0:05
Főoldal | Rénhírek
ᚨᚾᚢᚱ ᛗᛖᚾᚨᚾ ᛊᚨᚹᛟᚱ ᛗᛖᚾ ᛉᛖ

Kilenc kérdés a rovásírásról

A székely(-magyar) rovásírás története meglehetősen homályos, a szakemberek is csak óvatosan mernek állást foglalni a legegyszerűbb kérdésben is. Annál bátrabbak az önjelölt szakértők, akik magabiztosan dobálóznak légből kapott adataikkal. De vajon mit mondhatunk el biztosan a rovásírásról? Mi a jelenlegi rovásírás-mozgalom történetileg leghitelesebb vonása? Mit jelent a magyarság szempontjából az a kérdés, hogy a rovásírás ősi eredetű, vagy a humanisták hamisították-e?

Fejes László | 2011. május 2.

Ádám nevű olvasónk kérdésekkel fordult hozzánk:

A napokban volt szerencsém - már ha ez annak tekinthető - egészen véletlenül belefutni egy HírTV-s műsor egyik adásába, konkrétan az "Értékmentés másként" címűbe. A műsor, nagyjából 20 percen át, a rovásírás múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről szólt.
Mindenképpen szeretném leszögezni, hogy messzemenően laikusnak számítok a nyelvtudományokban, lényegében minden idevonatkozó ismeretem a NYEST-ről származik, ellenben nem tudtam úgy végighallgatni a műsort, hogy legalább öt percenként ne vágtam volna értetlen arcot, amikor a rovásírás egyik vagy másik, "tudományosan bizonyított", eredetére vonatkozó állítást hallottam.

„Jól írtam?” – Borbás Mária műsorvezető
„Jól írtam?” – Borbás Mária műsorvezető

Olvasónk elküldte nekünk a felvételt is, de sajnos a neten ennek nem sikerült nyomára bukkannunk, így sem bemutatni nem tudjuk, sem hivatkozni rá. A kérdésekre ettől függetlenül tudunk válaszolni, és utalunk a műsorban elhangzottakra is.

1. Tulajdonképpen mi a rovásírás? Most akkor képírás vagy betűírás?

A székely-magyar rovásírás, abban a formájában, ahogy ma ismerjük, betűírás. Ettől függetlenül persze származhat képírásból is – de tisztázzuk, mi is az a képírás.

Képírásnak általában azt az írást nevezzük, amely idegogramokból (~ ideogrammákból) áll, azaz egy-egy jel nem a nyelv hangjaira, hanem bizonyos jelentésekre utal. Ahhoz, hogy valóban képírásról beszélhessünk, ezeknek az ideogrammáknak rajzszerűeknek kell lennük, és emlékeztetniük kell azokra a dolgokra, amelyeket jelölnek: ilyenkor beszélünk piktogramokról. Nem igazán könnyű meghatározni, mikor is beszélhetünk piktogramról: ha például a 'ház'-at egy négyzet jelöli, akkor nehéz eldönteni, hogy az valóban házat ábrázol-e, vagy puszta ideogram.

A műsorban ugyan az hangzik el, hogy a rovásírás képírásból fejlődött, de a nyilatkozók egyéb megnyilvánulásaiból úgy tűnik, hogy valójában nem képírásra gondolnak. Az ideografikus írásban ugyanis szükségszerűen nagy a jelek száma (egy korlátozott használatú rendszerben is többszáz jelre van szükség: gondoljunk csak bele, hányféle kresztábla van, pedig azok rendszere még messze áll attól, hogy írásnak nevezzük!), a rovásírásban viszont legfeljebb néhány tucat jelről beszélhetünk. A nyilatkozók, úgy tűnik, egyszerűen arra gondolnak, hogy a betűk motiváltak, azaz létrehozóik alakjukat úgy választották meg, hogy az egy szó kezdő hangjára emlékeztessen.

Csakhogy ez nem csupán a rovásírásra igaz. Tudjuk például, hogy a mi a betűnk is a főníciai alefből alakult ki, amely egy olyan mássalhangzót jelölt, mely az 'ökör' jelentésű szó elején állt. A betű eredeti alakja egy ökörfej volt, és az idők során ez többször módosult: hogy a módosulások milyen mértékűek lehettek, könnyen elképzelhetjük, ha csak a latin ábécében megjelenő változatait vetjük egybe: a nagy A formája egészen más, mint a kis a-é. A latin betűk kialakulásának története azért is fontos a rovásírás szempontjából, mert rámutat: ha a rovásírásos jelek valóban annyira ősiek, amennyire a nyilatkozók mondják őket, akkor törvényszerű, hogy ma már nem tudjuk megmondani, honnan eredtek.

Ettől persze még lehetséges, hogy pl. a [c] jele a cél szóra megy vissza. A magyar nyelvben ugyanis viszonylag későn, a 14. század környékén jelenhetett meg, tehát a jele is csak ennél későbbi lehet (hacsak nem egy korábbi jel funkcióját változtatták meg). A cél egyébként német jövevényszó, mely 16. századtól adatolható a magyarban: azaz ha a jel keletkezésére adott magyarázat hiteles, akkor a jel ennél nem lehet régebbi. Más esetekben is inkább utólagos belemagyarázásnak tűnik a jelek eredetére adott magyarázat (hasonlókat a latin betűkkel is adhatunk: az l 'láb', az f 'fa', a t 'toll', az o odú, az u udvar stb.). Ettől még persze lehet igaz, hogy a rovásjelek valaha piktogramok voltak, csak éppen erről semmiféle megbízható adatunk nincs.

2. Mi közünk hozzá?

Tényként szögezhetjük le a következőket.

Mindezek alapján kevés biztosat mondhatunk. Az egyik legradikálisabb véleményt Horváth Iván képviseli, aki szerint a ma ismert székely rovásírást a humanisták találták ki. Ők úgy hitték, hogy a magyaroknak korábban volt saját írásuk, de ez elveszett, így „rekonstruálták”. Bár Horváth érvei sok szempontból meggyőzőek, nem fogadja el őket többek között Sándor Klára sem, elsősorban azért, mert egyes betűk belső-ázsiai török ábécék betűivel mutatnak párhuzamot (hasonló alakúak és ugyanazokat a hangokat jelölik): ezeket a humanisták nem találhatták ki, mivel nem voltak róluk ismereteik. Más betűk inkább cirill vagy glagolita eredetűnek tűnnek: Sándor Klára a folyamatos fejlődés jeleit éppen az ábécé hitelességére utaló jelnek tartja – ez persze azt is mutatja, hogy ez az ábécé eredetét tekintve lehet ősi, de ebben a formájában egyáltalán nem az.

Fontos figyelembe venni azt, hogy a rovásírások technikájukból (rovás, vésés) következően hasonlítanak egymásra. Így például a székely rovásírás első pillantásra hasonlít a germán rúnákra is, pedig semmi köze hozzájuk. A hasonló jeleket tartalmazó írások egyébként sem mindig szervesen fejlődnek egymásból: a cseroki írás például tartalmaz jeleket, melyek latin betűkre vezethető vissza, de nemhogy hangértékük, még jelölési rendszerük sem egyezik meg. Éppen ezért hiába találunk valahol olyan feliratot, mely a székely rovásírásra emlékeztet, amennyiben nem tudjuk kiolvasni a feliratot, nem lehetünk biztosak benne, hogy bármi köze van az általunk ismert rovásíráshoz.

