0:05
Főoldal | Rénhírek
Bibliomancia, avagy könyvjóslás

Könyvem, könyvem, mondd meg nékem...

Nemcsak az ókori kínaiak írtak jóskönyvet, hanem a rómaiak is. Ön szeretne valamit kérdezni a császár szellemétől, vagy inkább maradna a Bibliánál? Modern webkettes eszközökkel akár a Twitterből is lehet szövegből jósolni, de kedvenc regényünket is felhasználhatjuk. Az eredményekért garanciát nem vállalunk!

Takács Boglárka | 2011. január 10.

Az emberek szinte bármit képesek felhasználni jóslás céljaira - így volt ez a történelem hajnalán és így van ez ma is. Lehet jósolni kávézaccból, a madarak röptéből, pénzfeldobással, kristálygömbbel... miért pont a könyv lenne kivétel?

Könyvem, könyvem, mondd meg nékem...
Forrás: Wikimedia commons

A könyvjóslás idegen neve bibliomancia. Ez ne vezessen félre senkit, nemcsak a Bibliát szokták használni erre a célra! A biblio- előtag egyszerűen 'könyvekkel kapcsolatos'-at jelent, mint például a bibliotéka 'könyvtár' szóban.

Hol nyílik ki?

Két módszert különböztethetünk meg: lehet használni valamilyen okból nagy becsben tartott, de eredetileg nem jóslásra készült szövegeket, vagy pedig jóskönyveket. Ez utóbbiakban általában rövid, sorszámozott részek követik egymást.

Az eljárás egyszerű: véletlenszerűen felnyitjuk az általunk kiválasztott könyvet, és rábökünk valahol a szövegre. Ez lesz maga a jóslat, amit ízlés szerint értelmezhetünk. Ha a saját agyonolvasott kötetünk mindig a kedvenc szövegrészeinknél nyílik ki, akkor valamilyen módon előállított véletlen számot is használhatunk az oldalszám meghatározására. Jóskönyveknél is hasonlóan járunk el: pénzfeldobással, pálcikaszámolással vagy máshogy meghatározzuk, melyik számmal jelölt szövegrész az, ami az aktuális kérdésünkre választ ad.

Kívánatos kitartani

Ma talán a legismertebb jóskönyv a kínai Ji csing, a Változások klasszikus könyve. Ez az írás a kínai konfuciánus kánon része. Legkorábbi fennmaradt töredékes példányai az időszámításunk előtti negyedik évszázadból származnak, de a kínai hagyomány évezredekkel korábbra teszi a szöveg megszületését.

A Ji csing hatvannégy hexagramból, azaz hat vízszintes vonalból álló jelből tevődik össze. Ahhoz, hogy megtudjuk a jóslatunkat, először elő kell állítanunk egy hexagramot. Ma általában pénzfeldobással vagy cickafarkkóró-pálcikákkal szokták a hexagramot képezni.

Cickafarkkóró
Cickafarkkóró
(Forrás: Wikimedia commons)

Mind a hat vonal lehet megszakított vagy folytonos, így jön ki az összesen 2^6 = 64 lehetőség. Minden vonal lehet emellett változó vagy változatlan – ha a változó vonalakat megfordítjuk (a megszakítottból folytonos lesz és fordítva), egy új hexagramot kapunk. A kérdésünkre a választ úgy kapjuk meg, hogy elolvassuk az eredeti és a megváltozott hexagramhoz tartozó szövegeket, így az időbeli változásról is megtudunk valamit. A hexagramokat középen kettéosztva két trigramot kapunk, amelyeknek szintén van szimbolikus értéke.

Dél-Korea zászlaja is tartalmaz Ji csing trigramokat
Dél-Korea zászlaja is tartalmaz Ji csing trigramokat
(Forrás: Wikimedia commons)

Milyenek ezek a szövegek? Mindegyiknek van egy „vélemény” és egy   „jelkép” része, ami általánosan összefoglalja az adott hexagramot, majd az egyes vonásokhoz szintén tartozik leírás. Például ilyen az 59. hexagram, a Feloldódás:

Vélemény (megítélés):

Feloldódás. Siker.

Templomához közeledik a király.

Kívánatos átkelni a nagy vízen. Kívánatos kitartani.

A jelkép:

Szél fúj a víz felett: a Feloldódás jelképe.

Az ősi királyok ezért áldozatot hoztak,

és templomot emeltek az Úrnak.

(Deseő László fordítása Richard Wilhelm német fordítása alapján)

Ezután következik az egyes vonások részletezése, hasonló terjedelemben és stílusban.
A nyolc lehetséges trigram
A nyolc lehetséges trigram
(Forrás: Wikimedia commons)
Már az ókori rómaiak is...

Kevésbé közismert, hogy Nyugaton is léteztek ilyen varázskönyvek! Ilyen volt például az Asztrampszükhosz egyiptomi mágusnak tulajdonított jóskönyv, amelynek segítségével a római birodalomban tisztelt istenekhez lehetett kérdést intézni. („Asztrampszükhosz” állítása szerint magától Püthagorasztól tanulta a módszerét.) Az istenségek maguk szövegváltozatonként eltérőek voltak, görög, római és egyiptomi istenek mellett akár a római császár szelleméhez is folyamodhatott a jóslatkérő. A kereszténység elterjedésével bibliai neveket helyettesítettek be a szövegbe.

