Vezesd még egyszer győzelemre néped, Kalevipoeg
Kalevipoeg megígérte, hogy visszatér, ha az észtek bajban vannak. Az észt függetlenség napi ünnep (február 24.) és a testvéreposz Kalevala születésnapjának (február 28.) közeledtével utánajártunk Kalevipoeg ellentmondásos figurájának.
Az észtek nemzeti eposza tavaly ünnepelte 150. születésnapját, ugyanis 1861-ben jelent meg Friedrich Reinhold Kreutzwald gyűjtő-, rendező- és alkotómunkája nyomán az eposz teljes kiadása. Az eposz ötlete egyébként nem Kreutzwald nevéhez, hanem Friedrich Robert Faehlmannéhoz kötődik, aki az észt mondák alapján egy német nyelvű eposzt kívánt volna összeállítani. A német nyelvnek uralkodó szerepe volt ebben az időben a felsőoktatásban és a polgárság körében is. Ezért is volt fontos lépés az észt nyelvű irodalom és kultúra kialakulásában, hogy az eposz végül észt nyelven jelent meg. Eddig 16 nyelvre fordították le a Kalevipoeg teljes vagy némiképp rövidített változatát, az 1961-es kiadáson alapuló észt eredeti az interneten is elérhető.
(Forrás: Oskar Kallis)
Kalevipoeg, a nemzeti hős vagy szupertroll?
Kalevipoeg személyéhez az észt folklórban meglehetősen ellentmondásos szövegek kapcsolódnak. Az eposzban is felfedezhető, hogy Kreutzwald több hagyományt igyekezett összegyúrni, emiatt a főhős a nemzeti vezető szerepe mellett sokszor üresfejű bunkóként jelenik meg, aki nyers erejével kérkedik, és válogatás nélkül legyakja, aki az útjába kerül. Alapvetően azonban mégis Kreutzwald volt az, aki Kalevipoeg figurájából (aki a mesékben inkább együgyű óriásként jelenik meg) nemzeti hőst faragott, aki hatalmas erejét az ellenség elpusztítására használja, és igazságosztó terminátorként működik a világban.
Kalevipoeg szorosan kapcsolódik a nemzeti függetlenség gondolatához, ezt tükrözi például az, hogy az észt szabadságharc (1918–1920) tartui emlékművén az eposzi hős alakja jelenik meg. A szobor egy kardot tart a kezében, amely a Kalevipoeg-sztorit ismerőknek eleve vészjósló lehet, hiszen az eposzban Kalevipoeg halálát saját kardja okozza.
(Forrás: Wikimedia Commons / Hill-Mill Billy)
Kalevipoeg alakja nemcsak emlékműveken jelenik meg, előszeretettel alkalmazzák díszítőelemként az eposz más motívumaival együtt. A papáról, Kalevről elnevezett csokoládégyár egész sorozatot szentelt az epikus családnak: külön táblát kaptak Kalevipoeg szülei, Kalev és Linda, valamint természetesen maga Kalevipoeg is. A leghosszabb múltra Kalevipoeg tekinthet vissza, ezt a típusú csokoládét már 50 éve gyártja a cég. Persze nem véletlen, hogy az eladási mutatókat tekintve ez a gyár legnépszerűbb édessége. A 30 dekás csoki csomagolása sem változott az évek során. Idén a gyár dizájnerei kitalálták, hogy a csokicsaládot illene egységesíteni, így a függetlenségnapi nassoláshoz már az új köntösű (termék)családot kínálják az édesszájúaknak. A cég honlapján egy rövid animáció erejéig meg is elevenítik a csomagoláson található Kalevipoeg-figurát.
Lépten-nyomon Kalevipoeg
Az eposznak számos olyan eleme van, amelyek később felbukkannak észt cégek vagy sportklubok elnevezéseként, illetve akár köznévként is. Ilyen emblematikus szerepű például Kalevipoeg hajója, amellyel a világ végére is eljut a főhős. A vitorlást, amelynek minden alkatrésze színezüstből készült, Kreutzwald művében Lennuknak nevezi. Az elnevezés a lendama ’repülni’ igéből képzett szó, a mitologikus hajó ugyanis olyan gyorsan hasította a habokat, hogy szinte szállt a víz felett. A lennuk szó állandósult a mai észt nyelvben a repülő megnevezésére.
