Német uralom a héber nyelven
Amikor egy izraeli felébred egy sötét reggelen, első dolga, hogy megnyomja a Schaltert (villanykapcsoló), majd reggeli gyanánt egy Biss (falat) pirítóst leöblítsen egy Schluck (korty) kávéval. A héber nyelven beszélők több száz német jövevényszót használnak nap mint nap.
Ha a fent említett izraeli történetesen autóval megy munkába a reggeli kávé után, minden bizonnyal használni fogja út közben a Winkert (index) és a Wischert (ablaktörlő). Ha pedig délután kedve kerekedne egy kis fagyizásra, valószínűleg megkérdezné a barátját, kér-e ő is egy Lecket (nyalintás). Ez a néhány példa jól érzékelteti, mennyi német szó van mindennapi használatban a héber nyelvben – köszönhetően azoknak az emigránsoknak, akik német nyelvterületről érkeztek Izraelbe a múlt század folyamán. Az építészeti és műszaki szókincs például szinte egy az egyben a német nyelvből származik.
(Forrás: Sanja Gjenero/sxc.hu)
Különbség van azonban a német eredetű jövevényszavak és azon kifejezések között, amik a jiddisből találták meg az útjukat a héber nyelvbe – mutat rá Ruvik Rosenthal nyelvész és újságíró a Haaretzben. A jiddis voltaképpen a középkori német dialektusok és a héber fúziója – magyarázza a professzor –, amely más szláv nyelvekből is merített, jól tükrözvén így a zsidó diaszpóra európai mozgását. A németből származó szavak a bevándorlóknak főként azzal a hullámával érkeztek Izraelbe, amelyik a harmincas években a náci Németország elől menekült el.
Egy izraeli villanyszerelő például biztosan gyakran emlegeti munkája során az Erdungot és a Kurzschlusst (földelés és rövidzárlat), s egy németnek ahhoz sem lenne szüksége szótárra, hogy megértse, mit beszél egy izraeli autószerelő. Ezekben a szaknyelvekben csaknem minden kifejezés ismerősen csenghet a német fülnek. Még az Izraelben élő arab autószerelők is használnak olyan szavakat, mint Kupplung (kuplung) és Kugellager (golyóscsapágy).
A nyelvész szerint a legtöbb izraeli nincs tudatában annak, hogy a mindennapos használatban lévő héber szavak közül mennyi német eredetű. Pedig még a @ jel is tőlük érkezett: egy német mérnök a hatvanas években azért keresztelte az e-mail címek fontos karakterét Strudel (rétes) névre, mert az emlékeztette őt a hagyományos bécsi édességre. A héber nyelvben összesen 300 szó német gyökerű, és több száz másik van használatban, amit a jiddisből vettek át.
Egy évszázaddal ezelőtt a német olyan domináns volt a tudományokban, hogy majdhogynem a „nyelvek háborúját” idézte elő a volt palesztin területeken élő zsidók körében. 1913-ban például a németet nyilvánították hivatalos nyelvvé abban a műszaki szakközépiskolában, amit az emigránsok gyerekeinek állítottak fel Palesztinában. Ez nagy felzúdulást váltott ki azokból, akik úgy gondolták, a zsidó embernek héberül kell beszélnie, így az iskola külső nyomásra kénytelen volt végül héber nyelven tanítani a műszaki tárgyakat – még ha a bibliai nyelv meglehetősen korlátozott volt is technikai szakszavak terén.
A cikk címe még a tartalmánál is igaztalanabb.
30 éve élek Izraelben, ebből 15 évet vegyészként dolgoztam, s azóta kisvállalkozó vagyok. Több helyen éltem: városban, tengerparti településen, s most kertvároskában lakom.
A vallástalan többség, és a "nem szigorúan" vallásos réteg egyáltalán nem ismeri a jiddist (amiből a német szavak erednének). A déd- és nagyszülők, akik még magukkal hozták, legtöbben már meghaltak.
A 10%-nál kisebb arányú "szigorú"(-an) vallásos réteg tovább is beszéli a jiddist , de csak otthon, vagy maguk között - egyébként héberül beszél. S mivel a (bármilyen) vallásos rétegnek több mint a fele u.n. "keleti zsidó" ezek nem is tudtak jiddisül.
Tehát az izraeli átlagember nem használ német szavakat..
KIVÉVE: egyes modern szolgáltató szakmák zsargonját, de még az is, pont úgy mint más országokban, inkább angol, mint német.
A héber nem vehetett át a múltban a jóval fiatalabb arab nyelvből semmit. S a római kori szétszóródásuk óta meg még kevésbé. Az u.n. keleti zsidók idősebb nemzedéke azonban tud - arabul.
Az arabok jelentős része meg héberül tud. Erre a munkavállalásban és a kereskedelemben akkor is szükségük van, ha nem "nálunk", hanem a saját településeiken dolgoznak - mert másképp nem mennénk hozzájuk tömegesen vásárolni, könyvet nyomtatni, vagy autót javítani.
Az azonban igaz, hogy a héber és az arab, mindkettő gyöknyelv. S mivel az ókorban területi közelségben is VOLTAK (most ismét VANNAK) azon kívül, hogy gyöknyelvek, valódi nyelvrokonok is.
csak anyit hogy max a psihometrinel kell ezeket megtanulni de minden szonak van heber valtozata pl a telefon heberul szakrahok .sluch biss ez mindenapi hasznalatba van de nagyonsokrol mi se halotunk.
rovidzarlat KETZER HASMALI.amit itt irtak meg eletemben nem halotam de mindig van valami uj ja es volt mar nalam villanyszerelo.
en inkabb azt mondanam IVRIT a heber nyelv az innkabb a regi heber amivel a torat vagy holt tengeri tekercseket irtak.amugy a heber nyelv rengeteget keveredet a arabal sok szot vettek at de ugyan ez vonatkozik a ivritre is jellenleg rengeteg idegen nyelvbol vett szavak vanak arab latin(LADINO)NEMET(YIDIS)MAGYARBOL IS MARROKOIBOL IS STB STB(2EVE ELEK ITT TALAN EZERT NEM OLYAN HELYES A HELYES IRASOM)
tesek mi van vicc ezt UGY HIVJAK YIDIS DE MIND1 amugy van meg ladino is ugyhogy de akkor mi van a arab szavakal akor arab nemet spanyol uralom vana heber nyelvbe .amugy van sok magyar szo is a sok okoskodonak itt van par pl magyar szo HEBERUL KISZE MAGYARUL SZEK(KISSZEK) haver heberul magyarul barat