Megszodomizáljuk a nyelvet?
A magyar nyelv egy éles evolúciós kanyarulatot véve begyalogol valamilyen vakbélre emlékeztető zsáknyúlványba. Legalábbis a kortárs magyar író, Majoros Sándor szerint, aki az „amennyiben” szavunkat úgy hajítaná ki az ablakon, hogy ballisztikai jelentést lehetne róla írni. Ilyen stilisztikai bravúrokkal kifejetett nyelvi tévhitekkel ritkán találkozni.
Nemrég jelent meg Majoros Sándor kortárs írónk A nyelv evolúciója című cikke a magyar nyelvvel kapcsolatban. A József Attila-díjas író a romlásnak indult, hajdan erős magyar nyelvről értekezik, zseniális hasonlatokkal világítva rá saját nyelvművelői babonáira. Többek között ezekkel a kiváló stilisztikai megoldásokkal foglalkozunk cikkünkben, és igyekszünk nem kimeríteni a „magyar nyelv megszodomizálásának fogalmát”.
Majoros cikkének kiindulópontja egy rádióbeszélgetés, amelyben nyelvészek a mai, leíró nyelvészi szemlélet egyik alaptételét hangsúlyozták; ti. azt, hogy nincs eredendően helyes vagy helytelen nyelvi forma, nyelvhasználat. Legfeljebb olyan van, hogy a beszédhelyzetnek nem megfelelő.
Amikor Majoros Sándor ezt hallgatta, éppen zöldbabfőzeléket fogyasztott – derül ki a írásából. A fentieket hallva pedig megállt a kezében a kanál, de később tudatosította magában, hogy csak a szokásos liberális doktrínák egyikét hallja. Ebből ő nem kér, köszöni szépen, mert az ugyan rendben van, hogy a nyelv fejlődik, de azért:
[N]e tűrjük mélán, ha a nyelvünk egy éles evolúciós kanyarulatot véve fogja magát, és begyalogol valamilyen vakbélre emlékeztető zsáknyúlványba.
A stilisztikával foglalkozó könyvek egyik ékköve lehetne ez a félmondat, ugyanis benne káprázatos megoldások tárulkoznak elénk. A megszemélyesített nyelv éles evolúciós kanyart vesz, majd belegyalogol egy zsáknyúlványba, amit csak elképzelni tudunk, hogy mi lehet. De az alliterációt is magában foglaló valamilyen vakbélre emlékeztető szókapcsolatból kiindulva biztosan nagyon kellemetlen. Már csak azért is, mert a vakbél szót gyakran összekapcsoljuk az appendicitis, azaz vakbélgyulladás betegségével. Mindenesetre, ha a nyelvünk ilyen irányba tart, akkor nagy a baj, mert egy-egy evolúciós kanyarulat eredményezhet kihalást is. A kihalás pedig nagyon rosszul érintené a magyar nyelv kb. 13 millió anyanyelvi beszélőjét.
(Forrás: botijank.hupont.hu)
A következő szenzációs írói bravúr a kissé elcsépelt folyó – nyelv, vízszabályzó – nyelvőr párhuzamot helyezi soha nem látott magaslatokba egy hasonlat segítségével. Majoros a nyelvőri tevékenységről (a párhuzam értelmében a vízfelügyelői munkáról is) a következőt állítja:
E nélkül pillanatok alatt telítődne dudvával meg olyan borzalmakkal, amelyekhez képest a texasi láncfűrészes gyilkos csupán kedves előadó egy vasárnapi iskolás teadélutánon.
Az expresszivitás (kifejező erő) egyik iskolapéldája ez. A texasi láncfűrészes egy iskolai teadélutánon kedves előadóként történő feltüntetése óriási túlzás, ám annál hatásosabb fogás. Azonban nem csak a stilisztika bravúrokról szól az írás. Az utóbbi évek, évtizedek, sőt évszázadok borzalmai, amelyek a magyar nyelvet érték, nagyon nehezen feldolgozhatóak a nyelv buzgó őrei számára. Telítődött a nyelv neologizmusokkal, a nyelvészek a bunkók nyelvhasználatát is helyesnek tartják, viszont és mindennek tetejében a nyelvet egyre kevesebben védik.
(Forrás: flickr)
De lássunk egy konkrét példát is. Majoros az amennyiben kifejezést választotta ki, de tudjuk jól, hogy rengeteg ehhez hasonlóval találkozunk nap mint nap. A szerző szavaival élve: „Hosszan sorolhatnám azokat a kifejezéseket és szókapcsolatokat, amelyek bőven kimerítik a magyar nyelv megszodomizálásának fogalmát”. No de lássuk hát, hogyan, miért szodomizálja meg a nyelvünket az amennyiben szavunk, pontosabban a megszodomizálók szava:
Elszaporodott, akár a padláson tárolt lencsében a zsizsik, szinte teljesen megölve a szép és ősi „ha” szavunkat.
