7 dolog, amit eddig nem tudott a Gutenberg-bibliáról
Ön elolvasta már a Bibliát? Ja, hogy túl hosszú? Most akkor képzelje el azt, hogy a könyvnyomtatás elterjedése előtt kézzel másolták a szöveget. Egészen 1455-ig, a Gutenberg-biblia első példányainak megjelenéséig...
A Gutenberg-biblia, Európa első nyomtatott könyve idén ünnepli 650. születésnapját. Egészen pontosan 1455. február 23-án látott napvilágot ez a kétkötetes, impozáns kiadvány; kiadója a mainzi ötvösmester, feltaláló, Johannes Gutenberg. Ő volt az első európai, aki mozgatható betűelemekkel és betűfémmel készített nyomtatványokat. Az általa használt technika aztán az egész világot megváltoztatta, ahogyan a könyvnyomtatás Európa- és világszerte elkezdett terjedni. A gutenbergi találmányok előtt ugyanis a könyveket – így a Bibliát is – kézzel, fáradságos munkával másolták – elsősorban papok, szerzetesek. Gutenberg kiadványa egy csapásra bestseller lett. De hány példányt is készített? Tényleg ezek voltak a világon az első nyomtatott könyvek? És valóban meggazdagodott a könyvkiadásból? – Most hét érdekességet osztunk meg a Gutenberg-bibliával kapcsolatban olvasóinkkal a History magazin cikke alapján.
1. A Guenberg-biblia nem az első nyomtatott könyv
Európában és „a fejlett nyugaton” valóban a Gutenberg által készített Biblia volt az első nyomtatott könyv. A világ más tájain azonban már jóval korábban ismerték a könyvnyomtatást. A kínaiak akkor is kicsit beelőztek: a kínai kézművesek ugyanis már a 2. században nyomtattak tintával papírra. A 800-as években pedig könyvnyi terjedelmű szövegeket is nyomtattak már fa nyomtatóblokkok segítségével. A mozgatható egységekkel dolgozó nyomdát is a Távol-Keleten használták először; egy Pi Seng nevű kínai alkimista találta fel a 11. század közepén. Később a mozgatható betűfémmel először Koreában dolgoztak a Csikcsi, egy koreai zen-buddhista tanításokat tartalmazó könyv első, 1377-es kiadásán. Ez a kiadvány 75 évvel előzte meg Gutenberg Bibliáját.
(Forrás: Wikimedia Commons)
2. Gutenberg semmi pénzt sem keresett a nyomtatott bibliákból
Az előző évezredben kétségtelenül Johannes Gutenberg volt az, aki a legnagyobb hatású találmányt megalkotta. (Szokás is a könyvnyomtatás utáni korszakot Gutenberg-galaxisnak nevezni.) Mégis nagyon keveset tudunk magáról a mesterről, és amit tudunk, az sem nagyon dicsőséges...
A születési dátuma bizonytalan, de még azt sem tudjuk, hogy nézett ki, házas volt-e, voltak-e gyerekei, és hogy hová lett eltemetve. Mindaz, amit róla tudunk törvényszéki és gazdasági iratokból derül ki; ezek azt mutatják, hogy a bibliák nyomtatása igencsak zavaros ügylet volt. Egy 1455-ös dokumentumból például kiderül, hogy Gutenberg üzlettársa, Johann Fust beperelte őt, hogy visszakapja azt a rengeteg pénzt, amit a biblianyomtatásra kölcsönadott neki. Gutenberg elveszítette a pert, ennek következtében a nyomdájának az eszközeit és félig kész bibliákat át kellett adnia Fustnak. Fust pedig Gutenberg segédével, Peter Schoefferrel fejeztette be a munkát. Gutenberg tehát teljesen tönkrement ebben az akcióban. Később ugyan nyitott egy második nyomdát, de ezzel teljesen esélytelen volt annyit keresni, mint amennyit az első vállalkozásával.
(Forrás: Wikimedia Commons)
3. Megdöbbentően kevés példány készült a Gutenberg-bibliából
Gutenberg papírkészletének méretét megbecsülve a kutatók úgy gondolják, hogy az 1450-es években a mester körülbelül 180 példányt nyomtathatott a Bibliából. Ez egészen csekélynek tűnik, de a szám megítéléséhez érdemes tudnunk, hogy abban az időben egész Európában körülbelül 30000 kötetnyi könyv létezhetett.
A nyomtatott Biblia megjelenésének jelentőségét jól mutatja a későbbi II. Pius pápa levele Carvajal bíboroshoz, amelyben arról lelkendezik, hogy az új Biblia-kiadás elképesztően tiszta, korrekt és hiba nélküli, és szemüveg nélkül is olvasható. A munka minőségének köszönhetően a példányokat már az előtt sikerült mind eladni, hogy elkészültek volna. Egy példány 30 aranyforintba került, ami igen szép summának számított abban az időben.
