Az angol túl egyszerű – az államtitkárság szerint
Az Origo értesülései szerint a jövőben első nyelvként csak angolt vagy németet lehet majd tanítani, ugyanakkor az angolt csak második idegen nyelvnek javasolják.
Az angol helyett a német lenne az első nyelv, a diákokat kétévente felmérőre köteleznék, 2017-től pedig csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni – többi között ezt tartalmazza az Origo portál által hétfőn közzétett nyelvoktatási stratégia. A koncepció szerint a nyelvoktatási stratégiában szerepel, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A hírportál szerint a dokumentumban az olvasható, hogy negyedikben „csak az angol és a német között lehet választani.”
Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrájú német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal – áll a stratégiában, amely szerint az angol után a második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz. A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet a német, illetve az angol mellett az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely „Kárpát-medencei nyelv” is.
Az oktatási államtitkárság azzal ösztönözné az iskolákat, hogy ne csak angolt és németet tanítsanak, hogy megalapítja a Nyelvi sokszínűségért díjat, ezt évente azok az intézmények kapják, amelyek ritkábban oktatott nyelveket kínálnak.
Az államtitkárság kötelező szintfelmérőket írna elő, amelyeket kétévente kellene elvégezni – hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamokon. Ezzel az államtitkárság felmérné „az iskolák nyelvoktatási hatékonyságát”, ösztönözve a tanárokat „a tanterv következetes követésére”, illetve a felmérés a diáknak és a szülőnek is visszajelzést adna, hol tart a gyerek – áll a portál által közzétett koncepcióban.
A 2013-2014-es tanévben megváltozik a nyelvi érettségi rendszere is – írták, hozzátéve: a mostani közép- és emelt szintű vizsgákat felváltja az általános és a speciális nyelvi érettségi. Az előbbit azok választhatják, akik nem akarnak tovább tanulni, míg az utóbbi a nyelvvizsgával egyenértékű papírt ad.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (19):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@reiner Tor: Azt eddig is tudtam, hogy badarságot beszélnek, de a gimnáziumban legalább két nyelvvel kell megbirkózni, sőt a nyolc osztályosban legalább hárommal, úgyhogy lesz második idegen nyelv, amit tovább lehet vinni érettségi után.
Bár a szülők úgyis okosabbak lesznek, és azt választják, amit jónhak látnak. Aki pedig korán akarja elkezdeni az angolt, az úgyis korán el fogja kezdeni.Aki nem, az később fogja, de mindenképpen sort fog keríteni rá, úgyhogy az első körbe is be lehet tenni az angolt, majd úgyis kitalálják, hogy mi legyen a második (francia? latin? jel?)
@siposdr: Nem a motiváció meglétéről vagy hiányáról van szó, hanem arról, hogy a memóriára nézve mekkora többletterhelést jelent például a főnévi nemek és a hétféle főnévi többesszám megtanulása, szemben az angolban a nemek hiányával és a többesszámképzés kevés kivételtől eltekintve szabályos voltával!
@Grant kapitány: Ízlés dolga. Én személy szerint egy idő után ráéreztem a német nyelvtan egy csomó finomságára (akárcsak a szláv nyelvek egy részében végzett stúdiumaim során) és attól kezdve élveztem a kivételeket, az umlautot, a szórendet stb.
@Szalakóta: Az államtitkárság baromságot hablatyol össze, szerintem az érdektelen téma. Eleve az angol a leghasznosabb nyelv, a legtöbb ember még egy nyelvet is csak rosszul fog megtanulni, ezért semmi értelme a második nyelv megtanulását figyelembe venni az első nyelv kiválasztásánál.
Sokkal érdekesebb, hogy mi alapján gondolják egyes nyelvészek, hogy minden nyelv pontosan egyformán komplex. Nagyon fura lenne, mert a nyelvek többé-kevésbé véletlenszerűen változnak, némely változások a magasabb, mások az alacsonyabb komplexitás irányába mutatnak, de semmilyen mechanizmus nem ismeretes, ami a kettőt kiegyenlítené. Így óhatatlanul egyes nyelvek a magasabb, mások az alacsonyabb komplexitás irányába diffundáltak az elmúlt évezredek során. Legalábbis ez lenne a naiv várakozásom, és nagyon erős bizonyítékok kellenének, hogy ez nincs így.