De mégis hogyan történhetett mindez?
Azt vettem észre, hogy ma már nemcsak a jogi nyelvezet affektálós modorában szokás „amennyibenezni”, hanem a tévében is. Politikusok, bemondók olyan természetességgel használják, mint Pista bácsi kaszáláskor a sérvkötőt.
És mit kellene ez ellen tenni, illetve mit tenne egy igazi nyelvápoló?
[Ú]gy hajítanám ki a rideg és kietlen éjszakába, hogy ballisztikai tanulmányt lehetne róla írni.
A párjukat ritkító hasonlatok magukért beszélnek, ezért inkább a mélyebb mondanivalóról írunk. A ha szó ősi eredetű, ugyanabból a névmástőből jött létre, mint a hol, hogy, hány, honnan. Eredetileg hely-, majd időhatározó-szó lehetett, utóbbiból alakult ki a feltételes jelentése. Elég régről, már a a 14. század elejéről vannak róla írásbeli adatok. Az amennyiben szóról nem is igazán tudjuk, hogy mikor keletkezett, de a változási útja nagyon hasonló a ha szóéhoz. Persze az is igaz, hogy a megszodomizálás kifejezésről sem, de azért az – az amennyiben-nel ellentétben – mégiscsak belesimult a nyelvünkbe, nemde? Nem véletlen használhatjuk olyan természetességgel, mint Pista bácsi kaszáláskor a sérvkötőt, amennyiben nem megy ki a fejéből.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (23):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@cochabamba: " egyik ismerősömet a "talp" szó zavarja"
Miért zavarja? Ez nagyon érdekel.
Érdekes, mostanában divat lett, hogy ha valakinek megkritizálják a hülyeségeit, akkor az illető azzal jön, hogy ő azt csak úgy odaböfögte, és természetesen nem is gondolta komolyan...
@majoross: Ezügyben egy dolgot tehet: maga nem használja. Mi meg továbbra is boldogan ☺
De legalább nem bújik el önmaga virtuális seggébe, hogy aztán onnan mondogasson sommás ítéleteket :) Erről a dologról egyébiránt a következőt tettemn fel a fb-ra: "Hihetetlen galaktikus jelenség veszi kezdetét, amikor a vicces komolytalankodás és a vérmesen elhivatott küldetéstudat egymásnak veselkedik. Jelesül az történt, hogy egyik jegyzetemet virtuális szájára vette a Nyelv és tudomány, pontosabban: Jánk István, aki alaposan nekiesett és kivesézte ezt az ép ésszel nem valami sokra taksálható képződményt. Csak állok és bámulok, miközben pontosan tudom, hogy író ennél többet nem remélhet. Amúgy meg valszeg a nyelvi liberalizmus-ellenes megszólalásom hatott csőrpiszkálóilag az elemzés írójára, de a lényeget tekintve ez tök mindegy. Továbbra is hiszem és vallom, hogy az "amennyibenezés" dudvaként irtandó. Vesszen! " :)
Erről az "amennyibenezésről" az jutott eszembe hogy egyik ismerősömet a "talp" szó zavarja, akkor ez t a szót is ki kéne dobni?:D
Ostoba egy barom ez a Majoros...
@mederi: Te meg idézz fel minden olyan sort, amiben -ban nélküli nyelvváltozatot használ. Ő döntötte el, hogy mikor melyiket akarja. Más is el tudja dönteni. De amit iskolában lehet megtanulni, az nem a magyar köznyelv része. Hanem a teljesen mesterséges irodalmi nyelvé. Azt természetesen meg kell tanítani, mert az senkinek sem az anyanyelve. És nem is kell ha kell ha nem használni. Kocsmában vagyok, sokadik sör és nokia 2700-sok vagyok úgyhogy elég ez mára.
@huntaadum:
"mint ahogy az angolban az engesztelés nem létezik, csak az engesztelhetetlen"
???
engesztelés - appeasement, conciliation, propitiation
méltóság? érdem?
azt se tudják mi fán terem.
kiérdemelni. megérdemelni. érdemes.
érdemlegesen meg érintőlegesenemlítésreszámottarthatóan
.
Atha > gót Atta > szl tato, tatko 2. otec, Otče > ang. daddy
en.wikipedia.org/wiki/Gothic_language
@Dani11: tényleg? mert más nyelvben ilyen nem volt...
