Ukk és Boba
Mitől lesz vicces egy településnév, és ha vicces, vajon vicces-e az eredete is?
A nyest felelős szerkesztőjének vasárnap hajnalban a gyenesdiási vasútállomáson (vasúti megállóban?) egy fura településnéven akad meg a szeme: Ukk. Nehéz megmondani, miért is tűnik furcsának ez a név. Van néhány közkeletű szavunk, mely kk-ra végződik, és egyszótagú: lakk, makk, pakk, sakk, flekk, csekk, cikk, klikk, sikk, dokk, blokk, sokk, slukk, kukk, mukk, drukk, bükk, trükk. Igaz, ezek közül több láthatóan idegen, illetve sajátos hangulatú. Különösen igaz ez az -ukk végűekre, ezek közül ráadásul néhány csak bizonyos szerkezetekben használatosak: egy kukkot / mukkot se szól; sajátos hangulatú még az ukk-mukk-fukk kifejezés. Nem csoda tehát, ha az Ukk településnév valahogy fura.
Még aznap délután az Index kihoz egy cikket, mely lényegében nem más, mint rácsodálkozás az Ukk (és a Boba) településnévre. A facebookos kommentelők egy része felháborodott azon, hogy az Index újságírói nem ismerik e településeket (ők bizonyára Magyarország minden falvát ismerik), mások szerint semmi vicces nincs ezen elnevezéseken (a humorérzék jelentős részben ízlés kérdése, így erről nem vitatkozunk; mindenesetre a fentiek alapján az is megértheti, miért találja valaki viccesnek a településnevet, aki maga semmi humorosat nem lát benne). És persze ott vannak a nyelvtannácik, akik szerint a faluk helytelen, és csak falvakat lehetne mondani (írni).
Természetes, hogy nyelvi kérdésekben a nyest a legalaposabb, így utánajártunk az Ukk (és a Boba) településnév eredetének. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológai szótára című műve megerősítette sejtésünket, hogy mindkét esetben az Árpád-kori településnévadás legelterjedtebb típusával, a puszta személynévből keletkezett településnévvel van dolgunk. Ennél a névadástípusnál a település általában a birtokosról kapja a nevét úgy, hogy sem képző (pl. -i, mely azonos a mai -é birtokjellel: pl. Zamárdi, korábban Szamárdi: Szamárd ’szamaracska’ személynév + -i ’-é’ képző), sem összetételi utótag (pl. -fa < -falva) nem járul hozzá.
(Forrás: vasutallomasok.hu)
Az Ukk személynév a magyar Ugrin ~ Ugron személynév rövidült alakja. A név Ladó György Magyar utónévkönyve szerint egy szláv ’magyar’ jelentésű szóból vált személynévvé. Ugyanez a név bújik meg a Veszprém megyei Ugod (a -d itt kicsinyítő-becéző képző), illetve a Bács-Kiskun megyei Tiszaug nevében. Boba neve minden bizonnyal a Baba személynévből származik, mely valószínűleg a baba ’kisgyermek; játékbaba’ köznévből keletkezett.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (24):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
"a masculine sky god named Gönüz, from a Turkic word for "Sun"; and a female mother goddess, Ukkó, identified with the Boldogasszony of the folk beliefs"
en.wikipedia.org/wiki/Hungarian_neopaganism
Ukkousko ("Ukko Faith", revolving around the god Ukko)
en.wikipedia.org/wiki/Uralic_Neopaganism
en.wikipedia.org/wiki/Ukko
Az ég istenét Ukkó-nak, azaz öregnek nevezték, mint mi is mondjuk, hogy 'öreg isten'.
mek.oszk.hu/00000/00060/html/036/pc003680.html
sbd?
PVL 134,5
arra vonatkozóan, h az ugrin szlávul az magyar.
@hun: Milyen forrásszöveget szeretnél? A mai korban is gyakran nehéz kideríteni, hogy egy utcát tkp., kiről, miről neveztek el, miért lenne ilyen dokumentum régebbről? Ráadásul az ilyen településnevek nem is tudatos névadással keletkeznek. A helymeghatározás vagy a személyre való utalás észrevétlenül válik névvé.
ne mondd má, h nincsen egy forrásszöveg, csak egy vélemény van
@hun: >> mit jelent az ugrin szlávul <<
A jelentése: ’magyar férfi’. De ezt már a cikk is említette: „A név Ladó György Magyar utónévkönyve szerint egy szláv ’magyar’ jelentésű szóból vált személynévvé.”
