Cenzúrázták Mózes prófétát?

Mózes öt könyve kétszer olyan hosszú volt régen, mint ma? Egy szokatlan számadat látszólag erre utal, de lehet, hogy egészen másról van szó. A próféta körül mindenesetre több rejtély is lappang... Most ezek közül jártunk utána kettőnek!

A héber Biblia szövegében sok tipográfiai furcsasággal találkozhatunk. Már írtunk a szokatlan formájú betűkről – kiderült, mi köze a kettétört betűnek az ágyékon szúráshoz és a polgárháborúhoz. Most továbbmegyünk, és újabb meglepő esetekről írunk. Mózes unokája tényleg bálványimádó pap volt? Eredetileg kétszer olyan hosszúak voltak Mózes könyvei, mint ma, vagy ez egyszerű félreértés?

Mózes amerikai Biblia-illusztráción. A próféta körül sok a rejtély
(Forrás: Wikimedia Commons)

Családi problémák

A Bírák könyvében olvashatjuk a következőket:

És felállították magoknak a Dán fiai a faragott képet, és Jonathán, a Manasse fiának Gersomnak fia és az ő fiai voltak papok a Dán nemzetségében egészen a föld fogságának idejéig. És felállítva tarták a Míka faragott képét, a melyet az készíttetett, mindaddig, míg az Istenháza Silóban volt.

(18:30-31, Károli Biblia)

A Biblia arról beszél, hogy ezek a papok bálványt imádtak. De miért sorolja fel a könyv az egyikük családfáját? Ha megnézzük az eredeti héber változatot, valami egészen furcsát látunk...

Menáse – a Károli-fordításban Manasse – neve héberül מנשה. Azonban ez a szövegben מ^נשה formában szerepel, a nun (נ) betű magasabban található, mint a szöveg többi része. Ha pedig összeolvassuk a maradék három betűt, a משה, azaz Móse (Mózes) nevet kapjuk. Utólagos betoldásról lenne szó, és nem is Menáse leszármazottja volt a bálványimádó pap, hanem Mózesé, a nagy prófétáé?

Mint a Talmudban is említik (Bává Bátrá 110a), a Krónikák könyvében Gersom fiaként csak egy bizonyos Sevuél szerepel, de ez beszélő név: arra utal, hogy viselője ’visszatért Istenhez’, tehát hivatkozhat arra, hogy az illető felhagyott a bálványimádással.

Efféle szövegkritikával már az ókorban foglalkoztak a zsidók, és egyáltalán nem találták magát a felvetést szentségtörésnek. A babilóniai Talmud tulajdonjoggal kapcsolatos Bává Bátrá traktátusa említi az esetet (109b). A talmudi bölcsek arra jutottak, hogy a Bírák könyvében szereplő Menáse valójában Mózes, hiszen a Krónikák könyvéből kiderül, hogy Mózesnek valóban volt Gersom nevű fia.

De akkor miért Menáse szerepel a szövegben? A bölcsek szerint azért, hogy a Biblia egyben előreutaljon Menáse királyra, a bálványimádó uralkodóra, aki saját elsőszülött fiát is tűzáldozatul adta a pogány istenségeknek (2Kir 21). A Bibliára általánosságban is jellemzőek a hasonló utalások, viszont gyengíti az érvelést, hogy nem vissza-, hanem előreutalásról van szó – Menáse ekkor még meg sem született.

Mózes és testvére, Áron a néphez szólnak. Tissot francia festő alkotása
(Forrás: Wikimedia Commons)

Rási, a neves középkori zsidó Biblia-kommentátor szerint Mózes iránti tiszteletből toldottak be egy betűt, és a betoldást jelölték ezzel a sajátos módszerrel. (Rási könnyen érthető Biblia-magyarázatai ma is rendkívül népszerűek – itt nem valamiféle szélsőséges véleményről van szó, hanem a zsidó hagyomány központi vonulatáról.) Habár Rási nem írja, a betoldás egyben az előreutalást is megmagyarázhatja, hiszen ki tudja, pontosan mikor került rá sor.

Természetesen az is lehetséges, hogy Mózesnek semmi köze a bálványimádó Menáséhez és csak névazonosságról van szó – a Bírák könyvének Menáséja egyes számítások szerint túl későn élt volna ahhoz, hogy tényleg Mózes unokája legyen –, de az bizonyos, hogy régóta létezik kettőjüket összekapcsoló hagyomány.

A rejtélyes középső betű

Vannak-e más hasonlóan felfelé kilógó betűk a héber Biblia szövegében? A Bírák könyvében található nunon kívül még három ilyen betű létezik, de ezek esetében még ennyire sem világos, mit jelöl ez a tipográfiai megoldás. A háromból a legvitatottabb a Zsoltárok könyvében szereplő kilógó betű, ezt fogjuk most részletesebben megvizsgálni.

A Zsoltárok könyvében egy kilógó ájin betű szerepel 80:14-nél. (Az ájin egyfajta torokhanggal ejtendő, pontos ejtése nyelvjárástól függ. A magyarban nincs megfelelője.) Ha összeolvassuk a fennmaradó betűket, nem sokra jutunk, tehát itt más lehet a titok nyitja. A babilóniai Talmud Kidusin traktátusa szerint (30a) ez az ájin a középső betű. Ez még érthető is lenne – ha valaki kézzel másolja a szöveget, segítségül szolgálhatnak neki a hasonló kiemelések. Egyfajta ellenőrző eljárás lehet a kiemelkedő betűig megszámolni a betűket: ha nem stimmel a számuk, akkor látszik, hogy a könyv első felébe csúszott hiba. Igen ám, csakhogy egyáltalán nem ez a betű a könyv felezőpontja!