.
a gót nyelv a negyedik században képtelen volt lefordítani a bibliát, mert egyszerűen nem voltak meg rá a szavai. ezért Wulfila* megújítottta a gót (német) nyelvet.
valószínűleg a gótnak nem volt arra szava, h kegy, kegyelem, kegyelet, engesztelés, megváltás, tisztesség, becsület
(nemrég hallottam h valamilyen roma nyelvre fordították a bibliát, és nekik is új szavakat kellett kitalálniuk.)
.
*el lehet dönteni mennyire sikerült neki:
weiha priest
weigan weihan fight strive wigans war
weihan sanctify
weihitha holiness
weihs holy
weihs town, village (wick)
.
fra-hinthan take captive
fraihnan ask
fraisan faifrai tempt
fraistubni temptation
fra-letan let go, release 2. forgive
fra-lets remission, forgiveness, freed man
.....faian faianda blame
.....fairan accuse
fra-weitan avenge
.....weitan wait
.....weit-wodi witness, testimony
.....wods mad, possessed
.....woths, wothis good, sweet, pleasant
fra-wilwan seize, snatch
.
aiws, aiwins eternity, time, forever
aiw ever aiw ni never
aiwaggeli evangel, gospel
aiwiski shame
.
mint ahogy az angolban a bűnbánó = vezeklő
a penance főnévből van képezve
fn. penance = bűnbánat megbánás vezeklés bűnhődés önsanyargatás
abból indul ki, h a bűnbánat, a megbánás "az ki van róva" valakire (hát hogyne):
i. penance = impose a penance on. 'vezekeltet'
do penance = vezekel
melynek eredete állítólag "majdnem, kevés"
Latin paenitentia "repentance," noun of condition from paenitentum (nominative paenitens) "penitent," present participle of paenitere "cause or feel regret," probably originally "is not enough, is unsatisfactory," from paene "nearby, almost."
.
mint ahogy az angolban az engesztelés nem létezik, csak az engesztelhetetlen
implacability = kérlelhetetlen, megbékíthetetlen
Latin implacabilis "unappeasable," from assimilated form of in- "not, opposite of" (see in- (1)) + placabilis "easily appeased" (see placate).
@Untermensch4: Inkább a jogi szaknyelvből ("bikkfanyelvből") lassan köznevesült formáról lehet szó, mert általában azt jelenti, hogy a ha itt részben az egyidejűségre utal, másrészt a feltételes módra, míg az amennyiben arra, hogy csak akkor fog megtörténni, ha és amennyiben :) a vonatkozó tagmondat teljes egészében megvalósul (és nem csak részben: egy jogszabály vagy költségvetés esetében ez fontos: hu-hu.facebook.com/torokgaborelemez/posts/10151426973057312 )
@Kormos:
Pl. az "Anyám tyúkja" első néhány sorát idézd fel..
Igazán népies, és helyén találod a nyelvtant is.. :)
Ennyit Petőfiről.
Ha egy gyerek otthonról nem ismeri az irodalmi és az elvárható köznyelvet, meg kell azt neki tanítani, mert a saját érdeke így kívánja!!!
@kalamajka1: "ha és amennyiben" nem lehet hogy azért van mert az "amennyiben"-t az "amennyire/amilyen mértékben" helyett használják? legalábbis akkor ha előtte van a "ha" is..?
@mederi: "Még tudták pl. mi a különbség a -ban/ -ben és a -ba/ -be között, mert megtanították az iskolákban!!" Ha azért tudták, mert az iskolában megtanították, akkor az iskolában hazudtak. Csak akkor van különbség a -ban/ -ben és a -ba/ -be között, ha a gyerek már úgy megy iskolába, hogy különbséget tesz közöttük. Addigra ugyanis már anyanyelvi szinten beszéli az anyanyelvét. Amit onnantól kezdve az iskolában tanítanak nekik, az nem "úgy van" csak a tanáruk szeretné, hogy úgy legyen. A -ban/ -ben és a -ba/ -be közötti különbséggel amúgy az a vicc, hogy az általad említett Petőfi is gyakran használt olyan nyelvváltozatot, amiben nincs -bAn. A népi magyarban évszázadok óta nincs -bAn.
@Dani11:
"Szabályozó nyelvművelők" maguk a jól képzett tanárok voltak. Még palatábla volt a kisdiákok teljes "felszerelése", könyvük és füzetük sem volt..:)
@Untermensch4:
Én sem mondtam mást..
(Az 1-es hozzászólásom 3. mondata kiterjesztve is igaz..:))