0:05
Főoldal | Rénhírek
Tipográfiai érdekességek a héber Bibliában

Cenzúrázták Mózes prófétát?

Mózes öt könyve kétszer olyan hosszú volt régen, mint ma? Egy szokatlan számadat látszólag erre utal, de lehet, hogy egészen másról van szó. A próféta körül mindenesetre több rejtély is lappang... Most ezek közül jártunk utána kettőnek!

Takács Boglárka | 2012. szeptember 25.

A héber Biblia szövegében sok tipográfiai furcsasággal találkozhatunk. Már írtunk a szokatlan formájú betűkről – kiderült, mi köze a kettétört betűnek az ágyékon szúráshoz és a polgárháborúhoz. Most továbbmegyünk, és újabb meglepő esetekről írunk. Mózes unokája tényleg bálványimádó pap volt? Eredetileg kétszer olyan hosszúak voltak Mózes könyvei, mint ma, vagy ez egyszerű félreértés?

Mózes amerikai Biblia-illusztráción. A próféta körül sok a rejtély
Mózes amerikai Biblia-illusztráción. A próféta körül sok a rejtély
(Forrás: Wikimedia Commons)

Családi problémák

A Bírák könyvében olvashatjuk a következőket:

És felállították magoknak a Dán fiai a faragott képet, és Jonathán, a Manasse fiának Gersomnak fia és az ő fiai voltak papok a Dán nemzetségében egészen a föld fogságának idejéig. És felállítva tarták a Míka faragott képét, a melyet az készíttetett, mindaddig, míg az Istenháza Silóban volt.

(18:30-31, Károli Biblia)

A Biblia arról beszél, hogy ezek a papok bálványt imádtak. De miért sorolja fel a könyv az egyikük családfáját? Ha megnézzük az eredeti héber változatot, valami egészen furcsát látunk...

Menáse – a Károli-fordításban Manasse – neve héberül מנשה. Azonban ez a szövegben מנשה formában szerepel, a nun (נ) betű magasabban található, mint a szöveg többi része. Ha pedig összeolvassuk a maradék három betűt, a משה, azaz Móse (Mózes) nevet kapjuk. Utólagos betoldásról lenne szó, és nem is Menáse leszármazottja volt a bálványimádó pap, hanem Mózesé, a nagy prófétáé?

Mint a Talmudban is említik (Bává Bátrá 110a), a Krónikák könyvében Gersom fiaként csak egy bizonyos Sevuél szerepel, de ez beszélő név: arra utal, hogy viselője ’visszatért Istenhez’, tehát hivatkozhat arra, hogy az illető felhagyott a bálványimádással.

Efféle szövegkritikával már az ókorban foglalkoztak a zsidók, és egyáltalán nem találták magát a felvetést szentségtörésnek. A babilóniai Talmud tulajdonjoggal kapcsolatos Bává Bátrá traktátusa említi az esetet (109b). A talmudi bölcsek arra jutottak, hogy a Bírák könyvében szereplő Menáse valójában Mózes, hiszen a Krónikák könyvéből kiderül, hogy Mózesnek valóban volt Gersom nevű fia.

De akkor miért Menáse szerepel a szövegben? A bölcsek szerint azért, hogy a Biblia egyben előreutaljon Menáse királyra, a bálványimádó uralkodóra, aki saját elsőszülött fiát is tűzáldozatul adta a pogány istenségeknek (2Kir 21). A Bibliára általánosságban is jellemzőek a hasonló utalások, viszont gyengíti az érvelést, hogy nem vissza-, hanem előreutalásról van szó – Menáse ekkor még meg sem született.

Mózes és testvére, Áron a néphez szólnak. Tissot francia festő alkotása
Mózes és testvére, Áron a néphez szólnak. Tissot francia festő alkotása
(Forrás: Wikimedia Commons)

Rási, a neves középkori zsidó Biblia-kommentátor szerint Mózes iránti tiszteletből toldottak be egy betűt, és a betoldást jelölték ezzel a sajátos módszerrel. (Rási könnyen érthető Biblia-magyarázatai ma is rendkívül népszerűek – itt nem valamiféle szélsőséges véleményről van szó, hanem a zsidó hagyomány központi vonulatáról.) Habár Rási nem írja, a betoldás egyben az előreutalást is megmagyarázhatja, hiszen ki tudja, pontosan mikor került rá sor.