A könyv eredetileg görög nyelven íródott, majd latin fordításban is évszázadokig nagy népszerűségnek örvendett - ez utóbbi változata a Sortes Astrampsychi nevet viselte. Sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy bárki tudta használni, a korabeli más módszerekkel szemben nem volt hozzá szükség papok vagy varázslók közreműködésére.

A könyvben kilencvenkét kérdés szerepel, mindegyikre tíz lehetséges válasszal, különböző istenségektől. A kérdések teljesen hétköznapiak és az ókori élet egész spektrumát lefedik. „Kibéküljek-e a feleségemmel?”, „Biztonságos lesz-e a hajóutam?”, „Szabadon fognak-e engedni a börtönből?” A keresztény változatokban ezeket is az eltérő kulturális környezethez igazították: „Kineveznek-e papnak?”

A válaszunk sorszámát különböző összeadásokkal kaphatjuk meg, de ha valaki türelmetlen, és beszél angolul, hollandul vagy éppen ógörögül, ezen a weboldalon automatizálták az egészet. Vigyázat, arra is létezett hagyomány, mikor kérdezzük a könyvet!

Julius megmondja a tutit
Julius megmondja a tutit
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrew Bossi)

Használhatom a sajátomat?

Mindemellett már az ókorban is használtak az emberek eredetileg nem jóslásra készült könyveket arra, hogy égi jelet kaphassanak. A sortes Homericae és Virgilianae néven ismert eljárások esetében Homérosz és Vergilius szövegeiből választottak véletlenszerűen, a későbbi Sortes Sanctorum esetében pedig a Biblia könyveiből, illetve gyakran csak a négy evangéliumból. Szent Ágoston megtérése is hasonló esethez fűződik – nem tudta eldönteni, felvegye-e a kereszténységet, amikor a következő történt:

Egyszer csak fiú- vagy leányhangot hallok a szomszéd házból. Énekelt és ezt ismételgette:

Tolle, lege!

Tolle, lege!

Vedd, olvasd!

Vedd, olvasd!

[…] felugrottam, mert semmi mást, égi parancsot láttam e jelben, hogy nyissam ki a Szentírást és olvassam el a szemembe ötlő legelső fejezetet. […] Fölkaptam, kinyitottam s egyetlen hang nélkül olvastam azt, amire tekintetem legelőször esett [ez volt a Róm 13:13]. Nem akartam továbbolvasni. Nem is volt szükséges. Amint ugyanis a mondat végére értem, mintha a biztos megnyugvás fénye árasztotta volna el szívemet, a kételkedésnek utolsó árnyéka is eloszlott belőlem. (Szent Ágoston vallomásai, Dr. Vass József ford.)

Olvasson más!

Létezik a bibliomanciának olyan változata is, amikor nem az olvassa a könyvet, aki jelet szeretne kapni. Ágoston is említi Antonius avagy Remete Szent Antal esetét, aki azt az evangéliumi verset vonatkoztatta magára, amelyet éppen felolvastak a templomban, amikor ő odatévedt (a Mt 19:21-et).

Hasonló zsidó módszer megkérdezni egy Tórát tanuló gyereket, hogy éppen melyik szakasznál tart. Ezt az eljárást már a Talmudban is említik, rabbi Jochánán szokásaként (Chulin 95b). Érdekes, hogy ez azon kevés Talmud-szakaszok egyike, amelyeknek van modern magyar fordítása:

"Ráv kompból jövendölt, azaz ha várt rá komp a kikötőben, akkor útra kelt, mert azt szerencsés jelnek vette, de ha sokat kellett várni a kompra, akkor nem; Smuél tekercsből jövendölt, azaz kinyitott egy irománytekercset, és a szeme elé kerülő versből következtette ki, hogyan tovább; rabbi Jochánán egy gyermek által idézett versből jövendölt, azaz ha nem volt biztos a dolgában, akkor megkért egy gyermeket, hogy idézze az általa éppen tanult Biblia idézetet, és az alapján döntött." (Szentgyörgyi József fordítása, vastag betűkkel a törzsszöveg, dőlt betűkkel a kommentár.)

Ha azt gondolná az olvasó, hogy a cikkünkben szereplő módszerek mind elavult régiségek, amelyeket egy modern korban senki sem használ, akkor meglehetősen nagyot téved - a szövegből való jóslások köre nem szűkül, hanem bővül. Bizonyságul szolgáljon a Twitter mikroblog-szolgáltatás anyagát jóslásra használó twittermancy.com...

Online kipróbálhatóak (javarészt angolul):

Ji csing

Sortes Astrampsychi

Twittermancy

Véletlenszerű bibliai szakaszok (King James bibliával)

Egyéb források

Oberlander, B., Köves, S. (szerk., 2003): Zsidó Tudományok Szabadegyeteme 4. kötet. Budapest: Chábád Lubavics Zsidó Oktatási és Nevelési Egyesület.

Szent Ágoston vallomásai (1995, ford. Dr. Vass József). Budapest: Szent István Társulat.

Wilhelm, R. (2001): A Változások könyve – Ji Csing. Budapest: Édesvíz.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2011. február 4. 15:41
1 Veronka

Van nekem pár távolabbi kollégám. Ők a nagy vállalati könyvtár selejtezésekor poénból beújítottak egy Marx-Engels-Lenin sorozatot. Ha már besokallnak a munkától vagy vmelyik főnöktől, véletlenfelütőset játszanak vele. Szerintük még mindig passzolt az idézet. :))))