A szerelemben nincs birtokos, sem birtokolt
Az ember néha eltűnik. Hogy önszántából megy, vagy viszik, tulajdonképpen ebből a szempontból lényegtelen. A macska marad. Vele nem számol a történelem.
Az év vége felé is számos észt kulturális eseménynek örvendhetünk Magyarországon.
Mese és vásár
Decemberben változatos programokkal várják az észt kultúra barátait a Marczibányi Téri Művelődési Központban.
December 3-án, szerdán 18 órakor tárlat nyílik a Mese itt, mese ott című észt magyar meseillusztrációs kiállítás anyagának válogatásából. Az eseményen a Csodaceruza Gyermekirodalmi folyóirat tart kézműves foglalkozást. A kiállítás december 21-ig tekinthető meg a Marczibányi Téri Művelődési Központ nyitvatartási idejében.
December 13-án, szombaton 15 és 19 óra között Luca-napi ajándékkészítő műhelyt és vásárt tartanak észt téli szokásokkal és mesékkel fűszerezve. A karácsonyi ajándékok még időben elkészülhetnek! – keresztszemes hímzés, gyertyamártás, mézeskalácssütés, képeslapkészítés, különleges díszek, famunkák, Luca-búza-vetés, ékszerkészítés. Iparművészek és kézműves mesterek portékáinak vására
Vendégek a Magyarországi Észt Intézet és a Shütz Kórus. 16 órától észt téli népszokásokról mesél Márkus Virág, az Észt Intézet munkatársa, majd Lengyel Tóth Krisztától felnőtteknek szóló észt népmeséket mond el, természetesen magyarul. 178 órától a Schütz kórus énekel.
Mandala
Már magyarul is olvasható Tõnu Õnnepalu Mandala című könyve. Lengyel Tóth Krisztina fordítása a Gondolat Kiadó gondozásában látott napvilágot.
Az ember viharos változásokkal tarkított létét a macska mindig érdeklődéssel vegyes aggodalommal figyeli. Idő, történelem, bank, pénz, utazás, költözés, felújítás és más felettébb gyanús és érthetetlen dolgai teszik az embert oly esendővé. De szórakoztatóvá is. Akit lehet figyelni félig lehunyt szemhéj alól, hogy már megint miben sántikál, de vigyázni is kell rá, nehogy túlzásokba essék.
Az ember néha eltűnik. Hogy önszántából megy, vagy viszik, tulajdonképpen ebből a szempontból lényegtelen. A macska marad. Vele nem számol a történelem. Mindig ott van valahol. Hogy ha az ember visszatér, akkor azonnal újra elfoglalhassa hivatalát. Mert az embernek szüksége van macskára, ehhez kétség sem férhet.
Nem kell ahhoz bejárni a világot, hogy a maga teljességében megmutatkozzék. A macskák ezt nagyon jól tudják. Számukra minden pillanat maga a teljesség. Van, ahogy van – ősi bölcsesség. Az ember görcsösen igyekszik elérni ezt a meditatív állapotot. Belenéz egy macska szemébe, és meglátja benne önmagát, ahogy egy macska szemén keresztül szemléli önmagát. Ember legyen a talpán, aki ezt kibírja somolygás nélkül. Az pedig a legjobb út a teljesség felé.
Egyedül lenni nem jelent szükségképpen magányt, szomorúságot és félelmet – jelenthet szemlélődést, békét, derűt és természetes csöndet is. A macskák komoly szakértői a csöndnek. És ha egy íróember történetesen épp macskákkal osztja meg az egyedüllétét, ez sül ki belőle.
Egy regény. Társasági magányregény. Macskatársasági embermagányregény.
Breviárium
A szerelemben nincs birtokos, sem birtokolt. A szerelem egyenlő felek abszolút bizalomra épülő viszonya. A könyveket nem birtokolni kell, a könyvekkel együtt kell élni, ezt minden igazi szerelmes tudja. A szeretett könyvvel a lehető legszorosabb viszonyban kell együtt élni, fizikai közelségben, hisz ő maga is ezt akarja. Ezért veszi magát körül könyvekkel a bibliofil. Teljesíti a szeretett könyv kívánságát. Minden könyv szerető környezetre vágyik. A könyveket még csak olvasni sem muszáj állandóan, ha velük élünk. Nem, nem kell őket mindig elejétől a végéig elolvasni. Némelyik sokat olvasó ember kevesebbet tud a könyvekről, mint a türelmes szerelmes.