Emellett még két híres Lennuk volt az észt történelemben, egyrészt egy romboló, amelyet 1915 és 1917 között építettek Tallinnban. A hadihajó kalandos utat járt be, többszöri átnevezés után végül 1933-ban eladták Perunak. A másik híres Lennuk sokkal békésebb célokra készült, azt a vitorlást nevezték ugyanis így, amely 1999 októbere és 2001 márciusa között körbehajózta a földet, újra értelmet adva Hemingway híres mondásának, miszerint a világ összes kikötőjében van legalább egy észt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Nikolai Triik)
Észtország mai területén Kalevipoeg mellett két másik hőshöz is fűződnek történetek, Saaremaan és Nyugat-Észtországban Suur Tõll (Nagy Tõll), Szettuföldön pedig Peko élvez nagyobb népszerűséget. Suur Tõll Saaremaa királya volt, de mint rendes észthez illik, óriási teendői mellett (az Öregördög bosszantása, kövek hajigálása) mindenféle munkát végzett, nem vetette meg a szántást-vetést vagy a halászatot sem. Persze nem egyedül tevékenykedett, társa, Piret is fontos szerepet tölt be a történetekben. Suur Tõll harcol az észtek ellenségeivel is, amúgy meg egy kedves, de hirtelen természetű figura, aki imádja a káposztás ételeket és a sört. (Vannak olyan magyarázatok, hogy Tõll létező személy volt, egy Saaremaara betelepült Toll nevű német család egyik leszármazottját tisztelhetjük benne. Óriás voltát pedig az magyarázná, hogy két méternél is magasabb termetével kirítt az átlag észtek közül.) Ha Tõllék ügyes-bajos dolgai iránt érdeklődik valaki, érdemes megnézni az 1980-ban készült Suur Tõll-animációt, amely ismerős lehet a metálrajongók számára, ugyanis a Metsatöll nevű észt folkmetál banda felhasznált részleteket a Vaid vaprust (Csak bátorságot) című daluk videóklipjéhez.
(Forrás: Wikimedia Commons / Beentree)
Ahogy az lenni szokott, egész Észtországban találhatunk olyan helyeket, amelyek Kalevipoeghez kapcsolódnak. Jellegzetes alakú dombokról például azt tartják, hogy Kalevipoeg ágynak használta őket. A történészek sokkal inkább régi földvárak nyomának tartják ezeket a térszínformákat, de ki tudja, lehet, hogy az egykori várépítők csak újrahasznosították az óriás nyoszolyáját.
(Forrás: Otto de Voogd)
Számos szép legenda fűződik a szülőkhöz is, vagyis Kalevhez és Lindához. Linda Kalev halála után rengeteget sírt, amelynek eredménye a tallinni repülőtérről is jól látható Ülemiste tó, amely ma az észt főváros víztartalékát jelentő tározó. Vize nem sós, a könnyek ellenére sem. A másik legenda a Toompea, tulajdonképpen Várhegy születéséről mesél. A Toompea valójában hatalmas síremlék, Linda itt temette el az óriás termetű Kalevet. Linda fontos szerepet játszik a Kreutzwald-féle eposzban is, mivel az ő elrablása indítja el Kalevipoegnek és testvéreinek a kalandjait.
A Kalevipoeg eposz a finn Kalevalához hasonlóan ihlető forrása lett számos művészeti alkotásnak. Érdekes és újszerű feldolgozása a következő, diákok által készített animációs film, amely 12 és fél perc alatt zanzásítva ismerteti az eposz főbb eseményeit. Az angol felirat segíti a megértést, amire szükség is van, ugyanis a mesélő nem észt anyanyelvű.
A film összefoglalja a legfontosabb cselekményelemeket, és Kalevipoeg személyiségének ellentmondásait is megfigyelhetjük a történetben. Meggondolatlansága hatalmas erejével párosulva több alkalommal tragédiához vezet (a lány halálával végződő szerelmi hódítás, részegen elkövetett gyilkosság). Heroikus küzdelme anyja elrablóival, az ördöggel és az észtekre törő egyéb ellenségekkel azonban nemzeti hőssé emeli, és érthetővé teszi, miért várhatják az észtek a visszatértét.
@Roland2: Igen.
A Kalevipoeg és a Kalevala nevének van köze egymáshoz ? A Wiki azt írja,h. a Kalevala azt jelenti,h. 'Kaleva földje' ( Finnország),akkor ez a Kaleva név megegyezik az észt Kalev személynévvel ?
Kedvenc észt filmem, bár nincs köze Kalevipoeghez, de középkori témájú:
Viimne reliikvia – www.youtube.com/watch?v=LdSPCQiGPQQ
Olen Rootsi kuningas! :)
Põgene, vaba laps!
A többi dal is klasszikus.
:)