„Rovásírásos” „lelet” hanti területről
„Rovásírásos” „lelet” hanti területről

Egyébként a videóban az az állítás is elhangzik, hogy csak székely-magyar rovásírásra jellemzőek a ligatúrák (azaz az egybeírt betűk). Ez igen nagyfokú tájékozatlanságra vall, hiszen ez – többek között – a latin írásra is jellemző. (Igényesebb tipográfiájú könyvekben bárki talál ilyet, ha alaposabban megfigyeli a fi, fj, fl vagy ff betűkapcsolatokat. De az ij ligatúrájából jött létre az ÿ, abból pedig az y, vagy a dán æ, a francia  œ, a német ß stb.) Horváth egyik érve a hamisítás mellett éppen az, hogy a rovásligatúrák a latin ligatúrákat másolják.

3. Ez csak egy abc vagy régen köthető volt egy és csakis egy nyelvhez?

Az általunk székely-magyar rovásírásként ismert rendszer egyértelműen a magyar nyelvhez köthető. Ugyanakkor a kevés székely rovásírásos nyelvemlék között is találunk latin nyelvűt: Szamosközy István ezt használta titkosírásként.

Ha a rovásírások tágabb családját nézzük, az elsősorban török nyelvekhez köthető, már ott, ahol köthető egyáltalán.

Egyébként írásrendszerek általában nem köthetőek nyelvekhez. Az ugyan meglehetősen általános jelenség, hogy egy-egy nyelvet csak egyetlen írásrendszerrel rögzítenek, de tévhit az, hogy egy nyelvre jellemző, miként írják. Šemmiből nem áll maďar söveg íráša közben hirtelen slovákoš heješírášra váltani, вадь эппен цирилл бетыккэл иш лэедезхетйык мондандонкат… Egyes nyelveken több rendszerrel is írnak, így például a cirillt és a latint egyszerre használják a szerbek, az arabról a latinra, majd a cirillre, s onnan vissza a latinra pedig egy évszázadon belül váltottak át a tatárok, az azeriek és több közép-ázsiai nép.

4. Most akkor mikor alakulhatott ki?

A válasz a második kérdésre adott válaszból nagyjából kiderül. Lehetséges, hogy a székely rovásírás az ótörök írásra vezethető vissza: igaz, annak sincsenek a 7. századnál régebbi emlékei. Ez talán a szogd írásra vezethető vissza, az pedig egészen a főníciaiig – így tehát az írás gyökerei ugyanott vannak, mint a latin betűs íráséi.

A másik véglet, hogy a székely rovásírást a humanisták találták ki, talán éppen Mátyás udvarában: ebben az esetben nem régebbi a 15. századnál.

Ha sokkal biztosabban ismernénk a történetét, korának meghatározása akkor is meglehetősen szubjektív lenne, hiszen meg kellene határozni, hogy mit tekintünk azonosságnak. Hasonló kérdés ez ahhoz, mint hogy milyen régi a mai magyar helyesírás. A legutóbbi, 1984-es szabályzat előtt nyilván másmilyen volt, de az első latin betűs nyelvemlékektől kezdve meglehetősen szerves fejlődés mutatható ki. Mikortól mondhatjuk, hogy az már lényegében a mai?

5. És hol?

Ez is a fentiek függvénye. Hasonló faragott vagy vésett jelekkel való írás már nagyon régen bárhol kialakulhatott. A székely rovásírás gyökerei – ha nem hamisításról van szó – valahol Belső-Ázsiában lehettek, de a magyarokhoz bizonyára a mai Dél-Oroszország, Ukrajna területére eső sztyeppevidéken kerülhetett, de akár az is elképzelhető, hogy ezt a formát csak a Kárpát-medence területén vették át. Sőt, mivel az írás csak a székelyeknél mutatható ki, és egyes vélekedések szerint a székelyek elmagyarosodott török népcsoport, az is elképzelhető, hogy a magyarokhoz csak a székelyek elmagyarosodásával került, értelemszerűen már a Kárpát-medencében.

6. És miből?

Amennyiben a székely rovásírás hiteles, feltehető, hogy sztyeppén használt türk írásokból fejlődött. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a magyarok átvették egy másik nyelv írását. Nem sikerült ugyanis egyetlen olyan más írást sem találni, ahol az hasonló betűk hangértéke megegyezne a székely rovásírásban található betűk többségének hangértékével. Sőt, az is egyértelmű, hogy a sztyeppén is sokféle rovásírást használtak. Feltehető, hogy a sztyeppei népek nem az írásrendszereket, csupán az írás elvét vették át egymástól, az ábécéjüket maguk alakították ki, hasonlóan a cseroki írás születéséhez.

Ha pedig hamisítás… akkor is kérdés, honnan vették a humanisták ezeket az oly hitelesnek tűnő jeleket.

7. Mire volt hatással és milyen más nyelvek, írások voltak erre hatással?

Gyanítható a cirill vagy a glagolita ábécé hatása, ráadásul a magánhangzók jelölésében: könnyen elképzelhető, hogy korábban egyáltalán nem jelölték a magánhangzókat, és ezekkel viszonylag későn bővült a jelkészlet.

A székely rovásírás általunk ismert formájára hatott a latin betűs írás is: ebből eredeztethető, hogy az i és a j, ill. az u és a v formája azonos, illetve innen eredhetenk a ligatúrák.

A mai kiadványokban szereplő, az iskolákban ma tanított, a helységnévtáblákon szereplő rovásírásra pedig erősen hatott a mai magyar helyesírás. A valódi rovásírásos emlékekben az írás a hangjelelölő elvet követi, nem pedig a szóelemzőt, ráadásul pl. nem jelöli a mássalhangzók hosszúságát, a rövid magánhangzók csak a szó végén vannak következetesen jelölve. Ezzel szemben a rovásírás ma használt változata gyakorlatilag a helyesírással írt szavak transzliterációja, azaz lényegében csak a betűk alakját (és az írás irányát) változtatják meg.

(Az írás iránya kapcsán megjegyzendő, hogy amennyiben humanista kitalációról van szó, az a héber nyelv hatása. De ha nem hamisítás, akkor is elképzelhető, hogy az írás iránya nem volt szigorúan meghatározott, legalábbis addig, amíg a humanisták a szabályokat nem rögzítették.)

Arról nincs információnk, hogy ez az írás más írásrendszerekre hatott volna.

8. Kik és mikor használták?

A rovásírásos emlékekből úgy tűnik, hogy kizárólag arra használták, hogy megmutassák: ismerik. A fennmaradt feliratok általában a feljegyzőik nevét rögzítik – az általuk készített tárgyakon, vagy különösebb ok nélkül. A Nyugat-Európában tanuló diákok, a peregrinusok emlékkönyveiben találhatunk bejegyzéseket: az emlékkönyvekben a diáktársak általában többnyelvű bejegyzéseikben nyelvtudásukat fitogtatták, így szerepel önálló „nyelv”-ként a rovásírás. Nincsenek azonban rovásírással írt figyelmeztetések, levelek, stb., az egyetlen funkcionális használatnak talán a rovásnaptár esetét tekinthetjük.

