...elyek azon a nevek, melyek korábban nagyon gyakoriak voltak, mostanában azonban elég ritkák: Antal, Árpád, Béla, Géza, Jenő, Kálmán, Pál; Anikó, Anita, Csilla, Gabriella, Klára, Melinda, Renáta, Szilvia, Tünde. Rendkívül gyakoriból lett elég ritka az...

[zs] hang hang a latinban sem volt, sőt, eredetileg a magyarosított latin szavakban sem. Ma mégis számos latin eredetű szavunkban megtalálható. Hogy lehetséges ez?

Az érdekes jelenségeket a nyelvészetben nem lehet úgy megragadni, hogy a jelenségeket kategóriákba soroljuk. Nagy bűne az iskolának, hogy ezt a tanulók elől eltitkolja.

Ige és névszó, hogyan is érthetnék meg egymást? Hisz mindegyik mást akar! Az ige névszóvá válni, a névszó igévé. Vagy legalábbis vannak ilyenek.

Elterjedt lehetett az, hogy a gyerekeket azzal ijesztgették, hogy elviszi őket egy különös ember, a bolond, esetleg a falu bolondja.

Házi szakértőnk ezúttal nem nyelvészül mondja el, hogyan gondolkodnak a nyelvészek az -ul/-ül toldalék használatáról. Nem kell megijedni, nem búcsúzóul: a nyelvész majd még sokszor megmondja.

...mely a magyar kormány munkáját méltatja. (Az előszó – és vélhetőleg a tankönyv többi részének – megírása idején az a Darányi Kálmán által vezetett kormány irányítja az országot, melyhez egyéb intézkedések mellett az 1938-ban bejelentett győri program...

A nyelvhelyességet a szokások határozzák meg. Sokszor nem felel meg a nyelvszokásnak az, ami nyelvtanilag helyes. És az is előfordul, hogy a nyelvszokás olyan szerkezeteket alakít ki, melyek szigorúan véve nem helyesek: elemeiket és szerkezetüket tek...

...kosságról szól. Lehet választani. De nem én választok, és nem is Ön, kedves Annie, és nem is ZTM, nem Nádasdy Ádám és Grétsy László fogja leszkanderezni, nem a nyest.hu írja meg, hogy miként helyes, nem az MTA Nyelvtudományi Intézete hoz döntést a ké...

Az, hogy a tárgyas és tárgyatlan ragozás használata a külföldieknek nehézséget okoz, érthető, de hogy még magyar újságíróknak is?! Vagy maga a ragozási rendszer kezd lassanként leépülni?

Új-Guinea legalább 40 ezer éve benépesült, és nemcsak az ott élő népek eredete, de egymással való kapcsolataik is a távoli múltba vesznek, lehetetlen rekonstruálni, hogy mi minden történt ott.

Jó, jó, hogy hasonlít, de egy baskír szót miért eloroszosodott alakjában vettek volna át a magyarok?

...ntosabb szimbólumának, a sztenderd nyelvváltozatnak (korabeli szóval: a nemzeti nyelvnek) a kialakulása volt. Irodalom Benda Kálmán 1989. Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467–1706. I–II. Domokos Pál Péter. 1987. A moldvai magyarság. Lükő Gábor 1935. ...

...ik embert a nyelvtanban, a nyelvtantanítás problémái közül jó néhány megoldódhatna. Másodikként a nyest nyelvész szakértője, Kálmán László tartott elgondolkodtató előadást Nyelvtan és nyelvi nevelés címmel; a következő mottókat választotta mondanival...

Olvasónk a rajzszegről kérdez, de közben nagyon beletenyerel valamibe... De azért nem fogunk a kardunkba dőlni, és nem fogunk senkit fenékbe billenteni.

...nferenciája. A téma ezúttal a nyelvtantanítás lesz, és a nyest az előadók között is képviselteti magát. Nyelvész szakértőnk, Kálmán László, rendszeres szerzőnk Jánk István is előadnak, felelős szerkesztőnk, Molnár Cecília Sarolta pedig gyakorlati fog...

Az egyik -an/-en toldalékra a magyar nyelvtörténészek „nyomatékosító” toldalékként hivatkoznak, ami majdnem ugyanazt jelenti, mintha azt mondanák, hogy nem tudjuk, mi volt a funkciójuk.

Hogyan ejtjük az olasz író, Dante nevét? És hogyan a Dante nevű brazil focistáét? Lesz-e Mr. Sony Szőnyi úrból Amerikában? Szakértőnk azt a kérdést járja körül, hogy hogyan változtatnak az egyes nyelvek a nevek ejtésén a saját hangkészletük és hangta...

...hogy a nemek annyira alapvető kategóriát jelentenek a társadalomban, hogy szinte lehetetlen, hogy a nyelv azt ki ne fejezze. Kálmán László szerint azonban a nyelvtani nemek kialakulása esetleges, ahogy más nyelvtani kategóriáké is (mint a tonalitás, ...

...yesnek vélt formáktól. De ettől még nem defektesek és nem kell őket kicserélni, mint egy gumiabroncsot. Felhasznált irodalom Kálmán László – Nádasdy Ádám (2007): Hajnali hárompercesek a nyelvről. Lanstyák István (2011): A nyelvi ideológiák néhány ált...

Egy jotta pont ugyanannyi, mint egy fikarc. Ráadásul mindkét szótőt csak -nyi toldalékos alakban használjuk, és úgy is leggyakrabban tagadott környezetben, és a „sem” szónak kell követnie őket.

A túlzásoknak éppen az a lényegük, hogy elrugaszkodnak a valóságtól. Miért szabna ennek határt az abszurditás?

A magas szőke svéd nő és a nagy, álmos, furcsa árok gondot okozhat az iskolásoknak – és a felnőtteknek is. Segítségünkre siethet egy aranyos kis fehér szamojéd kutya, függetlenül attól, hogy tudjuk-e, mi az, hogy „azonos szerepű”.

...n. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nem tartalmazza, és bár nyelvújítási szónak sejthetnénk, nincs benne a Szily Kálmán által szerkesztett A magyar nyelvújítás szótára című kötetben sem. A magyar nyelvtörténeti korpuszban a nagyságrend és...

... rendelkezéseire kíváncsi. Olvasónk úgy érvel, hogy azért írná egybe a szerkezetet, mert egy hangsúlya van. Házi szakértőnk, Kálmán László is hasonló állásponton van: szerinte az esetek nagy részében pusztán ez alapján eltalálhatjuk, hogy a szerkezet...

Egy nagyobb épületben (mondjuk színházban vagy kórházban) is megkérdezhetjük, hogy „Hol a vécé?”, annak ellenére, hogy majdnem biztos, hogy egynél több vécé is van.

... sorsát. Irodalom Baker, Robin 1997. On the origin of the Moldavian Csángós. The Slavonic and East European Review 75. Benda Kálmán 1989. Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467—1706. I—II. Benkő Loránd 1989. A csángók eredete és települése a nyelvtudom...