Természetesen az is lehetséges, hogy Mózesnek semmi köze a bálványimádó Menáséhez és csak névazonosságról van szó – a Bírák könyvének Menáséja egyes számítások szerint túl későn élt volna ahhoz, hogy tényleg Mózes unokája legyen –, de az bizonyos, hogy régóta létezik kettőjüket összekapcsoló hagyomány.

A rejtélyes középső betű

Vannak-e más hasonlóan felfelé kilógó betűk a héber Biblia szövegében? A Bírák könyvében található nunon kívül még három ilyen betű létezik, de ezek esetében még ennyire sem világos, mit jelöl ez a tipográfiai megoldás. A háromból a legvitatottabb a Zsoltárok könyvében szereplő kilógó betű, ezt fogjuk most részletesebben megvizsgálni.

A Zsoltárok könyvében egy kilógó ájin betű szerepel 80:14-nél. (Az ájin egyfajta torokhanggal ejtendő, pontos ejtése nyelvjárástól függ. A magyarban nincs megfelelője.) Ha összeolvassuk a fennmaradó betűket, nem sokra jutunk, tehát itt más lehet a titok nyitja. A babilóniai Talmud Kidusin traktátusa szerint (30a) ez az ájin a középső betű. Ez még érthető is lenne – ha valaki kézzel másolja a szöveget, segítségül szolgálhatnak neki a hasonló kiemelések. Egyfajta ellenőrző eljárás lehet a kiemelkedő betűig megszámolni a betűket: ha nem stimmel a számuk, akkor látszik, hogy a könyv első felébe csúszott hiba. Igen ám, csakhogy egyáltalán nem ez a betű a könyv felezőpontja!

Dávid király zsoltárokat diktál. Francia kódex faragott borítója
Dávid király zsoltárokat diktál. Francia kódex faragott borítója
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az egyik legelterjedtebb magyarázat a közelmúltban elhunyt neves orosz származású izraeli rabbi, Jicchok Zilber nevéhez fűződik. Szerinte a rejtélyes ájin a középső szokatlan betű. A Zsoltárok könyvében ugyanis több olyan betű is található, amely vagy nagyobb, vagy kisebb a többinél, vagy feljebb van írva. Ezek közül valóban az ájin a középső. Az érvelés kissé furcsán hangzik, de megerősíti az a tény, hogy a Talmud ugyanezen passzusa a Tóra-tekerccsel kapcsolatban is meghatározza a „középső betűt”, és a szokatlan pozíciójú betűket megszámolva ott is a szöveg által említett betű a középső. Igaz, arról viták dúlnak, hogy az általunk korábban említett megtört váv szokatlan betűnek számít-e...

Titokzatos terjedelem

A Tóra Mózes öt könyve, mind a zsidó, mind a keresztény Bibliák első öt könyve. A teljes Biblia ennél hosszabb: a zsidó Biblia tartalmazza a prófétai könyveket és az olyasféle szent iratokat, mint a Zsoltárok könyve, a keresztény Bibliákban pedig az Újszövetség és irányzattól függően néhány további könyv is megtalálható. Lehet, hogy azért nem esnek pontosan középre ezek a betűk, mert a Tóra és a Zsoltárok könyvének szövege a Talmud lejegyzése óta megváltozott? Arról már írtunk, hogy jelenleg sem teljesen azonos a forgalomban lévő Tóra-tekercsek szövege, de az eltérések száma igen kicsi, pedig a rituális célra készülő tekercseket napjainkig kézzel másolják (igaz, ma már számítógéppel is ellenőrzik). Viszont ha valóban a Talmud által „középső betűnek” titulált betű szerepelne a szöveg közepén, akkor igen jelentős hosszbeli különbségről lenne szó.

Létezik egy igen különös, de gyakran említett hagyomány, ami első látásra amellett szólna, hogy a Tóra szövege nagyot változott. Eszerint a Tórában kereken hatszázezer betű van. Igen ám, csakhogy a Tóra ma használatos szövegében összesen 304805 betű található, ami jóval kevesebb, mint a hatszázezer. Az ókori források és a Tóra első görög és arámi fordításai sem támasztják alá azt az elképzelést, hogy a Tóra régebben kétszer olyan hosszú lett volna.