Bármilyen régi is lehet a rovásírás, valószínűleg sosem volt széles körben ismert. Aki megtanulta, beavatottnak érezhette magát, dicsekedhetett tudásával, de gyakorlati célokra nem használta. Paradox módon a rovásírás-mozgalom éppen ebben a legtisztábban hagyományőrző: senki nem használja a rovásírást gyakorlati célokra ma sem, a legfontosabb annak fitogtatása (vagy legalábbis az a tudat), hogy az illető a rovásírást ismeri. Egy-egy rovásírásos helységnévtábla avatásán a jelenlevők jelentős része nem tudja elolvasni a feliratot, és aligha lesz valaha olyan, aki éppen a rovásírásos tábláról tájékozódik arról, hova is érkezett.

9. És végül: valóban égbekiáltó baromságokat beszélnek ebben a műsorban vagy csak az én ismereteim ennyire sekélyesek?

A műsorban tények keverednek butaságokkal. Az ilyen műsorok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy józanul gondolkodó emberek kételkedni kezdjenek azokban a dolgokban is, amelyek egyébként biztosan állíthatók. A rovásírás tanulása vagy használata önmagában ártatlan és szórakoztató hobbi, de a köréje kerített ideológia veszélyes. A műsor készítői és a riportalanyok, úgy tűnik, azt szeretnék hinni, hogy a magyarok különbek más népeknél, és ezt kényszeresen igazolni is próbálják. Pedig ha véletlenül kétség nélkül beigazolódna, hogy a rovásírás humanista hamisítás, akkor sem lennénk kevesebbek. De vajon mi történne azokkal, akik erre építik azonosságtudatukat?

Végül egy apró momentum. A filmben elhangzik, hogy a rovásírást egy gyengébb képességű gyerek is másfél óra alatt elsajátíthatja. A műsorvezető, Borbás Mária a műsor végén bizonytalanul felír két rovásjegyet a táblára, és megkérdezi: „Jól írtam?”. Úgy látszik, bármilyen fontos a rovásírás, annyira azért nem, hogy rászánjon másfél órát, és meg is tanulja. E hozzáállás hitelessége pedig pontosan tükrözi az egész hozzáállás hitelességét.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (86):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2011. május 2. 06:34
1 bloggerman77

Nagy a zavar tudományos körökben is, pl. Püspöki-Nagy Péter igen radikálisan a humanista elmélet híve volt - Horváth hivatkozik is erre - csakhogy amikor Püspöki engem tantott az egyetemen, akkor már elfogadta a honfoglaláskori mivoltát...

A magyar rovásírás jeleinek jó része rokon és azonos hangrtékű az ótürk írással, tehát ezt a humanisták nem ismerhették, hiszen csak 19. században fedezik fel az orkhoni feliratokat.

8 éve 2011. május 2. 08:04
2 Fejes László (nyest.hu)

@bloggerman77: Ez a „jó része rokon” enyhén szólva túlzás: Sándor Klára szerint csupán három (www.nyest.hu/renhirek/sandor-klara-a-szekely-irasrol): n, s, sz. Ennyi akár véletlenül is egyezhet, ráadásul a legegyszerűbb jelekről van szó.

Az persze igaz, hogy nagy a bizonytalanság, ezt a cikk is hangsúlyozza. De míg a kutatók óvatosan nyilatkoznak, a lelkes amatőrök magabiztosan hirdetik bombasztikus elképzeléseiket.

8 éve 2011. május 2. 09:06
3 SyP

Érdekes cikk! Pár helyen a szövegben glagolita helyett galgolita van.

8 éve 2011. május 2. 09:33
4 El Mexicano

"Egyébként írásrendszerek általában nem köthetőek nyelvekhez. Az ugyan meglehetősen általános jelenség, hogy egy-egy nyelvet csak egyetlen írásrendszerrel rögzítenek, de tévhit az, hogy egy nyelvre jellemző, miként írják."

Viszont ha pl. bizonyított, hogy adott írásrendszer mely nyelvben fejlődött ki és onnan terjedt el, akkor az mégiscsak köthető ahhoz a nyelvhez, nem (pl. a föníciai, és ezen az alapon talán a görög is)?

8 éve 2011. május 2. 10:18
5 Fejes László (nyest.hu)

@SyP: Valóban, két helyen rosszul szerepelt, de egyszer azért sikerült leírni! :) Köszönjük.

8 éve 2011. május 2. 10:21
6 Fejes László (nyest.hu)

@El Mexicano: Persze, az igaz, hogy igen gyakran azon az alapon nevezünk meg egy ábécét, hogy milyen nyelvre alkalmazták először, sőt, vannak ábécék, amelyeket nem nagyon használnak más nyelvekre. De ez nem jelenti, hogy ezek az írások valamilyen módon kötődnének az adott nyelvhez, hiszen a nyelvet is bármikor lehet más írással írni, illetve az írást is lehet más nyelvre alkalmazni.

8 éve 2011. május 2. 10:30
7 El Mexicano

@Fejes László (nyest.hu): Igen, ez teljesen világos. (Egyébként az ibér nyelvet is görög betűkkel írták, de volt saját ábécéjük is.)

8 éve 2011. május 2. 13:47
8 tenegri

@El Mexicano: Azon túl, hogy melyik nyelvre alkalmaztak először egy írást, illetve később melyik nyelv lejegyzésére használták még, annyiban van kapcsolat írások és nyelvek között, hogy bizonyos írásrendszerek jobban és kényelmesebben alkalmazhatók egyes nyelvekre mint másokra. Pl. szótagírás a kevés szótagot használó nyelveknél kényelmesebb, mint a sokféle szótagot ismerőknél (kevesebb jelet kell megtanulni), vagy az ideografikus írás jobban működhet izoláló nyelveknél, mint ragozónál, stb. De pl. a betűírás egyformán jó bármelyik nyelvhez.

8 éve 2011. május 2. 14:07
9 anokó

Érdekes módon a kilenc pontban több mint kilenc kérdést tesz fel. Amire én kitérnék, az a kilencedik pontban

feltett két kérdése. ( a vagy elé vesszőt is tehetünk, de így is érthető.) A vagylagossággal ön azt feltételezi,

hogy csak az egyik kérdésre lehet igen a válasz? Úgy gondolom, hogy ebben az esetben mindkét kérdésre

lehet igen a válasz.

Ön a nyest.hu szerkesztőjeként jelentős véleményformáló szereppel rendelkezik, amelyet nem biztos, hogy

mindig bölcsen használ.

Engedelmével, a következő mondataimat részben öntől veszem át.

A cikkben tények keverednek butaságokkal. Az ilyen cikkek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy józanul

gondolkodó emberek kételkedni kezdjenek azokban a dolgokban is, amelyek egyébként biztosan állíthatók.

Az itt a bibi, hogy a rovásírással kapcsolatban szinte egyetlen dolgot sem állíthatunk biztosan.

A rendelkezésre álló régészeti leletanyagok megfejtéseire született tudományos dolgozatok mindegyike

feltételezéseken alapul. Ezekre a dolgozatokra , mint egzakt forrásanyagokra hivatkozni igen nagy

könnyelműség. Amennyiben a nyelvtudomány képes lett volna a rovásírással kapcsolatos kérdések

egzakt megválaszolására, akkor az ön által veszélyesnek itélt ideológia sem alakulhatott volna ki.

Az egzakt szó ebben a szövegkörnyezetben is azt jelentené, hogy minden kétséget kizáróan.

Megjegyezném még, hogy ami kétség nélkül beigazolódik, az nem lehet véletlen!