4. A Gutenberg-bibliának több különböző változata van
A Gutenberg-biblia legtöbb példánya 1286 oldalas volt, és két kötetben jelent meg, de ezek közül szinte nem is volt két egyforma. Az összesen elkészült 180 példányból 135 papírra készült, a maradékot pedig pergamenre nyomtatták. A pergamenből készült könyvek tetemes súlyából arra lehet következtetni, hogy egy kötethez körülbelül 170 borjú bőrére volt szükség.
A kötetek abban is különböznek egymástól, hogy milyen a tipográfiájuk, illetve hogy mennyire díszesek az oldalak. Gutenberg először a kézzel másolt könyvek iniciáléinak mintájára színes kezdőbetűket, vörös címeket, bekeretezett betűket alkalmazott a címeknél. Később azonban rájött, hogy ez nagyon időigényes, így aztán ezek a később készült kötetekből elmaradtak, a helyüket egyszerűen kihagyta a margón. Ezeket a helyeket aztán profi betűrajzolók kézzel készített iniciálékkal és díszekkel festették meg. A kötetek tulajdonosai is sokszor bíztak meg művészeket ezzel a díszítői munkával. Így aztán tényleg azt lehet mondani, hogy nincs két egyforma kötet.
5. A Vörös Hadsereg két példányt elrabolt Németországból a II. világháború alatt
Németország szovjet megszállása alatt, a II. világháború végén hadizsákmányra vadászó csoportok portyáztak, és fosztogatták a múzeumokat és a könyvtárakat is. A szovjetek igyekeztek revansot venni az őket a háború alatt kifosztó németeken. Így került a Szovjetunióba rengeteg műtárgy és könyv – sok más mellett a Gutenberg-biblia két példánya is.
A szovjetek azonban sokáig tagadták, hogy a hiányzó példányok náluk lennének. Csak az 1980-as években ismerték el, hogy a hiányzó ősnyomtatványok moszkvai könyvtárakban vannak. Azóta a német kormány számos sikertelen próbálkozáson van túl, hogy visszaszerezze a könyveket. 2009-ben az egyik példányt az orosz kormány ügynöke megpróbálta eladni a feketepiacon 1,5 millió dollárért, de ezt végül sikerült megakadályozni.
6. Egy tolvaj majdnem megfújta az egyik példányt a Harvard Egyetem könyvtárából
1969-ben egy Vido Aras nevű ember elrejtőzött a Harvard Egyetem könyvtárának egyik vécéjében, és ott maradt zárás után is. Amikor a könyvtár bezárt, felmászott a tetőre, és egy kötél segítségével eljutott annak a teremnek az ablakába, ahol a Gutenberg-biblia egy példányát őrizték. Arasnak sikerült kiszedni a köteteket a tárolóból, és a hátizsákjába tette őket. Arra azonban nem számított, hogy a kötetek milyen súlyosak, így amikor a kötélen megpróbált visszamászni, a kötetek súlya lehúzta, végül elveszítette az egyensúlyát és lezuhant. Csak másnak reggel találtak rá a pórul járt tolvajra a könyvtárosok. A Biblia kötetein csak kisebb sérülések keletkeztek, Aras azonban betörte a koponyáját.
7. Ma már csak 49 példány van meg
A 180 példányból mára mindössze 49 van meg – könyvtárakban, múzeumokban és egyetemeket világszerte. A megmaradt példányoknak kevesebb mint a fele ép; van olyan, ahol hiányzik az egyik kötet, vagy olyan, amelyben csupán néhány lap maradt épen. Németországban van a legtöbb, összesen 14 példány, az Egyesült Államokban 10-et őriznek. Ma egy teljes Gutenberg-biblia 35 millió dollárt érhet.
Forrás
@kisbuddha:
Az inkább sŏn-buddhizmus lesz :)
( a 禪 sino-japán olvasata zen ぜん, a sino-koreai sŏn 선. putonghua chán ㄔㄢˊ , sino-vietnámi thiền )
Jól olvasom, hogy "koreai zen-buddhista"?? Koreában csan-buddhizmus van, ami valóban a zen-buddhizmusból ered, de kis mértékben azért eltér tőle. Mindenesetre a zen-buddhizmus nem koreai, hanem japán, amúgy pedig, szigorúan véve, kínai eredetű.
Miért keresztelték át Gutenberget Guttenbergre az emlékére kiadott album címében? És persze, Vörösmarty is így írta az albumba ezt a szuper versét:
.
Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba
.
Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
És áldozni tudó szív nemesíti az észt;
Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"
S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.