Szakmai abszurd
az idegennyelv-oktatási stratégia
Azt, hogy a német az angolnál „komplexebb nyelvtani struktúrájú” lenne, mint az államtitkárság érvelésében olvasható, nyelvész szakértők nehezen értelmezhető, szakszerűtlen állításnak tartják.
A Nyelvtudásért Egyesület sajtóközleményt adott ki az oktatási államtitkárság idegennyelv-oktatási stratégiájával kapcsolatban:
Naprakész kutatási adatok helyett hallomásokra alapozott helyzetértékelés, mélyreható fejlesztési programok helyett egymásnak ellentmondó ad-hoc javaslatok, melyek előkészítés nélküli rapid bevezetése a felvételi rendszer után a nyelvoktatásban is kaotikus helyzetet teremtene – így látják vezető nyelvoktatási szakemberek az oktatási államtitkárság idegennyelv-oktatási stratégiájának kiszivárgott tervezetét.
Az angol helyett a német nyelv oktatásának erőltetése joggal kavart vihart a nyelvtanárok és szülők között egyaránt. Az, hogy mindez „nyelvpedagógiai szempontból javasolt” lenne, igazi szakmai abszurd, állítják a nyelvtanárok. Rámutatnak: a sikeres nyelvtanulás záloga elsősorban a diákok megfelelő motivációjában, a sikerélményben, továbbá a tanultak hasznosságának megélésben rejlik. Azt pedig, hogy a német az angolnál „komplexebb nyelvtani struktúrájú” lenne, mint a tervezet érvelésében olvasható, nyelvész szakértők nehezen értelmezhető, szakszerűtlen állításnak tartják.
A német nyelv erőltetésénél is aggasztóbb, hogy a tervezet új „speciális nyelvi érettségi” kidolgozását ígéri, ám nem jelöli meg, mi indokolná ezt, miben igényel a jelenlegi érettségi rendszer változtatást, ahogy azt sem, hogy kik és mikor dolgoznák azt ki. Az új nyelvi érettséginek a tervezet szerinti 2013/14-es tanévvel történő bevezetése kaotikus állapotokat teremtene a középiskolai nyelvoktatásban. Az Egyesület szakértői emlékeztetnek rá, hogy a jelenlegi közép- és emelt szintű érettségi rendszerének kidolgozása és bevezetése közel egy évtizedes szakmai munkát igényelt. Azzal, hogy jövőre milyen érettségi vizsgát fognak tenni a tanulók, már legkésőbb az idei tanév elején tisztában kellene lenni a nyelvtanároknak, tanulóknak és szülőknek egyaránt.
A Nyelvtudásért Egyesületről
A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület célja az, hogy szakmai ernyőszervezetként azokat a társadalmilag jelentős, aktuális szakmai kérdéseket, melyekben a nyelvoktató és -vizsgáztató szakma döntő többsége egyetért, a nyilvánosság előtt megjelenítse, és a szakma véleményét sikeresen képviselje. Az alapítók határozott célkitűzése, hogy a nyelvoktató szakma a jövőben ne csupán kövesse a köz- és felnőttoktatást érintő változásokat, hanem azok aktív alakítója is legyen.
A nyelvoktató szakma számos képviselőjével egyetértésben az Egyesület szakértői úgy vélik, hogy az általános és középiskolákban nyelvtanulásra fordított jelenlegi óraszám elégséges, hasznosulása azonban kirívóan alacsony. Az, hogy a tervezet a nyelvoktatás hatékonyságának javulását elsősorban a „kötelezően végrehajtandó tanterv” számonkérésétől, és a „rendszeres külső szakmai ellenőrzések, felmérések” tartásától reméli, az Egyesület szerint tájékozatlanságot és naivitást tükröz.
Miközben a tervezetben a hatékonyságjavítás érdekében megjelölt általános célok egy része támogatható, többségük megvalósítása belátható időtávon belül nem reális, mert hiányoznak hozzájuk az anyagi források, továbbá a közoktatásban folyó nyelvtanítás mélyebb problémáinak valódi feltárása is.
A Nyelvtudásért Egyesület honlapján teljes terjedelmében elérhető államtitkársági tervezetről az Egyesület a következő hetekben kikéri tagjai bővebb szakvéleményét, amelyről rövidesen részletes elemzést állít össze.