8 éve 2011. május 2. 15:16
10 Fejes László (nyest.hu)

@anokó: Valóban, több vagy kevesebb kérdéssel is számolhattunk volna. Az olvasó kérdéseit azonban nem akartuk felbontani, ill. amikor külön mondatban pontosította a kérdést, akkor sem láttuk értelmesnek elszakítania két kérdést.

Olvasóink kérdéseit mindig pontosan úgy idézzük, ahogy megkaptuk őket. Sem írásmódjukat nem korrigáljuk, sem logikailag nem próbálunk belekötni. A vagy lehet kizáró vagy (hu.wikipedia.org/wiki/Kiz%C3%A1r%C3%B3_vagy) vagy megengedő vagy (hu.wikipedia.org/wiki/Diszjunkci%C3%B3). Nyilván a kérdező sem gondolta, hogy a két lehetőség kizárja egymást, csupán azt, hogy az egyiknek mindenképpen igaznak kell lennie.

Azért azt bizonyosnak tarthatjuk, hogy a szakirodalom állításai a megtalált rovásemlékekre, ill. ezekről szóló feljegyzésekre vonatkozóan igazak. (Természetesen a szakirodalomról beszélek, nem a fantáziairodalomról.) Az is ténynek tekinthető, hogy az ezeken az emlékeken használt jelek mennyiben hasonlítanak vagy térnek el egymástól. Az is biztos, hogy ha az adatok többféleképpen értelmezhetőek is, vannak racionálisan lehetségesnek tartható, illetve kizárható értelmezések. Az sem mindegy, hogy milyen messzire távolodunk el a tényektől: ha láttuk, hogy valaki befordult a sarkon, akkor lehet okunk feltételezni, hogy a következő sarkon merre ment tovább (jobbra, balra, egyenesen) – bármit is feltételezünk, az minőségileg különbözik attól a feltételezéstől, hogy hogy átbucskázott a fején, madárrá változott és elrepült.

Természetes dolog, hogy a tudomány soha nem képes minden kérdésre megválaszolni. Az is természetes dolog, hogy a kutatók feltételezésekkel dolgoznak: ha minden egyértelmű tényként állna előttünk, nem lenne szükség kutatókra.

A veszélyes ideológiák kialakulása vagy ki nem alakulása pedig már azért sem függhet a tudománytól, mert ezen ideológiák hívei a legkevésbé sem érdeklődnek a tudomány iránt, legfeljebb akkor lelkesednek, ha a tudományos eredmények egybecsengenek elképzeléseikkel – vagy ha ők így tudják értelmezni őket.

8 éve 2011. május 3. 08:04
11 gjani

Tisztelt Cikkíró!

Javaslom, olvassa el Varga Csaba Jel,jel,jel című könyvét, vagy konzultáljon a könyv írójával, Kérdéseire, szerintem megkapja a kért válaszokat.

8 éve 2011. május 3. 09:04
12 Fejes László (nyest.hu)

@gjani: Kedves Olvasónk!

Nem hiszem, hogy Varga Csaba meg tudná mondani, hogy Borbás Mária miért nem tanulta meg a rovásírást, ha szerinte annyira fontos része nemzeti öntudatunknak. Más kérdésem pedig, azt hiszem, nem igazán lenne. Varga Csabához pedig végképp nem.

8 éve 2011. május 3. 09:35
13 anokó

@Fejes László (nyest.hu): "Azért, azt bizonyosnak tarthatjuk, hogy a szakirodalom állításai a megtalált

rovásemlékekre, ill. ezekről szóló feljegyzésekre vonatkozóan igazak."

Éppen ezek azok az állítások, amelyek feltételezéseken alapulnak. Az alábbi konkrét példa ékes bizonyítéka

állításomnak: Az ősmagyar rovásírás jelenleg ismert legrégebbi emléke a 6500 éves újkőkori tatárlakai

agyagkorong, amelyet 1961- ben találtak egy tatárlakai (Erdély) ásatáson. Ezek tények, tehát elhihetjük.

Azt, hogy mit rejt a korong felírata, azt most ne vizsgáljuk.

Amit a korongról még biztosan állíthatunk a következő:

- Az agyagkorong egzakt vizsgálatok alapján helyi, vagyis tatárlakai agyagból készült.

- A korong korát is megállapították, szánizotópos kormeghatározással, amelynek eredménye szerint a

korong kb. 6500 éves.

- Az is teljesen nyilvánvaló, hogy a korongon rovásjelek is találhatók.

Mit mond erre a tudományos szakirodalom: A korongon lévő vésetek nem lehetnek írásjelek, mert az

írást csak ezer évvel később találták fel a folyamközben ( Mezopotámia).

8 éve 2011. május 3. 11:21
14 tenegri

@anokó: "Az ősmagyar rovásírás jelenleg ismert legrégebbi emléke a 6500 éves újkőkori tatárlakai agyagkorong"

Ezzel a megállapítással csupán az baj, hogy még ha az említett korongon valóban írás is lenne, mi bizonyítaná, hogy bármilyen köze is van a magyarokhoz, illetve az általuk használt rovásíráshoz azon kívül, hogy a lelet a keletkezése után 5-6000 évvel a megtalálási helyet is magába foglaló ország területén került elő?

"Azt, hogy mit rejt a korong felírata, azt most ne vizsgáljuk."

Pedig egy nyelvhez, vagy akár néphez kötésnél ennek alapvető jelentősége lenne. Mint ahogy annak megállapításához is, hogy egyáltalán írásról van-e szó (tekintve a jelek kis számát).

"Az agyagkorong egzakt vizsgálatok alapján helyi, vagyis tatárlakai agyagból készült."

Ez rendben is van. Mit bizonyít ez a korong magyar kötődésével kapcsolatban? Vagy esetleg az agyagnak van néphez/nyelvhez köthető tulajdonsága?

"A korong korát is megállapították, szánizotópos kormeghatározással, amelynek eredménye szerint a korong kb. 6500 éves"

Ez is rendben van. Csak megint mit tud ez az adat mondani akár a magyarokkal, akár a magyar rovásírással kapcsolatban? Esetleg vannak 6500 évvel ezelőttről származó adatok arról, hogy az adott területen magyar etnikumú, magyarul beszélő emberek éltek (igazából eleve vicces bármilyen jelenlegi etnikumot és nyelvet visszavetítetni több ezer évre ilyen módon).

"Az is teljesen nyilvánvaló, hogy a korongon rovásjelek is találhatók."

Pontosítsunk: rovásírásos jelekhez hasonló jelek. Ahogy az a cikkben is le lett írva, a rovásjellegű írások jelei az írás rögzítésének technikája (fába vagy kőbe vésés, karcolás) miatt is meglehetősen behatároltak és egyszerűek, nagyon hasonlóak egymástól független írásrendszereknél is, tehát akár azonos kinézetű jelek is nagyon könnyen előfordulhatnak. Azt pedig végképp botorság feltételezni, hogy ugyanilyen ábrákat nem írásként, hanem csupán jelekként karcolgatni a történelem során még senkinek nem jutott volna eszébe. Elég rossz véleménnyel lehet az emberiség intelligenciájáról az, aki úgy véli, hogy néhány egyszerű, pár vonalból álló geometrikus jellegű jel csupán egyszer és egy helyen juthatott valaki eszébe. De nézzünk csak pár egyszerű példát, s korlátozzuk magunkat a bizonyítottan írásrendszerekre:

A tatárlakai korongon előforduló egyik jel valami ilyen: ╪

Ennek a jelnek az előfordulás és jelentése különböző írásrendszerekben:

japán katakana: "ki"

japán hiragana: a "ma" és a "mo" jele nagyon hasonló, de előfordul a "ho", a "ki" és a "gi" jelében is

a ma ismert magyar rovásírás: "gy"

skandináv futhark: az "f", "a" és "n" jele hasonló

angolszáz fuþorc: az "f", "ó", "n" és "æ" jele hasonló

kínai: qian1, gan4, han2, yu2, xu1karakterek

egyiptomi hieratikus írás: az "s" jele, de az "i" is hasonló

főníciai írás: nincs pontos egyezés, de a semk jel hasonló

stb.

