Lefejezett hullák, ősi titkokat őrző társaságok és egy patikárius, aki kibogozza a rejtélyeket. Mindez a középkori Tallinnban, pajzán vándordalnokok és titkolózó szerzetesek között. Patakokban folyik a vér és a sör...

A magyar irodalom elárasztja az észt könyvesboltok polcait? De mik azok a művek, amelyek fordításra és az észtek figyelmére érdemesnek találtatnak? És ki áll a fordítások mögött?

Milyen volt az észt művészet a húszas években? Meglepően progresszív. A művészeti központoktól távol eső országban is megjelentek a legfontosabb európai áramlatok – igaz, hamarosan el is tűntek. Hatásuk azonban, ahogy szerte a világban, ma is érződik...

Jer, Osszián, ködös, homályos énekeddel – írta egykor Arany János. És jőn. A magyar Ossziánt Zempléni Árpádnak hívták. Finnugorul, tatárul, sőt szumírul is tudott dalolni. Nem mellesleg feltalálta a turanizmust.

Hogy lehet rokonokra lelni a sokmilliós Moszkvában? Illyés Gyulának sikerült. Igaz, még régen, a harmincas évek Moszkvájában. De kiket talált, és miből gondolta, hogy rokonok? Illyés születésének 110. évfordulóján Rokonoknál című írását idézzük fel.

Mit jelent valóban elveszteni a saját kultúrát, identitást? Milyen az, amikor valóban hiába keressük saját népünk kulturális emlékeit? Felépíthető-e a nemzeti kultúra a semmire? Néhány nappal nemzeti ünnepünk előtt talán ezen is érdemes elgondolkodnu...

Az udmurt nagyik eurovíziós menetelése után körülnéztünk az erzák háza táján. Mi a menő mostanság, ki arat osztatlan sikert fiatalok és öregek közt egyaránt? És vajon kik kerültek fel a hetek alatt elkapkodott karaoke DVD-re?

A magyar őstörténet kérdései szerteágazó módon jelentkeznek a magyar szépirodalomban, prózában és költészetben egyaránt. Ám sokszor nem csupán azok a művek szolgálhatnak érdekes adatokkal, melyek kifejezetten erről a kérdésről szólnak, hanem azok is,...

Mit ünneplünk a költészet napján? A költészetet. De milyen költészetet? A jó költészetet. De mitől jó a költészet? És kinek?

Géptestű lények, kocsmatöltelékek és a baromfiudvar lakói a főhősei az első udmurt képregényeknek – amelyek szerzője egyébként egy magyar fiatalember.

Kalevipoeg megígérte, hogy visszatér, ha az észtek bajban vannak. Az észt függetlenség napi ünnep (február 24.) és a testvéreposz Kalevala születésnapjának (február 28.) közeledtével utánajártunk Kalevipoeg ellentmondásos figurájának.

Az oroszok büszkén szokták emlegetni, hogy Puskin műveit az egész világon ismerik. És persze mindent megtesznek azért, hogy ez így is legyen. Most viszont azon aggódnak, hogy még az oroszországi gyerekek sem ismerik (eléggé), így hát otthon is igyeke...

A rémképzeteket nehéz szavakba önteni. A szörnyeket így aztán gyakran tabunevekkel vagy más nyelvből kölcsönzött megnevezésekkel illetik. Nincs ez másképp a finn mitológiában-irodalomban sem. De kik is uralják az északi sötétséget? És hogy hangzik a ...

Emberevőknek hizlalt professzor, disznóval flörtölő nő, favicceket elsütögető kisvárosiak, mocskos szájú sün. A finn képregény 100 éve...

Az izhlife.ru interjút közölt Pjotr Zaharovval, a Kámaszútra udmurt fordítójával. Az interjúból többek között az is kiderült, hogy hogyan találta meg a fordító a megfelelő kifejezéseket az intim testrészek megnevezésére.

Kiket zárt fal mögé Nagy Sándor? Honnan került ez a meseszerű leírás a Sándor-regénybe? Góg és Magóg népe finnugor volt? Esetleg szamojéd?

A nyelvészek nem dönthetik el, hogy kik a mi rokonaink. Kulturális gyökereink legalább olyan fontosak, mint a nyelvünk. Sőt, hiába rokon egy nyelv, ha úgysem értjük, mi hasznunk belőle? A kulturális rokonság viszont tényleg összeköt. – Sokan gondolko...