorsabban kiválasszák azt a képet, amely azt a dolgot ábrázolja, amelynek a nevét hallották.
A kétnyelvűek gyorsabbak ugyan nem voltak ennek a feladatnak az elvégzésében, de az agyuk egészen más képet mutatott, mint az egynyelvűeké. Az egynyelvűeknek a feladat elvégzéséhez szükséges agyterületei sokkal erőteljesebben aktiválódtak, mint a kétnyelvűeké. Ez azt jelenti, hogy az egynyelvűeknek sokkal nagyobb erőfeszítést jelentett teljesíteni a feladatot, mint a kétnyelvűeknek. „Képzeljünk el egy edzőtermet! A kétnyelvűeknek sokkal nagyobb súlyokat kell emelgetniük – hiszen mind a két nyelvükön aktiválódnak a szavak. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a kétnyelvűek jóval erősebbek, ugyanis egész életükben ezekkel a dupla súlyokkal edzenek” – magyarázzák az eredményeket egy hasonlat segítségével a kísérletet tervezők.
Forrás