Katalin az észteknél
Az észtek számára a ludak inkább Katalin, mint Márton napjához kötődnek. A Katalin-napi időjárásból azonban az észtek is szeretnek jósolgatni. Cikkünkből az is kiderül, hogy mi köze a szombatnak a fürdéshez.
Alexandriai Szent Katalin 307 november 25-én halt mártírhalált. A fejedelmi származású szentet bölcsessége miatt tartják számon. Szíűzen halt meg, mert állítólag elhatározta, hogy csak annak adja oda magát, aki szépségben, bölcsességben, vagyonban és erényben is felülmúlja. (Később ezt úgy értelmezték, hogy Krisztussal jegyezte el magát.) Bár pogányként nevelkedett, később megkeresztelkedett, sőt, Maxentius császárt is igyekezett megtéríteni. Maxentius pogány bölcseket hívott össze, és vitát szervezett, melyet persze fölényesen megnyert. A feldühödött császár kivégeztette a bölcseket, Katalint azonban előbb egy időre börtönbe záratta. Katalint a börtönben többen felkeresték, többek közt a császár felesége, Valeria Maximilla is, akit meg is térített – amiért a legenda szerint Katalinnal együtt kivégezték (valójában öt évvel később, férje halálakor tűnt el a történetírás szeme elől). A legenda szerint a császár előbb feleségül kérte Katalint, majd miután elutasításban részesült, kivégeztette. Ez sem ment könnyen, mert először egy tüskés keréken kívánta kerékbe törni, ám a kerék összetört, így kénytelen volt lefejeztetni.
Mindennek a történetnek azonban semmi nyoma nincs az észt néphagyományban. Míg a katolikus és az ortodox egyház a művészetek és a tudomány, elsősorban a filozófia védőszentjeként tartja számon Katalint, addig az észt néphagyományban az állattartás védőszentjeként és a szülő nők oltalmazójaként jelenik meg – ami, valljuk be, nem éppen testhezálló feladat egy szűznek. (A protestantizmusra való áttéréssel pedig alakja visszaszorul, pusztán az ünnepe marad meg hasonló funkcióban.) Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy ünnepe egy korábbi pogány ünneppel esett egybe, mely az állattenyésztéssel kapcsolatos termékenységünnep lehetett. Ennek pedig az lehet az oka, hogy ez idő tájban érnek véget az állattartással kapcsolatos őszi munkák. A juhok egészségének megóvása érdekében ezen a napon tilos volt a gyapjúval kapcsolatos munkák végzése.
(Forrás: etnomood.ee)
Mint azt már a Márton-nappal kapcsolatban említettük, a Márton-napi és a Katalin-napi szokások meglehetősen hasonlítanak egymásra, azzal a különbséggel, hogy míg a Márton-nap a férfiak és a földművelés, addig Katalin-nap a nők és az állattartás ünnepe. A Katalin-napot nevezték lambapüha ’juhünnep’ néven is. Ilyenkor lányok járják körbe jelmezben a házakat, jószerencsét kívánnak, és ajándékokat gyűjtenek. Míg a Márton-napi kéregetők neve mardisandid ’Márton szentjei’, addig a Katalin-napiaké kadrisandid ’Katalin szentjei’ (de előfordul a haned ’ludak’ elnevezés is). Maga a szokás talán onnan ered, hogy a középkorban a szerzetesek jártak adományokat gyűjtve házról házra, és később ezt a szerepet vették át a fiatalok.
A kadrilaupäevben található lau- önállóan nem használatos, a germán laugr ’fürdő’ szóból ered. Az ünnepet megelőző nap jelentéséhez az ünnepet megelőző tisztálkodás kapcsán van köze. A mai észtben a laupäev önállóan ’szombat’ jelentésben használatos. Ugyanez a szombat finn nevének, a lauantainak az eredete: míg az észt päev önállóan is ’nap’ jelentésű, addig a finn -tai önállóan nem fordul elő (germán jövevényelem, vö. angol day, német tag, svéd dag stb.)