A kérdés igazából úgy hangzik, hogy vajon az "igen komplex" német nyelv ismerete mennyivel több segítséget nyújt ezekhez az angolnál. (Részemről a válasz továbbra is az, hogy nem sokkal.)
Itt minden azon múlik, hogy az egyes, kisebb-nagyobb eltéréseknek (relatíve, szubjektíve) ki mekkora jelentőséget tulajdonít valahol. Persze, föl lehet nagyítani árnyalatnyi különbségeket is óriásira addig, amíg nincsen másik viszonyítási pont.
Mondjuk, legyen a következő lépcsőfok az ausztráliai benszülöttek nyelve: ami - csak a Wiki szerint - 27-29 nyelvcsalád (nem nyelv, hanem nyelvcsalád). Ahhoz képest hol vagyunk?
Minden tiszteletem az egyesületé, de pont itt a Nyesten írta Kálmán László:
"Tény, hogy a nyelvek szerkezete nem egyforma. Például az olasszal szemben az angol sokkal inkább izoláló természetű, mint az újlatin nyelvek, ami azt jelenti, hogy az angol szóalakok szerkezete egyszerűbb, kevesebb a toldalékolás. Például csak a jelen idő egyes szám harmadik személyében kapnak személyre utaló végződést az igék. Vagy például a leggyakoribb angol főnevek nemével nem kell törődni, míg a franciában ez az első órától kezdve nehézségeket jelent. Persze nincsenek könnyebb és nehezebb nyelvek, az angolban rengeteg más bonyodalom van (például a leggyakoribb igék múlt ideje valamennyire rendhagyó). Csakhogy – az angoltanárok beszámolói szerint – a nehézségek az angoltanításban később kerülnek elő, mint más nyelvek tanításánál: könnyebb az első lépéseket megtenni."
Nem tudom, hogy a németre mennyire igaz ez az izoláló természet, de fogadnék egy államtitkári állásba, hogy kevésbé, mint az angolra. És a szókincse tényleg komplexebb: az angolban, mivel általában nincs a főneveknek neme, és kevés a rendhagyó többesszám, könnyebben lehet megtanulni ugyanazt a szólistát, mint németül.
@gonzoid: "Mitől lenne komplexebb a német?"
A választ a kérdésedre itt találhatod:
en.wikipedia.org/wiki/German_sentence_structure
@gonzoid: „De nem így történt, mint tudjuk.”
Bizony, nem. :)
www.nyest.hu/hirek/melyik-vilaghatalomnak-nincs-hivatalos-nyelve
Mitől lenne komplexebb a német? Két közeli rokon nyelv. Amitől a német kicsit nehezebb az angolnál, a benne lévő számos logikátlanság: a sokféle névelő és sokféle többesszám, és ezek vonzatai stb. De ez nem komplexitás, hanem pusztán csak egy lexikális halmaz, amit be kell magolni.
Személy szerint épp egy német tanfolyamot végzek Ausztriában, és azt tapasztalom, hogy jelentősen megkönnyíti számomra az angol nyelvtudásom léte - de ez pusztán csak a két nyelv közti rokonságtól van, és nem mástól. (Pl. egy új szó megjegyzését könnyíti, hogy inkább csak azt kell fejben tartani, hogy hol tér el az angoltól.) Ha fordított sorrendben tanultam volna meg a két nyelvet, az sem változtatna rajta semmit sem. Akkor már a nyelvoktató tanár módszere és viselkedése sokkal többet nyom a latban egyáltalán bárminél.
Ha a történelem kicsit másként alakul, és annak idején Amerikában a németet szavazzák meg államnyelvnek az angol helyett, akkor ma mindenki azt tanulná... De nem így történt, mint tudjuk. A némettanulásban kizárólag akkor van értelme gondolkodni, ha kifejezetten a német nyelvterületen való munkavállalás a cél (ugyanis az angollal itt nem jutsz messzire - ez utóbbi sajnos szintén tény).
Nem tudom, miért szavazott feltétlen bizalmat a frakcióvezető ennek a dilettánsnak. Ha nem állna ki mögötte, akkor már más lenne a helyén, aki talán nem beszélne hülyeségeket.