Pokolgép – meg is lehet kedvelni?
Nem csak a szót, akár azt is, amit jelöl. Nem kell aggódni, nem kell feltétlenül vérnek folynia. Az első pokolgép sem ilyen céllal készült.
Számos szavunk van, mely valamilyen borzalmas, viszolyogtató vagy kellemtelen dolgot jelöl, ám ettől a szót még szeretjük, például azért, mert költőinek vagy szellemesnek érezzük (érezhetjük). Ezek közé tartozik például a pokolgép is.
Már akkor is bajban vagyunk, ha pontosan meg kell határoznunk a jelentését. Ez abból is következik, hogy a szóelemek jelentése csak nagyon halványan utal arra, hogy miféle eszközről van szó: nem is tipikus gép, a pokol meg legfeljebb annyit sejtet, hogy valami szörnyű dolog. A Magyar értelmező kéziszótár szerint sajtónyelvi kifejezés, a következőképpen határozza meg a jelentését:
(Merénylethez haszn[ált]) időzítve robbanó szerkezet
Ezt a meghatározást semmiképpen nem fogadhatjuk el, hiszen számtalanszor neveznek távirányítással aktivált bombát pokolgépnek, sőt kézzel aktivált bombákat is hívnak pokolgépnek. A magyar Wikipédia szerint viszont:
Ha a bomba célja megfélemlítés vagy merénylet elkövetése, akkor hagyományosan pokolgépnek nevezzük.
Ez a meghatározás is erősen vitatható, hiszen egy szőnyegbombázás célja is lehet megfélemlítés, ettől függetlenül a repülőgépekről lehajított bombákat nem szoktuk pokolgépnek nevezni. Leginkább talán a mindkét meghatározásban, de csak mellékesen vagy másodsorban felbukkanó merénylet lesz a kulcs: azokat a bombákat nevezzük így, melyeket merényletekhez, terrorakciókban, tipikusan polgári célpontok ellen használnak, illetve tipikusan egyedi, házi készítésűek, nem pedig rendszeresített fegyverek.
De honnan eredhet ez a kifejezés? Sajnos az etimológiai szótárak nem tárgyalják. Sejthető ugyan hogy mesterségesen alkotott, nyelvújítási szó, de Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című munkája sem tartalmazza. Nincs más lehetőségünk, mint hogy magunk próbálunk meg utánajárni a kérdésnek.
A történeti korpuszban szerencsére több találatra is rábukkanunk, a legkorábbi előfordulását Jókainál találjuk, A jövő század regénye című művében (a kiemelések a nyesttől).
Tüzérség dolgában első helyen állt a birodalom hadserege; vetlövegeik, miket a bécsi arzenálban készítettek, nem golyók voltak már, hanem megannyi pokolgépek; minden ágyúgolyó külön egy ágyú maga, mely ott sül el, ahova küldve van, az ellenség homloka előtt.
Látható, hogy ebben a szövegben a pokolgép nem a ma ismert jelentésben, hanem egy rendszeresített csodafegyver neveként bukkan fel. Lehet, hogy maga Jókai találta ki a képzeletbeli fegyver neveként, és innen terjedt el, miközben jelentése módosult? Sajnos ezt az elképzelést el kell vetnünk, hiszen a néhány évvel korábban megjelent Czuczor–Fogarasi szótár egy hasonló, de nagyon is valóságos eszköz neveként említi.
Sajnos azonban a szótár sem azt nem említi, hol fordul elő a szó, sem azt, hogy honnan ered – bizonyára azért, mert a szerzők által követett nyelvtörténeti elvek alapján semmi érdekeset nem lehetett róla mondani. Bár el kell vetnünk azt az elképzelést, hogy a szót Jókai találta ki, úgy tűnik, igencsak szerette, és jelentős szerepe lehetett terjesztésében. Előfordul az Egy az Istenben, A gazdag szegényekben, A lélekidomárban, A szegénység útjaiban (hasonlatként, így jelentése homályban marad) és útleírásaiban (itt még csak nem is bombát jelent!).
Jókainál is korábban, ám nem sokkal korábban használja Arany János is, méghozzá a Hamlet fordításában:
Ó, Gertrud, ez, mint gyilkoló pokolgép,
Több helyen üt fölösleges halált.
Sajnos itt sem világos, pontosan milyen eszközről van szó, de feltehető, hogy valamilyen pusztító robbanószerkezetről. Az eredetiben ezt olvashatjuk:
Like to a murdering piece, in many places
Gives me superfluous death.
A murdering piece olyan kisebb méretű ágyú volt, mely repeszeket szórt szét. Arany tehát a fentekhez hasonló értelmben használja a szót.