Mózes és a próféták egy dán templom freskóján. Lerövidítették a könyveket?
Mózes és a próféták egy dán templom freskóján. Lerövidítették a könyveket?
(Forrás: Wikimedia Commons / Xenophon / GNU-FDL 1.2)

Ha megnézzük, honnan ered a hatszázezres szám, a rejtély megoldódik. Az az állítás, miszerint Mózes öt könyve hatszázezer betűből áll, nem valamiféle Tóra-másolási vagy egyéb írnoki szakmunkában olvasható, hanem egy misztikus műben – a Zohárban (egészen konkrétan a Zohár Chádás Énekek énekéhez fűzött kommentárjában). A zsidó misztikus, kabbalisztikus írásokban pedig a létező legfurcsább számértékek is előfordulnak, konkrétan a Tóra hosszával kapcsolatban is. Miért van ez?

A zsidó misztikában igen jelentős szerepet játszanak a számok, és olykor a legfurcsább dolgok is számszerűsítésre kerülnek – egy sokat vitatott értekezés egyenesen Isten hosszát taglalja! De ezek a számok rendszerint nem konkrét mennyiségeket jelölnek, hanem csak a beavatottak számára érthető utalásokat takarnak. A gyanúsan kerek hatszázezer valószínűleg egészen másra utal, mint Mózes öt könyvének betű szerinti hosszára. A hatszázezres szám valóban gyakran megjelenik a misztikus iratokban, például egyes nézetek szerint hatszázezer zsidó lélek létezik (és ezek több részre hasadnak, hogy kiadják a tényleges lélekszámot), hatszázezer Tóra-magyarázat lehetséges, és így tovább. Azt a verziót egyéb bizonyítékok hiányában bátran elvethetjük, hogy ismeretlen szerkesztők ténylegesen a felére rövidítették Mózes öt könyvét...

További olvasnivaló (angolul)

Hol van a Tóra és a zsoltárok közepe?

Chaszid misztikus magyarázat a Tóra hosszáról

Hány betű van a Tórában?

Még több tipográfiai érdekesség a héber Bibliából

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (12):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. augusztus 14. 22:42
12 Krizsa

@nepnep: Miért pont a hébert propagálom?

1. Mert csak annak maradt fenn ma is kitűnűen (MAI HÉBER TUDÁSSAL) olvasható hatalmas írás-kultúrája - Mezopotámia óta és után.

2. Mezo összes íráslelete (a sumér) ma sem olvasható, nem érthető elfogadható módon. Mert még a magán- és mássalhangzóit sem tárták fel teljesen!!! Mert egyetlen szótőre (egyszótagúra) általában 6-16 "megfejtést" adnak, ami nyilvánvaló képtelenség.

3. Az arámból, bár nagy területre kiterjedt közlekedőnyelv volt - alig maradt. De ez nem nagy hátrány, mert az arám az "majdnem héber". Vagyis a héber tájnyelveinek gyűjteménye.

4. Az arab nyelv, ami az arám leszármazottja, MINIMUM EZER évvel a héber után kezdett egyáltalán kialakulni.

5. Mert nekem olyan szerencsém van, hogy pont héberül, de csak héberül tudok (kijöttem a második férjemhez) - 34 éve.

***

A "messiniai sókrízis"= miocén kori ismételt Földközi-kiszáradások és a tenger újra feltöltődéseinek IDEJÉN már az előember korszakában vagyunk. S az előember - HA eszközöket használt, öltözködött, satöbbi, akkor valamilyen szinten - már beszélt. Továbbadhatta az özönvizekről szóló híreit. De ha azt nem is... a talaj, a területek csíkosságából, szelvényettségéből, stb. a későbbi ember is tudhatta, hogy ott valamikor tenger hullámzott - most meg nem hullámzik.

S a jégkorszaki özönvizek idején már a "mai ember" élt.

4 éve 2015. augusztus 14. 22:07
11 shanditiredum

valahogy nem áll össze (vagy kezd felnyílni az igazság szelencéje)

az az állítás, h a tanakh betűszó lenne. ellentmondás ellentmondás hátán...

Tanna "repeaters", "teachers"

en.wikipedia.org/wiki/Tannaim

4 éve 2015. augusztus 13. 11:48
10 Avatar

@Krizsa: Mi köze az 5-6 millió évvel ezelőtt történt kiszáradásnak a Mezopotámiai civilizációhoz?

Ahogy az általad linkelt lapon írják:

"a Gibraltári-szoros 320 méter mély, és a legnagyobb vízszint-csökkenés a jégkorszakok alatt nem haladta meg a 100 métert" tehát újabb kiszáradás és hirtelen elárasztódás Földközi tengeren nem történt.