@Fejes László (nyest.hu): Nekem mindegy minek nevezed, arra nem válaszoltál, hogy ez minden nyelvben nagyjából egyforma mértékben van jelen, ezért nem növeli a bonyolultság fokát.
@szigetva: Nem értem mit akarsz ezzel mondani: minden nyelvben így a németben is vannak szuppletív alakok, nemcsak a melléknevek körében, hiszen azok a német főnevek is annak számítanak, amiknek a többesszáma umlauttal egészül ki, és ezek között sok olyan van, ami sokkal gyakrabban fordul elő, mint az angol szuppletív alakok nagy része.
@Grant kapitány: Dehogynem számít! Ha használhatóan akarsz nyelvet tanulni, akkor kifejezéseket, mondatokat kell megtanulnod, nem szavakat és nyelvtani szabályokat. Az ismert szerkezetekből magad vonod el a mintákat, és ezeket kombinálva leszel képes kommunikálni – kezdetben valószínűleg elég hibásan, lásd a példát. Jól akkor fogsz tudni, amikor rengeteg bevett szerkezetet ismersz.
Egyébként ezeket nem nevezném idiomáknak, ezek nem afféle „lóg az eső lába”-szerű szerkezetek.
Legyünk konstruktívak.
Miért ragaszkodnak ezek ahhoz, hogy legyen egy KÖTELEZŐ nyelv, amit vajmi kevesen fognak megtanulni, a többiekkel pedig csak megutáltatják, és később, mihelyt tudnak, megszabadulnak tőle? Legyetek egy kicsit kreatívabbak, ha elsőre nem mehet a demotiváló angol, akkor miért nem lehet a spanyol, francia, orosz, vagy magyar jelnyelv, miért kell mindenáron a némethez ragaszkodni?
@Grant kapitány: Azt láttad, hogy "pl."?
@Fejes László (nyest.hu): Ezzel semmi újat nem mondtál, az angol és a német nagyjából egyforma arányban használ idiomatikus kifejezéseket, ezért ez nem számít.
@maxval: Ne csak minősíts hanem cáfold is meg ha tudod!
@szigetva: A három az nem tűnik csomónak, a Jupiter-Jovian-ra pl. a kezdő nyelvtanulónak nyilván nincs szüksége.
Egyébként a belinkelt cikkhez annyit még, hogy kétségtelenül létezik egy bizonyos, a zavartalan kommunikációhoz szükséges bonyolultsági fok, amit minden nyelv elért. De egyes nyelvek még ezen felüli komplexitást is tartalmaznak.
@szigetva: Arról nem is beszélve, hogy a nyelvhasználat nem egyszerűen a nyelvtanból és a szókincsből áll össze. Hiába tanulja meg valaki, hogy miként képezünk absztrakt főnevet melléknévből a magyarban, azt nem fogja tudni, hogy van „valami melegséget érzett”, de nincs „valami hidegséget érzett”.
@Grant kapitány: Az angolban pl. van egy csomó szuppletív főnév/melléknév pár (pl. moon/lunar, Jupiter/Jovian, emperor/imperial), azt számoltad?. Ez megvolt: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/ez-valami.html ?
@Grant kapitány:
Butaság.
"az angol túl egyszerű – az államtitkárság szerint"
Következtetés: az államtitkárság nem tud jól angolul.
@siposdr: Nem azt mondta, vagy akarta mondani, hogy könnyű, hanem hogy más nyelvekkel összehasonlítva könnyebb megtanulni!
Az igeidőket leszámítva a német igenis minden szempontból sokkal bonyolultabb az angolnál, akár a szórendet, akár az alaktant nézzünk!