Míg Európa más részein a ludak elsősorban a Márton-naphoz kapcsolódnak, addig Észtországban sokkal inkább a Katalin-naphoz. Katalin-nap előestéje (kadrilaupäev) ugyanis a ludak napja (hanipäev vagy hanedepäev) – a kadrisandid is ezen a napon járnak. A különbség oka lehet az is, hogy az Észtország területén 1918-ig használt Julián-naptár és a Nyugat-Európában használt Gergely-naptár között 10-13 nap különbség volt, így a nyugat-európai Márton-nap nagyjából az észtországi Katalin-napra esett.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jamain / GNU-FDL 1.2)
Katalin kopog, karácsony locsog?
Az észtek szerint a medve Katalin napján hajtja téli álomra a fejét. A magyar népi meteorológiához hasonlóan az észt is számos időjóslást köt Katalin napjához:
- Ha Katalin napján olvad, akkor Andres (András) napján, azaz november 30-án hideg lesz. (Vagy: Katalin bevizezi és elolvasztja azt, amit András lehűt.)
- Ha Katalin napján szeles, viharos az idő, akkor karácsonykor szép idő lesz.
- Ha Katalin napján fagy, vagy hó fedi a tájat, akkor a következő évben jó lesz a gabonatermés.
- Ha Katalin napja és karácsony közt sok a zúzmara, akkor a következő évben rozsaratáskor szép lesz az idő.
- Katalin napján fordul az ősz télbe.
- Amilyen idő Katalin napján van, olyan lesz gyertyaszentelőkor (február 2-án) is.
Mi kerül az asztalra?
A Katalin-napi ételek nem tértek el a Márton-napiaktól. Az itt bemutatott ételeket tehát éppúgy fogyasztották Márton-napon, mint a Márton-napról szóló cikkünkben bemutatottakat Katalin-napkor.
Sült bab
Sós vízben a babot puhára főzzük, majd leöntjük a vizet és a babot kevés zsiradékkal ugyanazon fazékban megsütjük.
Sült balti hering
1 kg apró balti heringet megtisztítunk, megmosunk, megszárítunk. Ezután egy fél pohár liszt és só keverékében egyenként megforgatjuk, végül pedig 5 dkg zsírban kisütjük őket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Olev Mihkelmaa / CC BY 3.0)
Sprotnikence
5-6 sprotnit megtisztítunk és apróra vágunk, majd 10 dkg vajban fakanállal egyenletesen eldolgozzuk. Kenyérre vagy forró főtt burgonyára kenjük, zöldfűszerekkel szórjuk meg.
Savanyú uborka
5 liter vízbe 20-30 dkg sót keverünk, felforraljuk, majd hűlni hagyjuk. Ezalatt 3-4 kg azonos méretű uborkát alaposan megmosunk, végeit levagdossuk. 2-3 dkg tormát metisztítunk, apró darabokra vágunk. néhány szál kaprot megmosunk, apró darabokra vágunk. Néhány feketeribiszke-levelet szintén megmosunk. 2-3 fokhagymagerezdet megtisztítunk. Az uborkákat, a feketeribiszke-leveleket, a kaprot, a tormát és a fokhagymagerezdeket rétegenként befőttesüvegbe (esetleg fahordóba) helyezzük úgy, hogy végül legfelülre a ribiszkelevelek kerüljenek. Annyi sós vizet öntünk rá, hogy az uborkákat ellepje. A tetejére egy tányért vagy fából készült fedőt teszünk, tetejére pedig nehezéket, hogy az uborka fel ne nyomja. Meleg helyen tartva, 6-8 nap alatt készül el.
Források
Kadripäev és kapcsolódó szócikkek az észt wikipédián
Silvia Kalvik: Pühade- ja tavanditoidud
Sprattus sprattus