Ugyanezt a többi jelre is lehetne sorolni és csak az írásokat vettük, más célú jeleket, szimbólumokat nem is - most akkor mindez vajon mit is bizonyít? Szerintem csak azt, hogy egyszerű geometriai alakzatokból önmagukban az ég világon semmilyen következtetést nem lehet levonni.

"Mit mond erre a tudományos szakirodalom: A korongon lévő vésetek nem lehetnek írásjelek, mert az írást csak ezer évvel később találták fel a folyamközben" - pontosítsunk: ez a legkorábbi írásrendszer, ami bizonyítottan írás, hisz el is tudjuk olvasni. Ettől még lehettek korábban is írások (csak ezt ugye bizonyítani is kell), de az írások előtt még inkább különféle jelek, szimbólumok, amik egyáltalán nem alkottak írást.

8 éve 2011. május 3. 11:29
15 tenegri

@gjani: Április elseje már elmúlt, nem? :)

8 éve 2011. május 3. 11:41
16 Fejes László (nyest.hu)

@anokó: Újabb szabadversére tenegri kolléga olyan tökéletes választ adott, hogy nem érzem szükségét külön válaszolni – mindenben egyetértek vele.

@tenegri: Köszönöm!

8 éve 2011. május 3. 12:39
17 anokó

@Fejes László (nyest.hu): Voltak sejtéseim, hogy "tenegri" a kollégája, köszönöm megerősítését.

A cikkében ön a kilencedik pontban két kérdést is leírt. Valóban égbekiáltó baromságokat beszélnek ebben

a műsorban ? vagy csak az én ismereteim ennyire csekélyesek?

Első hozzászólásomban azt bátorkodtam írni, hogy mindkét kérdésre lehet igen a válasz. Ön nemhogy

megcáfolta volna ennek lehetőségét, még erősítette is bennem azt az érzést, hogy a második kérdésre

igaz a válasz.

Az erdélyi Tordos közelében lévő Tatárlakai ásatásokon 1961 -ben került elő több, agyagból készűlt vékony

lapocska, amelyek felületén az ősmagyar rovásjelekhez hasonló vésetek vannak. különösen a 2. számú

korongon lévő jelek figyelemreméltók, mert ezek a korai uruki lemezek jeleihez is hasonlóak. Mintegy

virtuálisan bizonyossá téve, hogy kapcsolat áll fenn a két lelet között. Több jel mintha a mezopotámiai

számjelekből eredne. Aztán jött a szénizotópos kormeghatározás a meglepetéssel, hogy a tetárlakai

leletek sokkal régebbiek mint a legkorábbi mezopotámiai leletek. Ez viszont paradigmaváltást kellene, hogy

kiváltson, ez azonban a szokásos módszerekke még elodázható.

8 éve 2011. május 3. 13:15
18 tenegri

@anokó: Szerintem félreértette a cikket. A kérdéseket egy olvasó tette fel, s a cikkíró igyekezett rájuk válaszolni.

Ami a tatárlakai korong jeleit illeti, mostani hozzászólása alapján nem értette meg mit írtam erről eggyel korábban. Az Ön "érvei" alapján pár vonalból álló geometrikus jelek felszíni hasonlósága (és még csak nem is jelentésbeli, mert azt ugye nem tudni) önmagában elegendő bármiféle kapcsolat bizonyítására. Eképpen viszont a tatárlakai korongot miért nem a japán, a kínai, az egyiptomi, a germán vagy más, itt nem említett írásrendszerhez köti? Ha csak a területi egybeesés lenne a magyarokhoz kötés alapja, akkor nyugodtan idevehetjük a germánokat, hisz bizonyítottan éltek germán népek (pl. gepidák) ezen a területen, s még az írásrendszerükben is vannak hasonló elemek. Mit gondol, ha megkérne a világ különböző részein élő, egymásról nem tudó embereket, hogy rajzoljanak egyszerű, könnyen kőbe, fába véshető vonalas ábrákat, nem lenne köztük semmi hasonlóság vagy egyezés? Naív elképzelés lenne.

8 éve 2011. május 3. 14:03
19 suburru

@anokó: Bár tenegri kimerítően válaszolt, néhány kieg. megjegyzést én is teszek.

1. Hol publikálták ezt a C-14-es kormeghatározást? Nem azt kérdem, h kinél olvasható, h 6500 évesnek mutatták ki, hanem magának a vizsgálatnak az elérhetőségére vagyok kíváncsi! Én ugyanis 1000 évvel fiatalabb eredményről tudok, de az nem szénizotópos, hanem relatív kronológiából kiinduló adat volt. Ha ehhez hozzávesszük e lelet megtalálásának elég problematikus voltát (bolygatott környezet, rossz ásatási dokumentáció, sőt még utólagos kiégetésről is hallottam, de a teljesség kedvéért hozzáteszem, h nem szakirodalomban), akkor mindenképp jogosnak tűnik a kérdésem.

2. Nemcsak a tatárlaki leleten, hanem a Vinca-kultúra (a c-n kis ékezet-féle van, de nem tudom, hogy kell ilyet generálni) egyéb leletein is találtak hasonló jeleket, ezért is tűnik az 5500 éves kor reálisabbnak. A jeleket összevetették az egykorú mezopotámiai Uruk-piktogramokkal, és azt találták, h elég kevés egyezik, ráadásul ezek nagy többsége olyan jel volt, melyet minden civilizációban használhatnak, pl. kalász, a tenegri által bemutatott áthúzott =-jel (megint nem tudom, hogy csináljak ilyet - amúgy Mezopotámiában a jelnek 'pa' szótagértéke, a sumereknél ugula, az akkádoknál waklum szóértéke van, s felügyelőt jelent), ehhez l.: Sh.M.M. Winn: Pre-Writing in Southeastern Europe. The Sign System of the Vinca Culture ca. 4000 BC. Calgary, Alberta, 1981. (Oldalszámot fejből sajnos nem tudok.) A kapcsolatok legfeljebb többszörös áttétellel képzelhetők el, s a mezopotámiai kultúrkörben ismert jelek értéke, mire ideért, eltűnt, maradtak az érthetetlen, ezért rejtélyes ábrák, melyeknek így szinte természetesen csodatévő erőt tulajdoníthattak (ez nem egyedi jelenség). Figyelemre méltó, h a Vinca-kultúra nem hagyott hátra hosszú összefüggő szöveget, de rövidet sem, h a leletek száma nem indokolja egy bmennyire kezdetleges adminisztratív lejegyzőrendszer meglétét sem (általában ez szokott az írás közvetlen előzménye lenni), így jó eséllyel a jelek egy része max. tulajdonjelölő lehetett, más részüknek mágikus hatást tulajdonítottak. Egyelőre persze mindez csak feltételezés, de amíg összefüggő szöveg nem kerül elő, addig semmiképp sem beszélhetünk írásról (összefüggő szöveg alatt nem hőseposzokat értek, elég lenne néhány tucat egyértelműen gazdasági feljegyzés is!).

