Sultanus Constantinus: @El Vaquero: "zár(rés)hang" alatt az affrikátákat érted (c, dz, cs, dzs)? Pedig tudtommal elég sok nyelvben vannak hehezett affrikáták (az ind nyelvekben pl. csʰ, dzsʰ), a kecsuában is van csʰ (írásba...

Sultanus Constantinus: "A spanyol európai változatainak többségében (kivétel a sevillai, córdobai, huelvai stb.) is van fonológiai különbség a kettő között), pl. sesión [se'sjon] vs. cesión [θe'sjon] ]vs. sección [se'θjon];...

Sultanus Constantinus: Még néhány dolog. Nem tudom, írtam-e már, de egy nagyon egyszerű próbával elvégezhető (és ez bármelyik nyelvre igaz általánosan), hogy a zöngés–zöngétlen szembenállás valójában nem az, amit hagyományo...

El Vaquero: Ez a *pʰter > pater akár még elképzelhető is lehet. Viszont azt még továbbra is tartom, hogy a zár(rés)hangokat nem lehet hehezni. Sőt, ha csak a zárhangot nézzük, akkor egy valódi zárhang egyfajta...

Krizsa: Aha. A cikkből: "Úgy tűnik, mintha a g és a h összekavarodott volna Európa keleti felében." Még csak belekezdtem az orosz nyelv gyöknyelvészeti feldolgozásába, de itt lesz a lényeg:-))). Amit eddig tu...

Sultanus Constantinus: Én csak annyit jegyeznék meg, hogy vannak nyelvek (pl. aymara), ahol implozív helyzetben (felpattanó zárnang előtt) is simán vannak hehezett zárhangok. Érdekes ezt megpróbálni kiejteni, bár nem lehete...

Rodney Harrison: Vajon nem a „fán vagy a földön terem-e az eper” hitvita petrezselyem-mellékhadszínterén járhatunk? A petrezselymet húslevesbe tesszük vagy a főtt krumplira? Ha Sándor a nyugati végek beszélője, akkor ...

El Vaquero: @szigetva: "Ugye nem gondolod komolyan, hogy a [t] jel csak azt jelentheti, amit te akarsz, hogy jelentsen?" De, komolyan gondolom. Miért, mi mást jelenthetne a [t], mint egy (végig) zöngétlen zárhang...

El Vaquero: @seta92: igen, konyhai képzettségű. Viszont látom te meg ilyen kis Forrás Feri vagy. Amit leírtam, azt úgy tudod ellenőrizni, hogy kipróbálod, majd összeveted egy angol anyanyelvi beszédével. Ha azzal...

Sultanus Constantinus: @Krizsa: "De nem ám az észak-eurázsiai típus ment át!! Hanem (baszkféle?) mindenesetre az afrikaiakkal már többedszer is "átkeveredett" Sapiens. Amelyik kb. úgy nézett ki (úgy néz ki ma is, mert 10 ez...

Sultanus Constantinus: @Krizsa: Félreértesz, éppen azt mondom, hogy én is csak egyetlen indián nyelvet ismerek, a mapuchét, amiben van [f]. A többiben -- amiről én eddig hallottam -- egyikben sincs. Sőt, a majában (a jukaté...

Krizsa: @Földönkívüli: Pontosan erről van szó. Az indián nyelvekben lehet F, mert Amerikába (legalábbis észak-A.ba) csak 10.000 éve ment át az ember. A mai Bering szorosnál. (Száraz lábbal.) De nem ám az észa...

seta92: @El Vaquero: Te valami konyhai képzettségű fonetikus vagy? Mert erősen gyanús kijelentéseid nagy része a fantázia szülöttének tűnik, mint mikor Józsi bácsi ül a kocsmában, és megfejti az örökmozgó tit...

szigetva: @El Vaquero: „Egyrészt a "die" az sosem lesz [táj].” Figyeld az illusztratív spektrogrammot. Ugye nem gondolod komolyan, hogy a [t] jel csak azt jelentheti, amit te akarsz, hogy jelentsen? „Ennek elle...

