Az európai keresztény kultúrkörben évszázadok során formálódtak a karácsonyi hagyományok. Ezekben sok közös vonás van, de minden nép körében bőven találunk saját, nemzeti hagyományokat. A karácsonyi szokások fontos eleme az ünnepi menü. Vajon mi, mag...

Kutyaszánon leginkább az Északi- és a Déli-sarkra szokás utazni, ezt Roald Amundsentől és Robert Pearytől tudjuk immár 100 éve. A finnugor ősök azonban már évezredekkel ezelőtt is használták ezt a közlekedési eszközt. Manapság a turizmusipar is fölka...

Nagymorávia, vagyis Μεγάλη Μοραβία Bíborbanszületett Konstantín bizánci császár De Administrando Imperio című művében szerepel. Vajon mekkora volt ez a Nagymorávia? Nagyobb volt, mint Nagymagyarország? Vagy csak annyira volt nagy, mint egy nagymama?

Folytatjuk Simo Parpola sumer etimológiai szótárának elemzését. Tényleg közös eredetű lenne a sumer ĝizzal és a magyar bölcsesség, a sumer tukul és a magyar tákolmány?

Zegernyei pakkot kapott s benne libacombot. Illetve szerette volna, de mégsem azt: egy sumer etimológiai szótár volt a csomagban. Több részletben próbáljuk megemészteni.

Oroszország tényleg háborút akar a Baltikumban? Nem volt elég az afgánok, grúzok, ukránok, kurdok, szírek ellen? Esetleg Putyinnak állandóan ellenségekre van szüksége, nehogy népe fölfedezze, valójában ő maga Oroszország legfőbb ellensége? Avagy, ami...

A Göcseji Falumúzeum területén található Finnugor Néprajzi Park jelenleg nem látogatható. A finnugor házakat elemészti a turáni átok apró rovarok és gombák formájában. Bemutatjuk a Finnugor Néprajzi Parkot a meseszerű kezdetektől a kiábrándító jelene...

Magyar őstörténeti konferenciát rendeztek a budai várban. Nemzetközi régészbrigád kereste a honfoglalás kori magyar emlékek keleti gyökereit. Mindenhol megtalálták. Még a honfoglalás utáni időkből is. Vagyis úgy jöttünk be a Kárpát-medencébe, hogy eg...

Tudós hadfiak a tettek harcmezejére léptek, és szilajon forgolódó fotelükbe pattanva, billentyűzetüket bőszen ütlegelve megénekelték honfoglaló eleink fegyvereit s vitézségét. Mindannyiunk örök dicsőségére könyv is lett belőle. Címe: Honfoglalók fegy...

Milyenek vagyunk mi, magyarok? Vannak sajátos magyar jellemvonásaink, van sajátos magyar alkatunk? Zegernyei a tükörbe nézett, és megállapította, hogy a magyarok szépek és okosak.

Midőn a 19. század elején a magyar nemzet megszületett, rögtön szerette volna tudni fogantatásának nagy titkát: honnan származik ő és kik voltak ősei. A reformkor tankönyvírói buzgón keresték a választ. Vigyázat, egyes tankönyvek nyomokban „finnusi t...

Árpád-házi királyaink különleges jogokat biztosítottak muszlim kereskedőiknek, pénzváltóiknak és katonáiknak. A keresztény Európa gyanakodva figyelt minket. Egy püspökből lett királyunk törvényben rendelkezett a muszlimok megtérítéséről. Lehet, hogy ...

Egy finn nyelvész kitalálta, hogy az uráli alapnyelv Dél-Mandzsúriából származik. Az archeogenetikusok szerint ezt a véleményt az ő adataik is alátámasztják. Vajon közeledünk a tudományos konszenzus felé? Most jó lenni magyarnak – költözzünk haza, Kí...

A magyarság korai történetének legtitokzatosabb krónikája a Tarih-i Ungurus. Egyesek szerint a 10. századból való felbecsülhetetlen értékű híradás őseinkről, míg mások szerint csupán egy könnyed esti mese Nagy Szülejmán szultán számára.