No meg a Meiotisznak se sok köze van Mezopotámiához...

4 éve 2015. augusztus 12. 20:41
9 menasagh

@Krizsa:

Nem akartál de mégis válaszoltál...:).....ez sajátos szokás...:)

...és nincs értelme hisztizni még azt gondolná az ember, hogy egy ideges öreglány vagy...:)

Nem akarom leértékelni a munkádat csak szeretnélek rávezetni, hogy a feltétel nélküli hit sokkal veszélyesebb mint a hitetlenség.

Azt mondod, hogy a szombatosok szekta, mégis mindenkit aki akarta elfogadták igazhitű zsidónak. Na és ha a szombatos nem igazi zsidó akkor a szefárdok vagy az askenáziak mitől azok ?

4 éve 2015. augusztus 12. 20:08
8 Krizsa

@nepnep: A témához a Földközi- miocén - özönvizeinek történetét ajánlom először: a "Messinai sókrízis" címen:

hu.wikipedia.org/wiki/Messinai_s%C3%B3kr%C3%ADzis

Ezután a 3 nagy (és sok enyhébb) jégkorszak olvadási periódusaiban voltak a térségben özönvizek. Az "utolsó", AZ ÖZÖNVÍZ, amiről a Közel-Kelet minden kultúrája beszámolt, már kb. 8ooo éve lehetett. Ez Mezopotámiát (ott még tomboló vulkáni tevékenység is volt) teljesen, több km-es iszaptengerbe súllyesztette. Nyomairól már az írott történelem is beszámol: a meiotiszi (fekete-tenger környéki) mocsarak...

Legendás emlékeiről pedig a suméroktól a héberekig minden írott kultúra. Ha ezt átnéztétek, utána lehet tovább gondolni a történteket.

4 éve 2015. augusztus 12. 19:33
7 nepnep

@Krizsa: Mi volt az utolsó Özonvíz?

Az Avesztákról meg a Bhagavad Gítaról meg megfeledtkezünk? A Sumér illtve Egyiptomi írásokról nem is beszélve...

Az ipari ismeretek meg egészség és természet védelemről meg az utánna következőkről már nem is írok.

4 éve 2015. augusztus 12. 18:23
6 Krizsa

A 3. hozzászólásra azért nem reagálok, mert ahol a zsidóságot összekeverik egy keresztény szektával (szombatosok), ott nincs mire.

@huntapadippa: Azzal semmi vita nincs, hogy a héberek (a zsidó vallás) az utolsó Özönvíz idejéből való és a még azelőtti mondákat "írták át' sok helyen csak filozófikus példabeszéddé és nem is törekedve történetírásra...

A héberek KANONOZÁLTÁK ezeket ("szentté" vagy "törvényessé" léptették elő) - és onnantól volt tilos változtatni.

Még ez sem a lényeg. Az a lényeg, hogy az ókorból semmi más egybefüggő, jól olvasható, kifogástalanul érthető, több, mint 2ooo éves íráskultúra, jogszabály gyűjtemény, mezőgazdasági, ipari ismeretek, egészség és természet védelem, államtudomány, stb. nem maradt fenn - ez pedig hatalmas könyvtárnyi anyag.

MINDEN környező nyelv (az Indusvölgy is) ebből merített, másolt, és önmagának KISAJÁTÍTOTT belőle annyit, amennyit csak bírt.

A görög és a latin az élen, azok már iparszerűen.

S mivel már az ókorban szétkergették a zsidókat, már akkor "bevezették" az antiszemitizmust, azóta is le-, és ki lehet tagadni az európai kultúra legfőbb forrását.

A zsidó íráskultúra persze, hogy nem az eredeti - ezt mindenki tudja. De az egyetlen, amely így egyben,

mind a mai napig,

gyakorlatilag változatlanul,

kifogástalanul érthetően fennmaradt a térségben.

4 éve 2015. augusztus 12. 17:50
5 huntapadippa

valószínűleg a tlm-ből, туман taman tlumit ami homályos.

vagy a tlk тлак tłacz ami nyomás.

4 éve 2015. augusztus 12. 17:30
4 huntapadippa

a hamisítás ott kezdődik h Mózes neve nem Mózes, nem is Moshe vagy Músza...

a történetek nem vele estek meg, hanem a folyamközben, ishurrukban sumér királyokkal.

a folyóból kihalászott csecsemő se ő volt...

az özönvizet túlélők se ők voltak...

hu.wikipedia.org/wiki/Ziuszudra

káin és ábel története se velük esett meg, az Emesh és Enten története

en.wikipedia.org/wiki/Panbabylonism

.