A szó eredetének kulcsára végül a Pallas nagy lexikonában sikerült rábukkannunk:
a robbantó technika segítségével készült, bűnös célokra szolgáló gépezet, mely embernek, vagy más egyéb tárgyaknak elpusztítására van szánva. Az újabban feltalált robbanó anyagokat (dinamit, nitroglicerin, lőgyapot stb.) szokták leginkább fölhasználni a P. megtöltésére. Hasonló merényletek gyakrabban fordultak elő Oroszországban (nihilisták), Angliában (féniek), Olasz- és Francia-, meg Spanyolországban (anarkisták). A P. veszélyes használatának és elterjedésének újabban a robbanó anyagok gyártására és forgalmára vonatkozó nemzetközi törvényekkel igyekeznek gátat venni. A P. elnevezés először 1693. fordul elő, amikor az angol-francia háboruban Meesters angol admirális lőporral s egyéb éghető anyagokkal megrakott hajót hajtatott a st.-malói parti erőd falai ellen; ennek a gépnek infernal machine volt a neve, s aztán is sokáig használták, de nagyobb siker nélkül. Századunkban a P. nevét a Bonaparte Napoleon konzul ellen intézett merénylet (1800 dec. 24-én) újította föl; a Fieschi P.-e (Lajos Fülöp francia király élete ellen, 1835 jul. 28.) 22 fegyvercsőből készült. Nevezetes volt a Thomas-féle P., melyet 1875. a brémai kikötőben egy hajóra adott föl, hogy azt a nyilt tengeren robbantsa föl, de hamarabb elrobbant, mintsem ki volt számítva s vagy 100 embert megölt. Azelőtt a hadi tengerészetben és a szárazföldi hadseregben használt robbantó gépezeteket is (p. torpedók, bombák) P.-nek hivták.
A szócikkből sok minden kiderül. Az 1893 és 1897 között kiadott szótár megjelenésének idejében már elsősorban merényletekre használt bombák neveként él – ez ugyan ez első mondatban található definícióból nem egyértelmű, de a későbbiek során egyértelműen (és magától értetődően) merényletekről beszél. Azt is egyértelműen állítja, hogy ez a jelentése elsősorban egy Napóleon elleni merényletnek köszönhetően terjedt el, ugyanakkor korábban más robbanószerkezeteket is illettek ezzel a névvel. Sőt, az is kiderül, hogy az első „pokolgép” egy robbanóanyagokkal telerakott hajó volt, melyet egy erőd falainak megrongálására – tehát nem is közvetlenül emberéletek kioltására – használta. Nyilvánvaló, hogy a pokol elem itt nem is az okozott halálesetekre, hanem a nagy erejű robbanásra, illetve repeszek által okozott pusztításra vonatkozott. Feltehető az is, hogy a merényletekhez használt bombákra a név azért ragadt rá, mert ezek is gyakran repeszeket tartalmaztak.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Meg kell azonban jegyezni, hogy a kifejezés nem csak ebben az irányban fejlődött, alkalmanként alkalmazták egészen más jellegű és másképp ijesztő szerkezetekre is. Podmanicky Frigyes naplójában (1887-ben adták ki, de 1824-ben kezdte írni) a vonatra alkalmazza:
E Berlinbe tett utam alkalmával utaztam első ízben vasúton, vagyis vaskocsin, a mint akkor neveztük, - az egyedüli Németországban teljesen kész vonal lévén akkoriban a Drezda-Lipcse-Köthen-berlini vasútvonal. - Csodálatos érzés fogott el, mikor először érzém indúlni e pokolgépet; de az utasok nagy száma, az idegen arczok s beszéd előidézte élénkség, a gyakori állás s hosszas megállapodás, mely közben futólagos ismeretségek lettek kötve s folytatva, az utazás e nemét gyorsan megkedvelteté velem.
Az angol infernal machine-nal is találkozhatunk ilyen általánosabb ’szörnyűséges gépezet’ jelentésben, bár elsősorban ’vízi akna’, ’orgonapuska’ (Fieschi eszköze is inkább ehhez hasonlíthatott, mint bombára)) és – történelmi kontextusban – ’merényletekhez használt bomba’ jelentésekben fordul elő.
Reméljük, mi is inkább ilyen, könnyen megkedvelhető „pokolgépekkel” találkozunk a jövőben.
"a pokolgép – közvetve vagy közvetlenül – az angol infernal machine ’pokoli gép/szerkezet’ tükörfordítása": szvsz inkább közvetve, a német "Höllenmaschine" közbektatátsával.
Azt azért hozzátenném, hogy amíg a Föld kerek, mindig lesznek rockerek.