0:05
Főoldal | Rénhírek
Kuplung és csavarkulcs

Német uralom a héber nyelven

Amikor egy izraeli felébred egy sötét reggelen, első dolga, hogy megnyomja a Schaltert (villanykapcsoló), majd reggeli gyanánt egy Biss (falat) pirítóst leöblítsen egy Schluck (korty) kávéval. A héber nyelven beszélők több száz német jövevényszót használnak nap mint nap.

nyest.hu | 2010. február 21.

Ha a fent említett izraeli történetesen autóval megy munkába a reggeli kávé után, minden bizonnyal használni fogja út közben a Winkert (index) és a Wischert (ablaktörlő). Ha pedig délután kedve kerekedne egy kis fagyizásra, valószínűleg megkérdezné a barátját, kér-e ő is egy Lecket (nyalintás). Ez a néhány példa jól érzékelteti, mennyi német szó van mindennapi használatban a héber nyelvben – köszönhetően azoknak az emigránsoknak, akik német nyelvterületről érkeztek Izraelbe a múlt század folyamán. Az építészeti és műszaki szókincs például szinte egy az egyben a német nyelvből származik.

Egy „schluck” kávé
Egy „schluck” kávé
(Forrás: Sanja Gjenero/sxc.hu)

Különbség van azonban a német eredetű jövevényszavak és azon kifejezések között, amik a jiddisből találták meg az útjukat a héber nyelvbe – mutat rá Ruvik Rosenthal nyelvész és újságíró a Haaretzben. A jiddis voltaképpen a középkori német dialektusok és a héber fúziója – magyarázza a professzor –, amely más szláv nyelvekből is merített, jól tükrözvén így a zsidó diaszpóra európai mozgását. A németből származó szavak a bevándorlóknak főként azzal a hullámával érkeztek Izraelbe, amelyik a harmincas években a náci Németország elől menekült el.

Egy izraeli villanyszerelő például biztosan gyakran emlegeti munkája során az Erdungot és a Kurzschlusst (földelés és rövidzárlat), s egy németnek ahhoz sem lenne szüksége szótárra, hogy megértse, mit beszél egy izraeli autószerelő. Ezekben a szaknyelvekben csaknem minden kifejezés ismerősen csenghet a német fülnek. Még az Izraelben élő arab autószerelők is használnak olyan szavakat, mint Kupplung (kuplung) és Kugellager (golyóscsapágy).

A nyelvész szerint a legtöbb izraeli nincs tudatában annak, hogy a mindennapos használatban lévő héber szavak közül mennyi német eredetű. Pedig még a @ jel is tőlük érkezett: egy német mérnök a hatvanas években azért keresztelte az e-mail címek fontos karakterét Strudel (rétes) névre, mert az emlékeztette őt a hagyományos bécsi édességre. A héber nyelvben összesen 300 szó német gyökerű, és több száz másik van használatban, amit a jiddisből vettek át.

Egy évszázaddal ezelőtt a német olyan domináns volt a tudományokban, hogy majdhogynem a „nyelvek háborúját” idézte elő a volt palesztin területeken élő zsidók körében. 1913-ban például a németet nyilvánították hivatalos nyelvvé abban a műszaki szakközépiskolában, amit az emigránsok gyerekeinek állítottak fel Palesztinában. Ez nagy felzúdulást váltott ki azokból, akik úgy gondolták, a zsidó embernek héberül kell beszélnie, így az iskola külső nyomásra kénytelen volt végül héber nyelven tanítani a műszaki tárgyakat – még ha a bibliai nyelv meglehetősen korlátozott volt is technikai szakszavak terén.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (5):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2013. január 5. 16:10
5 Krizsa

A cikk címe még a tartalmánál is igaztalanabb.

30 éve élek Izraelben, ebből 15 évet vegyészként dolgoztam, s azóta kisvállalkozó vagyok. Több helyen éltem: városban, tengerparti településen, s most kertvároskában lakom.

A vallástalan többség, és a "nem szigorúan" vallásos réteg egyáltalán nem ismeri a jiddist (amiből a német szavak erednének). A déd- és nagyszülők, akik még magukkal hozták, legtöbben már meghaltak.

A 10%-nál kisebb arányú "szigorú"(-an) vallásos réteg tovább is beszéli a jiddist , de csak otthon, vagy maguk között - egyébként héberül beszél. S mivel a (bármilyen) vallásos rétegnek több mint a fele u.n. "keleti zsidó" ezek nem is tudtak jiddisül.

Tehát az izraeli átlagember nem használ német szavakat..

KIVÉVE: egyes modern szolgáltató szakmák zsargonját, de még az is, pont úgy mint más országokban, inkább angol, mint német.

A héber nem vehetett át a múltban a jóval fiatalabb arab nyelvből semmit. S a római kori szétszóródásuk óta meg még kevésbé. Az u.n. keleti zsidók idősebb nemzedéke azonban tud - arabul.

Az arabok jelentős része meg héberül tud. Erre a munkavállalásban és a kereskedelemben akkor is szükségük van, ha nem "nálunk", hanem a saját településeiken dolgoznak - mert másképp nem mennénk hozzájuk tömegesen vásárolni, könyvet nyomtatni, vagy autót javítani.

Az azonban igaz, hogy a héber és az arab, mindkettő gyöknyelv. S mivel az ókorban területi közelségben is VOLTAK (most ismét VANNAK) azon kívül, hogy gyöknyelvek, valódi nyelvrokonok is.

14 éve 2010. február 21. 09:14
4 marciano

csak anyit hogy max a psihometrinel kell ezeket megtanulni de minden szonak van heber valtozata pl a telefon heberul szakrahok .sluch biss ez mindenapi hasznalatba van de nagyonsokrol mi se halotunk.

14 éve 2010. február 21. 09:12
3 marciano

rovidzarlat KETZER HASMALI.amit itt irtak meg eletemben nem halotam de mindig van valami uj ja es volt mar nalam villanyszerelo.

14 éve 2010. február 21. 09:08
2 marciano

en inkabb azt mondanam IVRIT a heber nyelv az innkabb a regi heber amivel a torat vagy holt tengeri tekercseket irtak.amugy a heber nyelv rengeteget keveredet a arabal sok szot vettek at de ugyan ez vonatkozik a ivritre is jellenleg rengeteg idegen nyelvbol vett szavak vanak arab latin(LADINO)NEMET(YIDIS)MAGYARBOL IS MARROKOIBOL IS STB STB(2EVE ELEK ITT TALAN EZERT NEM OLYAN HELYES A HELYES IRASOM)

14 éve 2010. február 21. 09:02
1 marciano

tesek mi van vicc ezt UGY HIVJAK YIDIS DE MIND1 amugy van meg ladino is ugyhogy de akkor mi van a arab szavakal akor arab nemet spanyol uralom vana heber nyelvbe .amugy van sok magyar szo is a sok okoskodonak itt van par pl magyar szo HEBERUL KISZE MAGYARUL SZEK(KISSZEK) haver heberul magyarul barat