3. Ha ki is derülne, h tényleg írásról, mégpedig helyben, belső fejlődéssel kialakult írásról lenne szó, akkor sem lehetne őket a magyarokhoz kötni, ahogy ezt már tenegri is többször elmondta. Ilyen alapon a rómaiak is magyarok, mert Gorsiumban előkerült a nagy római istenhármasnak szentelt templom, és persze az egyiptomiak is magyarok, mert Savariában megtalálták az Iszisz-szentélyt, a kelták is magyarok l. a velemszentvidi oppidumot, sőt az ősemberek is magyarok, l. Vértesszőlős leleteit stb-stb. Ehhez nagyon komoly adatokra lenne szükség, mely azt igazolná, h a magyarság mintegy 5-6000 éve folytonosan jelen van.

A többit (pl. karcolt, vésett írások jeleinek hasonlósága) l. tenegrinél.

8 éve 2011. május 3. 14:14
20 Fejes László (nyest.hu)

@anokó: Köszönjük, hogy habár a költészet napja már elmúlt, újabb és újabb szabadversekkel örvendeztet meg minket.

Nem tudom, hogy az én válaszomból miért következtet arra, hogy az olvasó ismeretei sekélyesek (én nem ismertem a csekélyes szót, köszönöm ezt az érdekes adatot), de ugye az olvasó azzal, hogy hozzánk fordult kérdéseivel, mintegy maga is implikálta, hogy nem tartja magát szakembernek.

Továbbá: azt, hogy tenegri kollégám, bizonyára ugyanabból következtettem ki, amiből Ön is megsejtette: értelmes, szakszerű válaszokat tud adni a felmerülő kérdésekre.

8 éve 2011. május 3. 14:20
21 anokó

@tenegri: Az előző bejegyzésemben Alexander Thom professzor véleményét idéztem a tatárlakai és az

uruki leletekkel kapcsolatban. Véleményéval magam is egyetértek. ( Alexander Thom professzor, mérnök,

és archeoasztronómus. Az 1960 -as években az Oxfordi Egyetem műszaki tudományok professzora.)

Alább idézek még egy érdekes részt a vonatkozó témában Thom professzortól:

Sok kutató számára túlságosan idegen az elképzelés, hogy az írás kialakulását Európának, nem pedig

Ázsiának lehet tulajdonítani. Az új radiokarbon kronológia elfogadásával mindössze egyetlen lehetséges

magyarázat marad. Mivel a tatári lemezek régebbiek, mint a sumernek nevezett írás.

8 éve 2011. május 3. 14:37
22 anokó

@Fejes László (nyest.hu): Remélem, hogy szabadverseimen jól szórakozik az a néhány olvasó, aki

elolvasak a hozzászólásokat.

A csekély szóról csak annyit, hogy sekély , sekélyes, csekély , csekélyes a szövegszerkesztési ismeretem.

Van egy ablak, amelybe a hozzászólásokat be lehet gépelni, és amikoz betelik egy sor ( láthatóan), akkor

a következő sorba ugok, hogy lássam amit írok. Bocs, ha ez szabadversnek tűnik.

8 éve 2011. május 3. 14:45
23 Fejes László (nyest.hu)

@anokó: Mi itt a nyestnél keményen dolgozunk azért, hogy olvasóink, kommentelőink minél elégedettebbek lehessenek. Éppen ezért vezettük be azt a technikai újdonságot, hogy amikor a kurzor a sor végére ér, automatikusan a következő sor elejére ugrik, mi több, viszi magával azt a szót, amelyet éppen gépel! Ezzel rengeteg felesleges enternyomkodást meg lehet takarítani! Kérjük, Ön is éljen ezzel a csodálatos lehetőséggel!

8 éve 2011. május 3. 14:59
24 okoslajos

Nagy örömmel olvasgatom a kibontakozó vitát, tetszik, ahogy egymásnak feszülnek az érvek!

A téma, amiből kiindult a vita - ti. hogy Borbás Marika megint mivel ámítja az embereket - gerjedt, nagyon érdekes. Az előadó, és a műsor, amiben megjelent, viszont annál is érdekesebb. Borzasztóan nagy kár, hogy ezt a(z összes?) "tudományos" produkciót elfelejtették lektoráltatni. Sebaj, így legalább be lehet lőni a műsor hitelességét.

8 éve 2011. május 3. 15:08
25 anokó

@suburru: Információim szerint a leletek korát Hans E. Suess amerikai kémikus radiokarbonos kormeghatározással 7500- 700 évben határozta meg. @Fejes László (nyest.hu): köszönöm!

8 éve 2011. május 3. 15:12
26 anokó

@suburru: Egy nulla lemaradt. 7500- 7000 év. Viszont azt is olvastam valahol, hogy a leletet megtalálása után kiégették, ezáltal kétségessé válhat a kormeghatározás pontossága.

8 éve 2011. május 3. 16:27
27 tenegri

@anokó: A tatárlakai lelet kora csak annyiban mérvadó az írás/nem írás és annak esetleges kötődésének eldöntésében, hogy ha olyan korból származik, amikor bizonyosan volt írás használatban az adott területen, akkor annak hatása jóval nagyobb eséllyel tükröződhet a leleten, s ha még értelmezhető is az adott írásrendszerrel, akkor tekinthető a részének. Minthogy az említett időtávban semmilyen bizonyítottan írásként használt, pláne elolvasható írásrendszer nincsen sehol a világon (még előkerülhet), így a kor semmilyen következtetés levonására nem alkalmas. Majd akkor elő lehet venni a kort, ha már bebizonyosodott a jelek írás volta (ehhez elég sok minden kellene még), s el is olvashatok - ekkor neki lehet állni újrarendezni, hogy hol és milyen írás is volt előbb.

Én készséggel elhiszem neked, hogy Hans E. Suess és Alexander Thom nagyon ért a szakmájához, s még régészeti leletek datálásához is, de mint írtam, a datálásnak vajmi kevés köze van egy jelsorozat írásként való azonosításához. Ezen még az sem segít, ha felsorolod, hogy Alexander Thom mely tudományokban volt járatos, ha ezek mindegyike teljesen független az írások kutatásától. Félre ne értsük: nem attól lesz valaki hozzáértő, hogy papírja van róla, de ha más tudományterületről származó papírt lobogtat vki mint érvet a komolyan vevéshez, az felettébb komolytalan.

8 éve 2011. május 3. 17:36
28 anokó

@tenegri: Lehet, hogy igazad van , de ez is csak feltételezés. A továbbiakban megpróbálok nem idézni , sem tudományos, sem "alternatív " forrásokból. Én csak egy gyors és gépkocsi-rakodó voltam nyugdíjazásomig. Időtöltésként mostanában sokat olvastam mindenféle őstörténettel , régészettel , stb. foglalkozó könyveket. Elég sok bizonytalanságot véltem felfedezni őstörténeti és nyelvészeti kérdésekben. A vita itt érdekes dolgokról folyik . Én magam elég ritkán szólok hozzá, lehet hogy akkor sem kéne.