és nem csak a hivatalos "biblia" létezett.

www.earlychristianwritings.com/index.html

www.compellingtruth.org/gnostic-gospels.html

www.earlychristianhistory.info/gnostic.html

www.earlychristianwritings.com/text/gospeltruth.html

a 3 nyelven írt Dániel könyve 4 verzióban

hu.wikipedia.org/wiki/Dániel_könyve

en.wikipedia.org/wiki/Book_of_Daniel

Nabukuduriushur! ( a wikipedia szerkesztője úgy néz inkább másnyelvre fordított nevet használja, nem az eredetit)

Nikodemusz történetének 4 változata

www.earlychristianwritings.com/text/gospelnicodemus.html

kopt, szíriai és közép-perzsa nyelveken írt zsoltárok

en.wikipedia.org/wiki/Psalter

a vulgáták

en.wikipedia.org/wiki/Vulgate

en.wikipedia.org/wiki/Vetus_Latina

de ez is hazugságokkal tele, mert itt már sabbato van (a héber változat)

szabbatum (szabadság) > sabbaton, sabbato, sabbath

www.newadvent.org/cathen/13287b.htm

amelynek eredetét hiába keresik, értelmes jelentését nem találják más nyelvben...

.

aztán

mise > mesa masa maša omša mše

Santa Messa celebrata da ...

press.vatican.va/content/salastampa/it/b...9/14/0633/01407.html

.

aztán a tora a "instruction, teaching"

a talmud meg "instruction, learning"

ami a lamad limed LMD- ből lett képezve? tényleg?

en.wiktionary.org/wiki/%D7%9C%D7%9E%D7%93

a tora meg a IRH/JARA-ból lett képezve? tényleg?

en.wiktionary.org/wiki/%D7%99%D7%A8%D7%94

nem csak egyszerűen nem azt jelenti?

azok a betűk nem azokat a hangokat jelentik, se nem az az értelmük?

targum a fordítás?

nálunk tumačenje tolmačenie tlmoč tolmač tulmač tlumač tłumacz tălmăcire ami magyarul tolmács

ami törökül tercüme és dilmacs

tatárul tilmacs

ami finnül tulkita tulkata

dolmetscher

természetesen szigorúan az szlávtól vette át a török! HAHAHAHAHA

en.wiktionary.org/wiki/%D1%82%D0%BE%D0%BB%D0%BC%D0%B0%D1%87

4 éve 2015. augusztus 12. 15:06
3 menasagh

Tehát nem lehetett de mégis lehetett sőt meg is történt de mégis az az elfogadott hogy nem történt semmi.

Mese ez a kétezeréves változatlanság sőt nagyon modern mese. Azt ugyan írja a biblia hogy isten rendeleteit nem szabad megmásítani de az ugyanolyan mint a tízparancsolat, tiltja a rosszat de mégis mindenki elköveti, sőt van amikor jócselekedetnek számít.

Mózes híressége a kivonulással kezdődik, állítólag miatta kellett szaladni.. az is tudott dolog, hogy a kivonulás olyan gyorsan történt hogy még a legfőbb nélkülözhetetlen dolgaikat sem tudták magukkal vinni. A kérdés mivel és mire írta Mózes a bibliát az évtizedekig tartó sivatagi bolyongásban ?

Az is ráfogás, hogy minden liturgiát eredeti héber nyelven mondtak. ...a székelyszombatosoknál pl magyarul tartották a miséiket.

4 éve 2015. augusztus 12. 09:43
2 Krizsa

A cikkben olvasható 2ooo év óta tartó "szőrözés" pontosan arra bizonyíték, hogy egyetlen betűt, de még (alápontozott szövegben) egyetlen pontocskát sem szabad megváltoztatni. Nos három közbeütött, felemelt, kicsi jelet valahogy kimagyarázott az akkori másoloó, hogy miért került bele. Akkor elfogadták,

aztán meg ezt se lehetett többé megváltoztatni:-).

4 éve 2015. augusztus 12. 08:51
1 menasagh

Egy másik cikkben Krizsa azt állította, hogy a tórában semmilyen körülmény között nem szabad megváltoztatni még egy betűt se,...

most akkor kinek lehet hinni ?