Nem nagy kunszt!
Az talán túlzás, hogy németül jól megtanulni nem nagy kunszt, pólót nyerni viszont most tényleg nem egy nagy vaszizdasz. De az ziher, hogy sok kóklert lesz muszáj nagy svunggal, spontán űberelni.
Bár a németet sokan nehéz nyelvnek tartják, vannak, akik inkább azt hangsúlyozzák, hogy a magyarok számára viszonylag könnyű. Nádasdy Ádám így ír erről:
A lányom tizenévesen már egész jól tudott angolul, és elkezdett németül tanulni. Egy napon azzal jött haza, hogy a német nagyon könnyű, mert minden ugyanúgy van, mint magyarul. Hogyhogy — mondtam —, hát asztal és Tisch, az nem ugyanaz! Jó, jó, mondta, persze, a szavakat meg kell tanulni, de aztán már a dolog ugyanúgy működik: Tisch az asztal, Tischler az asztalos, Tischlerei az asztalosműhely. Sehen a látni, einsehen a belátni. Zünden a gyújtani, Kerze a gyertya, és hogy van a gyújtógyertya? Zündkerze! Igaza volt, angolul ezek egészen máshogy vannak: table — joiner — joiner’s shop; to see — to admit; to light — candle — spark plug! Vagyis ha már a hasonlóságot említettük, a német a szókincs szerveződésében, összefüggéseiben, a szóképzésben nagyon hasonlít a magyarra.
De nem csak a szókincs szerveződésének hasonlósága segíti a magyart a német elsajátításában, hanem a magyarban megtalálható nagy számú német jövevényszó is.
A Történeti-Etimológiai Szótár mutatója 61 oldalon keresztül sorolja a németben is meglévő (vagy német mintára alkotott) magyar szavakat, míg az angol csak 20 oldalt tesz ki (a latin 33-at). Még ma is természetesebb azt mondani: Ez egy nímand, mint azt, hogy Ez egy nóbadi (ha egyáltalán mond valaki ilyet).
A magyar német jövevényszavaira építi Nem kunszt című, a német nyelv tanulását népszerűsítő kampányát a Goethe Intézet. A kampánydal megírására Sub Bass Mosnstert kérték fel – Nem kunszt című számába a lehető legtöbb német jövevényszót igyekezett belezsúfolni. A „Nem kunszt az idegen nyelv, ami talán nem is idegen, sok van belőle idebenn” refrén pontosan fogalmazza meg azt a gondolatot, melyre a kampány épül.
A Nem kunszt weboldala tartalmazza a német nyelvet oktató magyarországi intézmények térképét – ez még bővül, sőt, ha segítünk a bővítésében, még pólót is nyerhetünk. De pólót nyerhetünk azzal is, ha a német tanulás mellett szóló érveket küldünk – ilyeneket néhány hírességtől olvashatunk is. (Aki valameénnyire tud már németül, az puskázhat is.) De úgy is hozzájuthatunk az áhított pólóhoz, ha a német jövevényszavakhoz kapcsolódó karikatúrát rajzolunk – ahogy Fekete Valér meg is tette.
kacér cirógató cokli
coki koki kokkadó kókler* háhó a cókmók
bakfis Backfisch (tkp. ‘sült hal’) ? mint a fish, baked ponty? a nimand szerint? há a forrázott malac mi?
szkít. rig (magy. regula, rigolya) → richtig (→right )
*hát ez "A német Gaukler nyelvjárási kaukler alakjának átvétele, ennek forrása egy ófelnémet goukal (‘varázslás, bolondozás’) szó.
‘vásári szemfényvesztő’, ‘ámító, szélhámos’"
gópé az cirkuszi bolond? gouká? kifele a gelóic?
.
se a swanc, se a swung nem frank-német, hanem avar-hun:
Wolfsbach
823 Uuoluesuuanc; 903 in loco Wolueswanc; 1074/87 ad Wolvispach; 1109 Wolfpach und 1142 Woluesbach.[3]
Wolfeswanc entwickelte sich zur heutigen Namensform Wolfsbach nicht durch Lautverschiebung, sondern durch Volksetymologie. Weil man im Zuge der neuen deutschen Siedlungswelle nach den Ungarnkriegen die Silbe –wanc nicht mehr verstand, ersetzte man sie durch –bach.[4]
.
In der Karolingerzeit folgte die deutsche Besiedlung den Römerspuren. Daher sind nördlich der Url die Kirchsprengel Aschbach und Wolfsbach urkundlich früh bezeugt. Wie P. Benedikt Wagner in einem Aufsatz über die Anfänge der Pfarre Aschbach darlegte, kommen beide erstmals in einer Urkunde aus dem Jahre 823 vor, die in einer längeren und kürzeren Fassung überliefert ist. Nach langem Gelehrtenstreit über die Echtheit dieser zwei Fassungen, sind sich die Historiker in jüngerer Zeit doch einig geworden, dass die längere Fassung gefälscht ist, die nur in einer Abschrift erhaltene kürzere aber auf eine echte Urkunde zurückgeht, welche Kaiser Ludwig der Fromme am 28. Juni 823 in Frankfurt am Main ausgestellt hat. Er berichtet darin, dass sein Vater, der Kaiser Karl (der Große), das Awarenreich unterworfen und die Menschen jenes Landes dem göttlichen Dienste insoweit zugeführt habe, dass er sehr viele Örtlichkeiten (loca) der Kirche von Passau und ihren Bischöfen übergab. Aber teils durch Nachlässigkeit eines Passauer Bischofs, teils durch Begierlichkeit der Grafen jenes Gaues seien gewisse Örtlichkeiten strittig geworden. Darauf zählt er unter anderem auch Aspach, Uuolfesuuanc und je zwei Kirchen in Ardagger und Saxen auf. Nach einer Untersuchung des Sachverhaltes ließ der Kaiser den Besitz der umstrittenen Güter dem damaligen Bischof von Passau Reginhar und seinen Nachfolgern bestätigen.[7]
.
swung :
szláv. švich
magy. súly. sújt. swung. suhint.
"Sub Bass Mosnstert kérték fel"
szerencsétlennek pont erről szól a 'Sub Bass Monster' című száma....