Kikivánkozik belőlem még egy érdekes párbeszéd idézése: 1969-ben a BBC egy dokumentumfilm-sorozatot forgatott Thom professzorral. Az egyik részben szerepelt egy hosszú beszélgetés Thom professzor és Magnus Magnusson között, amely során a professzor érdekes elmélettel állt elő a megalítikus lelőhelyeken oly gyakran előforduló "pont és kör jelek" kapcsán.

Thom: Van egy elképzelésem, ami pillanatnyilag még teljesen bizonytalan. Eszerint a pont és kör jelek egyfajta írást alkottak, és talán azt jelzik, hogy mi célt szolgáltak az egyes kövek.

Magnusson: Az ön elméletei a kőkori Einsteinekről már felbosszantottak néhány régészt. Ez az elmélet, hogy a pont és kör jelek írást alkottak volna, még többet fognak felbosszantani. Nem aggasztja ez?

Thom: A legkevésbé sem. Továbbra is nyilvánosságra fogom hozni, mire bukkantam.

Én is csak ezt tettem!.....

8 éve 2011. május 3. 23:09
29 Madmartigan

Sziasztok!

Már régóta olvasgatom a cikkeiteket, de csak most jutottam el arra a pontra, hogy regisztráljak.

Jómagam soha nem vetemednék olyan állítás megfogalmazására, hogy a rovásírás minden írás őse stb., ez nálam a magyar-sumér rokonság és a Jézus magyar volt című esti mesével esik 1 kategóriába.

Úgy gondolom arra kell büszkének lennünk, ami tényleges a miénk, ellenben ami ténylegesen a miénk, azt nem szabad hagynunk, hogy elvegyék.

Ez a "rovásírás mindössze humanista koholmány" épp annyira délibábosnak tűnik nekem, mint a tatárlakai legenda. Lehet tudni, hogy Horváth Iván úr mire alapozza az elméletét?

Ugyanis az ellen oldalon ott van:

1. A türk írással való hasonlóság (még ha csak 3 betű is, de akkor is több mint a semmi)

2. Továbbá -és elnézést kérek, hogy most ennél tudományosabb forrást nem tudok megjelölni, de ha kell, szívesen utánanézek - ha valaki felmászik a wikipédiára akkor megtekintheti a vargyasi és a homoródkarácsonyfalvai feliratot, mind a kettő mininum 14. századi ha nem régebbiek. Következésképp ezek nem lehettek a humanisták (és a wikipédia azért, ha nem is pontos, de mentes az alternatív önjelölt tudósok elméleteitől).

3. Kézai Simon és Kálti Márk is beszámolnak arról, hogy a magyaroknak volt valamiféle írásuk a latin betűk előtt / mellett. Ha ez viszont nem a rovásírás, hanem valami más, akkor nem fura, hogy ez a "valami más" nem maradt fent? Illetőleg a rovásírás a semmiből bukkant elő? Nem kéne mégis inkább a folytonosságot keresni?

4. Az utolsó érvem a sajátom. :) A rovásírás azért nem lehet mesterségesen létrehozott, egy bizonyos időpontban "útnak indított írás" mert nem logikus. Látszik rajta, hogy fejlődésen ment keresztül és ezért vesztette el a logikáját (amely kezdetben meg lehetett). Viszont nem látszik rajta az emberi kéz nyoma.

Példának itt van a koreai ABC (hangul), amelyet Sejong király alkotott meg a 15. században és amelyről már a nyesten is olvastam cikket. Sokan a világ leglogikusabban felépített hangjelölő írásának tartják, mert a még a hangok képzésének helyére is tartalmaz utalásokat. (Emellett tökéletesen passzol a koreai nyelv adottságaihoz.)

Ezzel szemben a rovásírásunk? A létező leghalványabb rendező elv sem fedezhető fel benne =)

A hátul képzett "a" és "á" még hasonlít egymásra, de

Az elöl képzett e, i, ő,ü nem hasonlítanak.

A felső nyelvállású i, sem.

Az ajakkerekítéses o, ö sem.

A zöngés-zöngétlen párok: b-p, d-t, g-k, v-f, zs-s, z-sz, gy-ty között semmilyen SZISZTEMATIKUS hasonlóság vagy KÜLÖNBSÉG nem fedezhető fel.

Ajakhangok, foghangok, zárhangok, nazálisok... Akárhogy is nézem, hiányzik a rendszer!

Talán egyszerűbb megvizsgálni azt, ahol van hasonlóság. Nade mi köze van a g-nek az l-hez és a gy-nek az i-hez vagy a d-hez? Vagy a ly-nek az f-hez, a cs-nek a z-hez vagy az r-hez? Semmi.

(a hosszú-rövid magánhangzók közti kapcsolatot direkt nem nézem, mert tudtommal ezek közül pár ténylegesen utólag lett beleszerkesztve a rovásírásba)

Kíváncsian várom a választ / ellenvéleményt.

8 éve 2011. május 3. 23:30
30 Madmartigan

Bocsánat, ez még lemaradt:

Különösen a 8. pont sorai vertek mellbe.

"A rovásírásos emlékekből úgy tűnik, hogy kizárólag arra használták, hogy megmutassák: ismerik. "

Azt gondolom, túl kevés a lelet ahhoz, hogy ilyet meggyőződéssel lehessen állítani. Nincsenek leleteink a rovás fénykoráról, a latin abc bejövetele előttről.

"senki nem használja a rovásírást gyakorlati célokra ma sem, a legfontosabb annak fitogtatása (vagy legalábbis az a tudat), hogy az illető a rovásírást ismeri"

Valószínűleg a rovásírás ugyanazon okból nem terjedt el, minthogy nem táltosok tartják a vasárnapi misét...

"aligha lesz valaha olyan, aki éppen a rovásírásos tábláról tájékozódik arról, hova is érkezett."

Itt már enyhe részrehajlást is érzek a cikk írójának a tollában. Egyrészt: azért mert, valami nem tölt be gyakorlati célokat, attól még lehet kultúrális érték. Másrészt: nem egészen értem, hogy mit sugall ez a mondat. "Aligha lesz valaha olyan.." Következésképpen mi a megoldás? Dobjuk el a rovást? Temessük el a leleteket? Tiltsuk be a használatát? Felejtsük el? Megmondom őszintén csak a negatív felhang zavar egy picit... Bár én politikailag teljesen a mérleg nyelvén állok, ha ilyeneket olvasok kénytelen leszek arra gondolni, hogy ez a lap kő balos.

8 éve 2011. május 4. 00:54
31 suburru

@anokó: Köszönöm, akkor meg tudnád adni a cikk pontos elérhetőségét? Ahogy írtam, erre vagyok kíváncsi. Főleg, h most már 7500 éves lett...

8 éve 2011. május 4. 01:58
32 bloggerman77

@anoko:

Kedves anoko. A tordosi táblák egyáltalán nem egyediek. Azaz egyediségük mindössze a tábla/korong formájuk okán van. Amúgy a tordos-vinca kultúra területén, tehát Erdélyben, Havasalföldön, É-Bulgáriában, Délnyugat-Ukrajnában több ezer(!), cserépedényre karcolt, piktogramszerű jel ismert. Ez alapján feltételezi a mértékadó (nem fantaszta) szakirodalom, hogy a tordos-vinca kultúra eljuthatott egy ókori keleti típusú preállami állapotba, ami azonban közvetlenül az állam és a civilizáció létrejötte előtt ismeretetlen okokból összeomlott.

