Mari mesekönyvet mutattak be
A Magyar Írószövetség az ünnepi könyvhét alkalmából minden évben egy finnugor nép jeles képviselőjét, költőjét, íróját látja vendégül.
Szvetlana Grigorjeva mari (cseremisz) író meseregényét és Dmitrij Mizgulin orosz költő verseskötetét mutatták be csütörtökön a Magyar Írószövetségben az 84. Ünnepi Könyvhét alkalmából. Nagy Katalin műfordító a bemutatón elmondta, hogy Dmitrij Mizgulin nemcsak költő, hanem egy orosz bank igazgatója és tiszteletbeli konzul is. A Ha már szavakat adott neked a Megváltó című verseskötetének tematikája és motívumrendszere a természethez, a társadalomhoz és az Istenhez kötődik. Ez a három téma együttesen határozza meg a költő ars poeticáját.
„Mikor először olvastam a verseket, a tájfestők jutottak eszembe” – idézte fel Nagy Katalin. Hozzátette, hogy Mizgulin nem csupán leírja a tájat, hanem képileg pontosan jeleníti meg a négy égtájhoz kötődő természetet. Versekbe öntött szociográfia is a kötet, amely a társadalmi természettel és környezettel is megismerteti az olvasókat, műveiben ott „kísért” a szocializmus tájra és emberre „feszített” öröksége – hangsúlyozta.
Szvetlana Grigorjeva író, költő, műfordító a Mari Írószövetség elnöke. A Lajel, avagy ahol nem alszanak a Targiltisek című meseregénye a mari (cseremisz) mitológiai forrásokból táplálkozik. Lajel egy ország, a kötet szereplői a Targiltisek, a hangoskodással ijesztő szörny-szellemek. Szvetlana Grigorjeva a bemutatón felidézte, hogy a mitikus Targiltissel, az erdei szellemmel először gyermekkorában találkozott. Falun született, ott az volt a szokás, hogy összejöttek az emberek és különböző mitikus történeteket meséltek egymásnak. „Nagyon izgalmasak voltak ezek a történetek, gyakran nem tudtam miattuk elaludni” – hangsúlyozta az író. Grigorjeva arról is beszélt, hogy tízéves korában kezdett el írni, hazájában, a Mari Köztársaságban dalszövegeket szerez és egy gyermekújság főszerkesztője is.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a bemutatón hangsúlyozta, a szervezet régi hagyománya az, hogy az ünnepi könyvhét alkalmából minden évben egy finnugor nép jeles képviselőjét, költőjét, íróját látja vendégül. „Azért hívjuk meg a kis népek vagy a kihalástól fenyegetett nyelvek képviselőit, hogy értékeket mentsünk át, értékeket közvetítsünk más kultúrák felé és mi is gazdagodjunk belőlük” – magyarázta az elnök.