Dávid király zsoltárokat diktál. Francia kódex faragott borítója
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az egyik legelterjedtebb magyarázat a közelmúltban elhunyt neves orosz származású izraeli rabbi, Jicchok Zilber nevéhez fűződik. Szerinte a rejtélyes ájin a középső szokatlan betű. A Zsoltárok könyvében ugyanis több olyan betű is található, amely vagy nagyobb, vagy kisebb a többinél, vagy feljebb van írva. Ezek közül valóban az ájin a középső. Az érvelés kissé furcsán hangzik, de megerősíti az a tény, hogy a Talmud ugyanezen passzusa a Tóra-tekerccsel kapcsolatban is meghatározza a „középső betűt”, és a szokatlan pozíciójú betűket megszámolva ott is a szöveg által említett betű a középső. Igaz, arról viták dúlnak, hogy az általunk korábban említett megtört váv szokatlan betűnek számít-e...

Titokzatos terjedelem

A Tóra Mózes öt könyve, mind a zsidó, mind a keresztény Bibliák első öt könyve. A teljes Biblia ennél hosszabb: a zsidó Biblia tartalmazza a prófétai könyveket és az olyasféle szent iratokat, mint a Zsoltárok könyve, a keresztény Bibliákban pedig az Újszövetség és irányzattól függően néhány további könyv is megtalálható. Lehet, hogy azért nem esnek pontosan középre ezek a betűk, mert a Tóra és a Zsoltárok könyvének szövege a Talmud lejegyzése óta megváltozott? Arról már írtunk, hogy jelenleg sem teljesen azonos a forgalomban lévő Tóra-tekercsek szövege, de az eltérések száma igen kicsi, pedig a rituális célra készülő tekercseket napjainkig kézzel másolják (igaz, ma már számítógéppel is ellenőrzik). Viszont ha valóban a Talmud által „középső betűnek” titulált betű szerepelne a szöveg közepén, akkor igen jelentős hosszbeli különbségről lenne szó.

Létezik egy igen különös, de gyakran említett hagyomány, ami első látásra amellett szólna, hogy a Tóra szövege nagyot változott. Eszerint a Tórában kereken hatszázezer betű van. Igen ám, csakhogy a Tóra ma használatos szövegében összesen 304805 betű található, ami jóval kevesebb, mint a hatszázezer. Az ókori források és a Tóra első görög és arámi fordításai sem támasztják alá azt az elképzelést, hogy a Tóra régebben kétszer olyan hosszú lett volna.

Mózes és a próféták egy dán templom freskóján. Lerövidítették a könyveket?
(Forrás: Wikimedia Commons / Xenophon / GNU-FDL 1.2)

Ha megnézzük, honnan ered a hatszázezres szám, a rejtély megoldódik. Az az állítás, miszerint Mózes öt könyve hatszázezer betűből áll, nem valamiféle Tóra-másolási vagy egyéb írnoki szakmunkában olvasható, hanem egy misztikus műben – a Zohárban (egészen konkrétan a Zohár Chádás Énekek énekéhez fűzött kommentárjában). A zsidó misztikus, kabbalisztikus írásokban pedig a létező legfurcsább számértékek is előfordulnak, konkrétan a Tóra hosszával kapcsolatban is. Miért van ez?

A zsidó misztikában igen jelentős szerepet játszanak a számok, és olykor a legfurcsább dolgok is számszerűsítésre kerülnek – egy sokat vitatott értekezés egyenesen Isten hosszát taglalja! De ezek a számok rendszerint nem konkrét mennyiségeket jelölnek, hanem csak a beavatottak számára érthető utalásokat takarnak. A gyanúsan kerek hatszázezer valószínűleg egészen másra utal, mint Mózes öt könyvének betű szerinti hosszára. A hatszázezres szám valóban gyakran megjelenik a misztikus iratokban, például egyes nézetek szerint hatszázezer zsidó lélek létezik (és ezek több részre hasadnak, hogy kiadják a tényleges lélekszámot), hatszázezer Tóra-magyarázat lehetséges, és így tovább. Azt a verziót egyéb bizonyítékok hiányában bátran elvethetjük, hogy ismeretlen szerkesztők ténylegesen a felére rövidítették Mózes öt könyvét...

További olvasnivaló (angolul)

Hol van a Tóra és a zsoltárok közepe?

Chaszid misztikus magyarázat a Tóra hosszáról

Hány betű van a Tórában?

Még több tipográfiai érdekesség a héber Bibliából

Kapcsolódó tartalmak:

• Ki írta a Tórát és miért?
• Elpusztul a világ!
• Hány könyve volt Mózesnek?
• San Serriffe, avagy a világ talán legnagyobb tipográfiai átverése
• Az európai zsidók letűnt nyelve: a jiddis

Hasonló tartalmak:

• 2500 éves táblák a babiloni fogságról
• 7 dolog, amit eddig nem tudott a Gutenberg-bibliáról
• A Bibliától a boogie-woogie klubig
• A Holt-tengeri tekercsek darabkái megvásárolhatók
• A legyek urától a szégyen emberéig

Hozzászólások (12):