szigetva: @durek: Nem figyelsz eléggé a beszélőkre. Nagyon sokan használják már az egyalakú "a" névelőt. Akkor döbbentem rá, hogy ez nagyon is itt van, amikor Jelenits Istvántól hallottam vagy tucatnyiszor egy ...

durek: @aphelion: Bizonyos nyelvjárásokban pedig az "e" és az "a" is használatos mutatónévmásként.

mederi: Kérdés.. (Több is van, de most csak ez.) A múltidő jele a magyarban egy vagy két t. Valóban csak hangtanilag vizsgálható meg, hogy mikor melyik? Vagy a nyelv rendszerére is érdemes felfigyelni ezzel k...

aphelion: @mondoga: Így van. @durek: Azokban a nyelvváltozatokban, ahol következetesen elhagyják a névelő végéről a z-t, az első változat az igaz, a második a nem igaz.

durek: @szigetva: "tehát: mutató névmás = az, névelő = a." nem igaz ...tehát: mutató névmás = az, névelő = az/a igaz gondolom, mindenkitől elvárható a tűpontos fogalmazás :) A "z" elhagyása az "az" végéről p...

mondoga: @aphelion: "Igen, mert az ősnyelvek eleve úgy vannak rekonstruálva, messze nem 100%-os pontossággal, szóval ilyen időmélységben már túlságosan a sötétben tapogatózunk" Tisztázzuk: minden rekonstrukció...

mondoga: @Libertate: "A nyelvek és népek rokonságának vizsgálatakor a finnugrisztika pont ugyan ezt teszi, amikor a finnugor nyelvek és népek tekintetében azt állítja, hogy a nyelvrokonság ≠ néprokonsággal." N...

mondoga: @szigetva: No de mégis... egy légből kapott -. hamis - állításodra mit vársz? Az a tény, hogy bizonyos nyelvjárásokban meglehetősen régóta dívik a határozott névelő egységes "a" alakja, miért jogosíta...

mondoga: @aphelion: "Igen, pont erről beszéltem a szabályos hangváltozások kapcsán. Ha egy magyar x hangnak a finnben y felel meg, akkor egy x-szel kezdődő magyar szót y-nal kezdődő finn szóval kell párosítani...

szigetva: @durek: Ǖgyesen megindokoltad az állításod.

aphelion: @Libertate: "A nyelvrokonság megállapításánál a tudomány azt mondja, hogy úgy ie. 5000 - lőttre visszamenni már nem lehetséges, mert "összemosódnak" a dolgok." Igen, mert az ősnyelvek eleve úgy vannak...

aphelion: @Libertate: Nem a "finnugristák" – az analógiában: a földrajztudósok – kerítenek nagy feneket a dolognak, hanem a deltavidék azon lakosai, akik ilyen vagy olyan okból nem akarják elfogadni, hogy "made...

Libertate: @aphelion: "Amúgy genetikailag minden ember rokona minden más embernek, sőt minden más élőlénynek is" A nyelvrokonság megállapításánál a tudomány azt mondja, hogy úgy ie. 5000 - lőttre visszamenni már...

Libertate: @aphelion: Ha már elzarándokolsz a Duna-deltához, tegyünk fel két kérdést: Honnan ered a Duna vize? – A Fekete-erdőből Honnan származik a Duna vize? – A Bajor-medencéből és a Kárpát-medencéből. Min...

aphelion: @durek: "Az időtáv maximum kétszeres, a feltételezett változás pedig óriási, szinte minden nyelvtani elem eltűnt, helyettük újak jöttek." Ez így erős túlzás, a régi lokatívuszragnak pl még ma is felfe...

aphelion: @durek: ö ≠ ú, á ≠ é, b ≠ p

durek: @aphelion: csöcs - csúcs, láb - lép?

durek: @aphelion: Oké, akkor ugyanez a magyar nyelven belül miért nem érvényes?

durek: @aphelion: Oké, akkor ugyanez a magyar nyelven belül ez miért nem érvényes?

durek: @aphelion: A mondandóm lényege a nyelvszerkezeti változásokat illetően az volt, hogy az ómagyarkor óta tapasztalható változás mértékét vetettem össze az ősmagyar korra feltételezett változás mértékéve...

aphelion: @durek: Ha a hangalak megfelel (= az, amit a hangváltozások ismeretében várunk) és a jelentés is összeegyeztethető (az ismert jelentésváltozási folyamatok, mint pl a metonímia fényében) akkor joggal f...

durek: @szigetva: "tehát: mutató névmás = az, névelő = a." Ez nem igaz.

durek: @aphelion: "Igen, pont erről beszéltem a szabályos hangváltozások kapcsán." Nem értem, ez hogy jön ide. Én a jelentéstani egyeztetésekről kérdeztem a véleményed.

Cypriánus: Schleicher meséje litván és szlovák nyelven. A két nyelv őseinek szétválási ideje kb mint a magyar és a manysi, 3500 -3000 éve volt. Ráadásul a litván szláv nyelvek szomszédja maradt, dél felé, nyugat...

szigetva: @durek: „A magyarban ráadásul még alakilag sem változott meg [ti. a névelő]” Azért ez nem igaz. A mutatónévmás "az" mellett a névelőnek a 18/19. században két változata alakult ki: "az/a", mára egyre ...

aphelion: @durek: "Már korábban említettem a "tőgy" szó etimológiáját, amit a csúcs, hegycsúcs, ághegy jelentésű egyéb finnugor szavakkal egyeztetnek, miközben a csecs/csöcs szót különválasztják a csúcs/csücsök...

aphelion: @durek: "Teljesen természetes és logikus fejlődés eredménye, mind a határozott, mind a határozatlan névelő." A határozóragok sztorija is az, szerintem. Ha pl megfigyeljük, hogy a japánban jelenleg hog...

Cypriánus: @durek: Ne haragudj, nem vagyok sem az örmény sem a germán nyelvek szakértője, de kötve hiszem hogy török és dán hatás magyaráznak meg mindent. Főleg a török nem. De a középangol mint valamiféle germá...

Libertate: @durek: „Megtanuljuk az iskolában, hogy mik a nyelvrokonság bizonyítékai (nem sorolom, mindenki ismeri), ennek ellenére Fejes a már említett szkeptikus társaságban tartott előadásában kijelenti, hogy ...

durek: @aphelion: Már korábban említettem a "tőgy" szó etimológiáját, amit a csúcs, hegycsúcs, ághegy jelentésű egyéb finnugor szavakkal egyeztetnek, miközben a csecs/csöcs szót különválasztják a csúcs/csücs...