Krizsa: @szigetva: A vótot már senki nem beszéli, és se magnó, se legalább 50-100 évvel ezelőtti írás nem maradt fenn. - érdektelen. Továbbá a vót legközelebbi rokona az élő észt nyelv (ami nyilván fiatalabb)...

El Vaquero: Hát, azért elég sok egyszerűsítés és pontatlanság van a cikkben. Egyrészt a "die" az sosem lesz [táj]. Az angolban a szókezdő zöngés hang (olyan amelyiknek van zöngés párja, szép magyar népi szóval ob...

Sultanus Constantinus: A mapuche vagy araukán indián nyelvben is meglehetősen sok az [f], annak ellenére, hogy a világ nyelvei viszonylatában tényleg meglehetősen ritka mássalhangzó. Emiatt eléggé vicces is a nyelv hangzása...

szigetva: @Krizsa: „Tippelek: F az északi kis nyelvekben biztosan nincs meg, de valószínű, hogy a magyaron kívül egyikben sem.” Nem tippelni kell és az előítéleteidet szajkózni, hanem utánanézni. Itt van példáu...

Krizsa: A nyelvészet a finnugor, az említett nyelvek: magyar és finn. Mert a többit a legsoknyelvűbb halandó sem ismeri (csak a finnugor nyelvészek). S ezeknek a kis nyelveknek, amiket már alig beszélnek, az ...

szigetva: @Krizsa: Finn ≠ finnugor.

Krizsa: @Varmer: Bizonyos kaukázusi nyelvekhez hasonlítja a finnugor, pontosabban az indoeurópai nyelvészet a magyart, vagy a finnhez? Tehát a finnben a magyarhoz képest nincs hat mássalhangzó. A hatvan mássa...

Varmer: @Krizsa: Mihez képest hiányzott hat mássalhangzó a finnből? Úgy beszélsz, mintha a magyar hangkészlet lenne a non plus ultra, holott ennyi erővel a magyarból hiányzik röpke hatvan mássalhangzó bizonyo...

Krizsa: Idézek a cikk végéről: "A dzsal azonban nagyon rövid, csak egy szótagból áll, tehát semmiképp sem lehetne a magyarban -l képzős szó." Legalább 150 L -re végződő egyszótagú magyar szó van. Ezek egyike ...

Krizsa: Még annyit, hogy a jalka J-jét esetleg lehet Gy-nek ejteni a finnben? Nem, mert ahhoz D is kellene. A D-I/J már hangzódhat Gy, vagy DZs hangként. Csakhogy a finnben a D sem létezik szókezdő hangként (...

Sultanus Constantinus: @El Vaquero: A legmeglepőbb az, hogy a sokkal egyszerűbb és közel fonetikus helyesírású spanyolban sokkal több helyesírási hibát követnek el az anyanyelvi beszélők, mint az angolban. Ez pedig egyértel...

Krizsa: Idézek a cikkből (a kérdezőtől?, de nem javították, hogy téves): "A gyal- előtag ősi finnugor eredetű (’lábat’ jelent)." Mivel a finnben nem létezik (a legeselegújabb kori jövevényszavakat kivéve) G h...

Krizsa: Nem tudok arabul, tehát arab szavakkal nem foglalkoztam., Csak annyiban, hogy feltételezem az azonos (hasonló) gyökök létezését ott is. (Mint bármely gyöknyelvben - a magyarban is.) De itt Izraelben a...

Buxoro: @Buxoro: Nem beszélve a misztikus "részegségről", ami a szúfi költészet egyik fő témája. (Bár nekem erős a gyanúm, hogy nem egyszer csak kapóra jött, hogy az Istentől való megrészegülést misztikusan i...

Buxoro: Alapvető megjegyzésem, hogy nem szerencsés tőnek nevezni a sémi (és a hasonló) nyelvek gyökeit, bár ismeretterjesztés gyanánt magyarázatként bevethető. A kharádzs szó nagyon régi, az arab hódítások (7...

Krizsa: Álomfejtés Az álmokról lesz szó, hogy azok mennyire a valóságról szólnak és akár évtizedeken keresztül is milyen makacsul figyelmeztetnek minket. Persze hogy önmagunk figyelmeztetjük magunkat... vagy...