A magyar krónikairodalomban külön csoportot és azon belül több alcsoportot képeznek a 14. században írt krónikák. Közülük talán a legnevezetesebb a Képes krónika és köre, de ide sorolható a Budai krónika családja is.

A magyar krónikák és krónikások történetét feldolgozó sorozatunkat Kézai Simon művével folytatjuk. Nevezett mestertől tudjuk, hogy Hunor, Magor két jó barát, együtt issza Ménrót borát… vagy valami ilyesmi.

A magyarok történetét tárgyaló középkori krónikák szerint őseink testvéri szeretetben éltek a tejjel-mézzel folyó messzi Szkítiában, majd átkelve egy nagy folyón, elfoglalták a hont, melyben ma is élünk. Honnan és mit tudtak a krónikások eleink vándo...

Eddig már kétszer írtunk a kísérleti tankönyvek és munkafüzetek magyar őstörténeti fejezeteiről. Most arról kaptunk értesítést, hogy a szerzőknek engedélyeztek egy villámgyors korrektúrát. Megnéztük az eredményt.

Ezerszáz évvel ezelőtt bevándorlók érkeztek a Kárpát-medence határaira. Az őslakók hiába védekeztek ellenük. Talán egy nemzeti konzultáció segíthetett volna rajtuk. Elképzeltük a kérdéseket. A válaszokat ki lehet találni.

Ott voltunk a Történelemtanárok Egylete által szervezett tankönyvvitán. És mellesleg elolvastuk az 5. osztályos kísérleti történelem tankönyvet is. Most mindkettőről beszámolunk.

Mostanában az MTA szállítja a sajtószenzációkat. Új elmélettel áll elő az ősmagyarság vándorlásáról, megvédi a finnugor nyelvrokonságot és az indoeurópaiak őstörténetéről is van mondanivalója. Most ez utóbbiról számolunk be.

Előző írásunkban szemelvényeket közöltünk Jókai Mór irodalmi munkásságának finnugor vonatkozásaiból. Láttuk, hogy a finnekkel szimpatizált, a lappokat viszont az evolúció zsákutcájának tartotta. A nyelvrokonság lehetősége kifejezetten bosszantotta. A...

1852-ben Mahizeth címmel „lappon” ősmondát közölt Müller Gyula Nagy Naptára. Az írás szerzője, Jókai Mór ekkor már neves író volt. Regényes fantáziáját a hun‒magyar mondavilág ihlette. A szerencsétlen finnugorokat magas lóról lenézte, műveiben pedig ...

A múlt év végén megjelent a Magyar őstörténet című új könyvsorozat első kötete. A mű az ősmagyar divatot tárgyalja. Információi egyaránt szólnak a szittya lajbiban kalandozó hagyományőrzőkhöz és a nyugati mintájú táskákkal fontos tárgyalásokra siető ...

Valamikor a 12. század közepén indult egy svéd projekt a finn területek megszerzésére, s tartott 1323-ig. Az új határon még évszázadokig állóháború folyt a svédek és az oroszok között – a finnekért. A hódító szándék palástolására a svédek az általuk ...

A 17-18. század fordulóján egy rajzolgató hollandi bolyongott a világban. Járt Egyiptomban és a Szentföldön, majd Nicolaes Witsen biztatására elindult Perzsiába. Útközben lerajzolta a szamojédokat, és leírta, amit a finnugorokról hallott. Könyvei iga...

Az őshaza helyére mindenkinek van egy tuti tippje. A tudósoknak is. Persze, amit ők mondanak, az nagyon gyanús. Főleg, ha az az őshaza nem is magyar, hanem finnugor. Mi közünk a finnugorokhoz? – kérdezik sokan. Hát, csak annyi, hogy a magyar egy finn...

Ezen a héten Száray Miklós 9. osztályos tankönyvéből próbáljuk megérteni a magyar őstörténetet. A múlt végtelen, ismereteink végesek: lehetett így is, lehetett úgy is – a tudósok még dolgoznak a probléma megoldásán. De akkor mit tanítsunk?