@Krizsa: nem babilonban volt az, h egy árpaszem volt a kereskedelmi érték alapegysége?
@SzabírHunOgur: Örülök, hogy a lényegre tapintottál.
Plinius: „A perzsák által szakának nevezett szkíta népet általában a hajdani arameusokhoz legközelebbi nemzetnek tartják.”
Az arámiak alapították Árpád várost is, rovásuk volt. Jézus is beszélte nyelvüket.
@szigetva: A napozástól nem termelődik D vitamin, azt a kajával viszed be és a bőr elraktározza, mely a napfény hatására engedi ki a raktározott vitamint.
@Krizsa: A magor meg szamár tótul.
Árpa+d a névképzés menete. Hasonlóan Kün+d.
@SzabírHunOgur: A héber arpad = vámpír, araf = csorog, csepeg, lefejezte. (Gyöknyelvészet: 161. oldal.)
De sem ez, sem az ÁRPA nem lesz az Árpád név megfejtése. A héber azért nem, mert annak oka csak utólagos, a mindenfelé elterjedt félelem lehet a "magyarok nyilától".
Szerintem ez lesz a valódi megfejtés: Egy ókori szerző RAPAD-nak említi Árpádot. A héber P/F rafad = aláterítette, alom. Az alom szó a magyarban nemcsak derékaljat (alvás), hanem utódokat is jelent. Igaz, hogy ma már csak állat-utódokat értünk ezalatt, de régen emberi leszármazottakat is jelentett. Ezen a nyomon Árpád - RAPAD - egy, az ókori szerző által nem ismert nevű apa "alom"-ja - leszármazottja. S ezzel közeljutunk az "álom" legendához is: ÁLMOS.
ha a hugu tudjuk mit jelent németül, akkor mit jelent az ugrin szlávul? ha tudjuk, h az szlávul van.
@Roland2: >> Azt lehet tudni, h. Ukk területén éltek-e valamikor szlávok ? <<
Ha úgy vesszük, hogy a telepítőről nevezték el a falut, akkor valószínű, hogy a névadó máshonnan jött: tehát ekkor a nevének etimológiája nincs kapcsolatban az ottani etnikai viszonyokkal.
Ugyanakkor az Árpád-kori személynévtárban a név első adata 1138/1329-ből való: „In villa Vten hee sunt nomina servorum … Antuald, Isedi, Vgrinus, Abram”, azaz ’[Ötényhelye] faluban a szolgák neve … Antuald, [Ősödi], Ugrin, Ábrám’. Itt tehát, ha az első névtől eltekintünk, etimológiai alapon magyar, szláv és héber többségű környezetet is feltételezhetnénk egyszerre.
Ugyanitt a következő adat 1146-ból való. „monasterio … Vgrini comitis, q(uo)d mo(n)ti Wirthis adiacet”, azaz ’Ugrin ispán monostorá[ból], amely a Vértes hegy[ség]nél található’. A következők: 1193: „Vg(ri)no Geuriensi ep(iscop)o” és 1198: „Wgrinus Geuriensis episcopus”, amelyek egyaránt ’Ugrin győri püspök’-öt említik. Vagyis a névnek jeles viselői voltak, így olyan presztízzsel bírt, amely okán etnikumtól függetlenül is adták.
Továbbá a jómúltkorjában én is elutasításra találtam itt egy másik cikk kapcsán, amikor a Csák nemzetség etnikai hovatartozása került szóba. Abban a családban igen gyakori volt az <Ugrin> személynév (a fenti 1146. évi adat is a Csák nembéli Ugrint említi.)
.
Ui. A szótára második. kiadásában Kiss Lajos alternatívaként felveti az <Ukk> településnév lehetséges személynévi alapjához a szláv <Ugrin> néven kívül a német <Hugo> (← ófelnémet <hugu> ’gondolat, értelem, ész, lélek, érzék’) név <Ugo> változatát is.