Szerkesztette: Márkus Virág, Reet Klettenberg
Ötlet, tördelés, borító: Lőrincz Gergely
Illusztrálta: Asko Künnap
Fordította: Urmas Bereczki, Lengyel Tóth Krisztina, Márkus Virág
Lektorálta: Reet Klettenberg, Segesdi Móni
Kiadja: Magyarországi Észt Intézet, Pluralica
Jaan Undusk (1958) az észt irodalom egyik legsokoldalúbb alakja. Ezidáig egyetlen regénye jelent meg, de azzal visszavonhatatlanul beírta magát az észt irodalomtörténet nagyjai közé. Az Észt Tudományos Akadémia egyedüli irodalmár tagja, emellett történészként, fordítóként, drámaíróként, tanulmánykötetek és esszék szerzőjeként is ismert. Írásai tömörek, nem nélkülözik az önironikus, egyszerre intelligens és sziporkázó humort sem. Szépíróként Undusk barokkos cizelláltsággal festi le a leghétköznapibb vagy épp legbizarrabb jeleneteket; mesterien ötvözi a fennköltet és a világit, a filozofikusat és a profánt, munkájában mindvégig a felfedezés vágya hajtja. A szövegeit átható szenvedély meglepheti a gyanútlan, északias élményre készülő olvasót, miközben a művek gondolatisága univerzális távlatokba invitál. Magyarul eddig két novellája jelent meg. Ez az első önálló kötete.
Pénzügyi opera
Tallinni és rigai premier után a világ első számú „pénzügyi operája” Budapesten szólal meg egy belvárosi lakás ajtaja mögött. A Nostra Culpa rendhagyó magyarországi előadása egyszeri alkalom, az Észt Intézettel együttműködésben valósul meg.
Toomas Hendrik Ilves észt köztársasági elnök és Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász elhíresült Twitter-vitája ihlette meg Eugene Birman zeneszerzőt és Scott Diel librettistát formabontó művük megírására. Az operát a szerzők jelenlétében Iris Oja mezzoszoprán énekesnő és az Anima Musicae Kamarazenekar ad elő Horváth Balázs karmester vezetésével.
A Nostra Culpa a pénzügyi válság és annak elhúzódó hatásainak zenei megfogalmazása. A dráma tulajdonképpen az Észtország által a gazdasági válság orvoslására bevezetett intézkedés-csomag, és annak értékelése okán bontakozott ki. A véleménykülönbség azonban túlmutat a 2012-ben Paul Krugman Nobel díjas közgazdász és Toomas Hendrik Ilves észt államfő között Twitteren kirobbant vitán: két irányzat képviselői, a keynesiánus közgazdaságtan és az osztrák iskola hívei csapnak össze. A darab nem foglal állást, viszont mindenképpen vitára invitálja a közönséget.
A december 6-i előadás live streamen keresztül a Castro Bisztróban (Budapest 7. kerület, Madách tér 3.) kivetítőn, interneten pedig a világ bármely pontján élő egyenes adásban lesz követhető. A koncertet követően a kb. 16 perces előadásról készült felvételt 2015. január 18-ig a LUKban nézheti meg minden érdeklődő.
Iris Oja mezzoszoprán énekesnő 1977-ben született Tallinnban. Kezdetben zongorázni tanult, később kórusvezénylésre váltott. 2011-ben az Észt Zeneakadémián magánénekesként szerzett diplomát. Több mint tíz éven keresztül az Észt Filharmónia Kamarakórusának alt szólamvezetője volt. Iris rendkívül keresett kortárs zenei előadó. Számos észt zeneszerző írt számára darabot, melyeket sikerrel mutattak be és rögzítettek is. Jelenleg szabadúszó énekesnőként különböző együttesekkel (Resonabilis, UMA, Theatre of Voices, Ars Nova), kórusokkal (Észt Filmarmónia Kamarakórusa, a portói Coro Casa da Musica), zenekarokkal, zenészekkel, karmesterekkel és zeneszerzőkkel dolgozik együtt. A Nostra Culpa az ő hangjára íródott.