Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a mesés kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adt...

Az ázsiai hunok alapították az első nomád államot. Annyira jól sikerült, hogy később minden nomád őket utánozta. Sorozatunk lezárásaként az éji homályba veszett hsziungnu birodalom régi dicsőségét idézzük föl.

Tengerecki Pál, a nagy magyar utazó nyomába eredtünk, és útra keltünk a Bajkál-tóhoz. Útközben megálltunk itt-ott, hunok nyomait keresve. Jártunk múzeumban, kolostorban, történelmi emlékhelyen, míg végül célhoz értünk, és megpillantottuk a nagy tavat...

Beszámolunk a konferenciáról: összkép, néhány előadás, hun és magyar őstörténet Ulan-Udéban

A honfoglaló magyarok vezetőinek egyik genetikai vonala Ázsia legbelsőbb bugyraiba vezet, az egykor volt hun birodalom idejébe. Megértve az idők szavát, elindultunk Burjátiába, az ázsiai hunok földjére, hátha találnánk még ott rokonokat. Négyen voltu...

Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”

Paradigmaváltás az őstörténetben címmel jelent meg június 17-én a Magyar Hírlapban M. Lezsák Gabriella régész nyilatkozata. A cikk alcíme szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrás...

Előző írásunkban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is. Most erről írunk.

A tanácstalan őstörténészek immár kihaltak, mint annyi más, haszontalan őslény. Hogy miért? Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Azóta abból merítünk ihletet és tanácsokat. Az évezredes magyar múlt halzs...

Tengernyi szakirodalma van a buddhizmus szétáradásának a pusztába. Írott források és régészeti adatok szólnak arról, hogy a selyemúton kelet felé terjedő új világnézet igen hamar ismertté vált a nomád állattartó népek körében is. És a magyarok? Vajon...

A magyar–szláv kapcsolatok hajnalán etelközi őseink kedvükre garázdálkodtak jámbor és együgyű szláv szomszédaik földjén. A kezdeti rablóportyák után szívélyes baráti viszony alakult ki a magyar királyok és a Rusz fejedelmei között: olykor háborúztak,...

Őstörténetünk kutatóit régóta megosztja egy kérdés: nomád állattenyésztők vagy földművelők voltak-e a honfoglaló magyarok? És nomadizáltak-e kicsiny Kárpát-medencénkben is? A választ sokan tudják. Sokan sokfélét. Röviden összefoglaljuk, ki mit mondot...

A bronzkori Nyugat-Szibéria ura a Szintastai régészeti kultúra népessége volt. Északi határaikon élő ugor őseink csak lesték magas tudományukat. A szintastai emberek pár évszázad múltán fölkerekedtek és meg sem álltak Indiáig. Később elődeink is elin...

Kutyaszánon leginkább az Északi- és a Déli-sarkra szokás utazni, ezt Roald Amundsentől és Robert Pearytől tudjuk immár 100 éve. A finnugor ősök azonban már évezredekkel ezelőtt is használták ezt a közlekedési eszközt. Manapság a turizmusipar is fölka...

Nagymorávia, vagyis Μεγάλη Μοραβία Bíborbanszületett Konstantín bizánci császár De Administrando Imperio című művében szerepel. Vajon mekkora volt ez a Nagymorávia? Nagyobb volt, mint Nagymagyarország? Vagy csak annyira volt nagy, mint egy nagymama?

Magyar őstörténeti konferenciát rendeztek a budai várban. Nemzetközi régészbrigád kereste a honfoglalás kori magyar emlékek keleti gyökereit. Mindenhol megtalálták. Még a honfoglalás utáni időkből is. Vagyis úgy jöttünk be a Kárpát-medencébe, hogy eg...

Tudós hadfiak a tettek harcmezejére léptek, és szilajon forgolódó fotelükbe pattanva, billentyűzetüket bőszen ütlegelve megénekelték honfoglaló eleink fegyvereit s vitézségét. Mindannyiunk örök dicsőségére könyv is lett belőle. Címe: Honfoglalók fegy...

Árpád-házi királyaink különleges jogokat biztosítottak muszlim kereskedőiknek, pénzváltóiknak és katonáiknak. A keresztény Európa gyanakodva figyelt minket. Egy püspökből lett királyunk törvényben rendelkezett a muszlimok megtérítéséről. Lehet, hogy ...

Ott voltunk a Történelemtanárok Egylete által szervezett tankönyvvitán. És mellesleg elolvastuk az 5. osztályos kísérleti történelem tankönyvet is. Most mindkettőről beszámolunk.

Mostanában az MTA szállítja a sajtószenzációkat. Új elmélettel áll elő az ősmagyarság vándorlásáról, megvédi a finnugor nyelvrokonságot és az indoeurópaiak őstörténetéről is van mondanivalója. Most ez utóbbiról számolunk be.

A múlt év végén megjelent a Magyar őstörténet című új könyvsorozat első kötete. A mű az ősmagyar divatot tárgyalja. Információi egyaránt szólnak a szittya lajbiban kalandozó hagyományőrzőkhöz és a nyugati mintájú táskákkal fontos tárgyalásokra siető ...

Az őshaza helyére mindenkinek van egy tuti tippje. A tudósoknak is. Persze, amit ők mondanak, az nagyon gyanús. Főleg, ha az az őshaza nem is magyar, hanem finnugor. Mi közünk a finnugorokhoz? – kérdezik sokan. Hát, csak annyi, hogy a magyar egy finn...

Van-e olyan népdalunk, melyet már az Urálban is énekeltünk? Olyan történetünk, melyet már ott is mesélgettünk? Eszünk-e olyan ételt, amilyet őseink már az Urálban is készítettek? A kérdések egyszerűnek tűnnek, ám a válaszok nem azok.

Átrendezték a Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának 9-10. századi részlegét. Elmentünk és megnéztük, kik várták a Kárpát-medencében a messziről jött magyarokat. Vajon hogyan fogadták a hont foglaló ősöket a hont rosszhiszeműen, jogcím nélkül bitorló...

A Volga és a Káma folyók találkozásának vidékén az i. sz. 3‒8. században élt az imenykovói kultúra népessége. Őstörténészek serege találgatja, hogy kik lehettek: törökök, magyarok, mordvinok, szlávok vagy balti-szlávok, netán ruszok, vagy esetleg sza...

Róna-Tas András a magyar őstörténet kiemelkedő helyszíneként határozta meg a Don és a Kubán folyók vidékét. Véleménye szerint ott jöttünk össze a törökökkel. És egy kicsit az alánokkal is.