Népies, játékos, házas kérdés
A helyesírás időnként logikus, és nem is nehéz. A szabályok eredménye pedig azért tűnik furcsának, mert kevesen írnak szabályosan.
Sokszor kapunk olyan kérdéseket, melyek nagyon hasonlítanak egymásra: azt kérdezik, hogy bizonyos szerkezeteket hogyan kell írni. Legfeljebb abban különböznek, hogy milyen elemek szerepelnek bennük. Éppen ezért a válasz során igyekszünk arra összpontosítani, hogy hogyan juthatunk el a helyes megoldáshoz.
Eszter nevű olvasónk kérdezi:
Hogyan írjuk helyesen ? Népi járszóház vezető , népi játszóházvezető vagy népi játszóház-vezető.
Az ilyen kérdéseknél elsősorban arra kell figyelni, hogy mi mihez tartozik. A szerkezet négy elemből áll: népi, játszó, ház és vezető. Azt Eszter is jól látja, hogy ezek közül a játszó és a ház között a legszorosabb a kapcsolat, hiszen ezeket következetesen egybeírja. Helyesen, hiszen a játszó ház azt jelentené, hogy ’ház, ami (éppen vagy mostanában) játszik’, ellenben a játszóháznak sajátos jelentése van: ’ház (vagy helyiség), ahol játszani szokás, amit játék céljára alakítottak ki’.
A játszóház alkothat kapcsolatot a népivel és a vezetővel is. A népivel alkotott szerkezet szerkezet egyszerű minőségjelzős szerkezet: a népi melléknév, melynek jelentése ’néppel kapcsolatos’, ebben a jelentésben jelenik meg a játszóházzal alkotott szerkezetben is, semmi okunk sincs egybeírni: népi játszóház. Más a helyzet a játszóház és a vezető kapcsolatával: itt két főnévről van szó, az általuk alkotott szerkezet pedig így értelmezhető: ’a játszóház vezetője’. Maga a birtokos jelzős összetétel elég buta kifejezés, hiszen az összetétel azt sugallja, hogy egy szóról van szó, miközben a jelző szavak közötti viszonyra utal (egy szó csak úgy lehet jelző, hogy valamely más szó vagy szószerkezet jelzője). A kifejezést értelmezzük úgy, hogy ’birtokos jelzős szerkezetté átalakítható összetétel’, helyette pedig inkább a birtokos (szó)összetételt használjuk! Az ilyen jelöletlen birtokos szerkezeteket a helyesírási szabályzat birtokos jelzős szóösszetételeknek nevezi (AkH. 128. c)), s mint összetételeket, egybe is íratja őket. A helyes megoldás tehát a játszóházvezető lesz. Ehhez a megoldáshoz eljuthatunk úgy is, hogy tudjuk, hogy a házvezető egybeírandó, és ennek mintájára a játszóházvezetőt is egybeírjuk.
De mi van, ha a játszóház egyszerre kapcsolódik a népi és a vezető szavakhoz? A megoldás látszólag egyszerű, csak össze kell tennünk a népi játszóház és a játszóházvezető szerkezeteket: népi játszóházvezető. Ez kétségtelenül helyes megoldás, ám vizsgáljuk meg, mint is jelent! Az írásmód azt sugallja, hogy a játszóház és a vezető szorosabb kapcsolatot alkot, mint a játszóház és a népi, tehát a népi jelző a teljes játszóházvezető szerkezetre vonatkozik. A jelentés tehát így írható körül: ’a játszóház vezetője, aki népi; a játszóház népi vezetője’. Feltételezhetjük, hogy Eszter nem erre gondolt, már csak azért sem, mert emberre nem szoktuk alkalmazni a népi jelzőt.
Az elvárt jelentés minden bizonnyal a ’népi játszóház vezetője’, azaz olyan szerkezetet kell alkotni, melyben a népi játszóház jelzős szerkezethez járul a vezető, méghozzá összetételi utótagként. Erre szolgál a második mozgószabály (AkH. 139. b)), mellyel már sokszor foglalkoztunk:
Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó részt egybeírjuk, és ehhez az utótagot (szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár.
A helyes megoldás tehát: népijátszóház-vezető. Bár az eredmény kissé furcsának tűnhet (elsősorban azért, mert a szabályt gyakran nem alkalmazzák, amikor kellene), azért el kell ismernünk, hogy ez a megoldás meglehetősen logikus. És nem is olyan nehéz, ugye?