8 éve 2011. május 4. 02:02
33 bloggerman77

Hoppá, most látom, hogy suburru is leírta szinte ugyanazt, mint én. :))

8 éve 2011. május 4. 07:37
34 anokó

@suburru: Te is emlited, hogy a leleteket megtalálásuk után kiégették. Ezt én is olvastam a Wikipédia Tatárlakai lelet szócikkében.

A radiokarbonos kormeghatérozást végző Dr.Hans E. Suess a San Diegoi Egyetem professzora volt. Ezt az adatot a Magyar Demokrata 2006/35 sámában megjelent Szakács Gábor cikkben olvastam.

8 éve 2011. május 4. 11:41
35 Fejes László (nyest.hu)

@Madmartigan: A cikk alatt be van linkelve jópár, a kérdéssel foglalkozó írás. Az Ősi-e és magyar-e a rovásírás? című részletesen is ismerteti Horváth érvelését, sőt, be van linkelve az eredeti cikk is. Ebben a cikkben is van néhány érv Horváth elmélete ellen.

A 14. századnál korábbi feliratokról nem merek nyilatkozni, de ha a szakemberek nem említik, akkor feltehetően kétségük van eredetükkel kapcsolatban. Ezzel nem szeretném azt állítani, hogy hamisítványok, vagy hogy magyar olvasatuk nem fogadható el, de óvatos lennék, amíg valódi szakértő állásfoglalását nem ismerem.

A cikk azt is emíti, hogy "A magyarokról szóló írásos források említik, hogy a magyarok, pontosabban a székelyek ismertek egy saját (a latintól eltérő) írást – azt viszont semmi nem igazolja, hogy ezek tényleg a rovásírásról szólnak (elvben elképzelhető, hogy a magyarok egyes csoportjai a cirill vagy a glagolita írást tanulták el).", így a 3. pont relevanciáját veszti.

Az, hogy senki nem a rovásírásos tábláról tájékozódik, nem értékítélet. A magam részéről úgy gondolom, a rovásírás akkor is érdekes része a magyar kultúrtörténetnek, ha humanista kitaláció (bár ebben nem hiszek). Arra azonban semmilyen adat nem utal, hogy valaha széles körben, a gyakorlatban is használták volna, leveleket, dokumentumokat írtak volna vele. Persze lehet erre azt mondani, hogy ezek elvesztek, vagy a Habsburgok megsemmisítették őket, de ezt tudományos szempontból nem jelent semmit, amíg kézzel fogható bizonyíték elő nem kerül.

Nem értem, hogy olvas ki olyat a cikkből, hogy rovásírást be kellene tiltani vagy hasonló. (Azt sem értem, miért találná ezt balos gondolatnak: ismer olyan baloldali pártot vagy szervezetet, mely ilyesmit javasolt?) Úgy vélem, a rovásírással kapcsolatos ismeretek tanítása csak hasznos lehet, magának a rovásírásnak a tanítása is jó játék, készségfejlesztés stb. Baj akkor van, amikor a rovásírás kapcsán tudományosan nem bizonyított állításokat próbálnak tényként beadni a gyerekeknek, amikor torz képekre építik nemzeti identitásukat, amikor azt tanítják nekik, hogy népük ilyen vagy olyan okokból felsőbbrendű más népeknél, amikor azt az összeesküvés-elméletet sugallják, hogy a magyarok a legkülönbek, és az összes többi nép összefogott ellenünk, hogy jogos világuralmunkat megakadályozzák. Én azonban ezt nem baloldali, hanem csupán józan ésszel való gondolkodásnak hívom.

8 éve 2011. május 4. 13:51
36 suburru

@anokó: Hát igen, ezt akartam elkerülni, de igazság szerint nem lepett meg a dolog...

Mivel nem kaptam meg a pontos bibliográfiai hivatkozást, elkezdtem keresni a neten: Hans. E. Suess csakugyan a San Diego-i egyetemen foglalkozott C-14-mérésekkel, főleg az óceánok és a légkör adataival, de meteoritokat is vizsgált, és korai mérései nagyon fontosak voltak pl. az üvegházhatás felismerésében. Bibiliográfiáját nem találtam, í]y beütöttem, h Suess Tartaria, és sajnos nem csalódtam: csupa délibábos ősmagyarkodó-sumerkodó-boszniaipiramisozó oldalra jutottam, az egyikről szó szerint bemásolok néhány sort:

"Badiny Jós Ferenc az Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig című kötetében protosumir képírású fogalomjegyeknek tartja a korongon lévő ábrákat és betűket, amelyekben nem kereshetünk csupán hangértékű rovásjeleket.

Az ő olvasata ennek tükrében így hangzik: „Oltalmazónk! Minden titok dicső Nagyasszonya! Vigyázó két szemed óvjon Nap atyánk fényében!”

Tőle tudjuk, hogy a C14-es méréseket Hans E. Suess, a San Diegó-i Egyetem profeszszora végezte, amelynek eredményeként a leletek korát Kr. e. 5500–5000-re tette, ezek tehát napjainktól számítva 7000-7500 évesek."

(gagbi-babca.blogspot.com/2008/10/szakcs-gbor-tatrlaka-titka.html)

Nos, aki vmennyire is ismeri Badiny-Jós munkásságát és módszereit, abban rögvest erős kételyek merülnek fel. Én régebben egy ékírásos szövegnek mentem utána, kiderült, h az ott látható jelek felét lehagyta, egyet pedig betoldott, így kapta meg az áhított olvasatot. Másoknál olvastam, h egyéb olvasmányainak anyagát is hasonlóan kezeli (l. pl. Jelenits István 3 részes recenzióját az Új Ember c folyóirat 2000. évi számaiban).

Ennek fényében megkockáztatom, h Hans Suess soha a büdös életben nem foglalkozott a tatárlaki táblákkal, rajtuk semmilyen mérést nem végzett. Ezt azért is le merem írni, mert (és igazából szégyellnem kellene magam, h ez csak most jut eszembe) radiokarbonos mérés kizárólag szerves maradványokon végezhető, az agyag pedig nem az, az agyag datálására más módszerek vannak (fejből úgy emlékszem, h a kálium-argon vizsgálat). Természetesen lehet, h a tatárlaki agyag pelyvával "soványított", de erről nem esett szó.

Itt az alkalom, meg lehet cáfolni; egyből bocsánatot kérek, amint vki elküldi Hans E. Suess-nek a megfelelő publikációját, akár pdf-ben, akár működő link formájában, de nekem elég, ha a szokásos bibliográfiai hivatkozással teszi! :)

8 éve 2011. május 4. 14:50
37 anokó

@suburru: Következtetéseiddel egyetértek. A leletek ( a korong és a két táblácska) Kolozsváron, az Erdély Történelmi Múzeumban vannak kiállítva. ( a régi Bástya utca, ma Str. Daicoviciu 2.) Annyit sikerült még kiderítenem, hogy az anyagot 2003-2004 években Németországba szállították vizsgálatra, de a vizsgálat eredményeiről semmit nem sikerült kideritenem.

8 éve 2011. május 13. 09:13
38 Nước mắm ngon quá!

@tenegri:

"kínai: qian1, gan4, han2, yu2, xu1karakterek"

Ilyen "karakterek" nincsenek, azaz pont hogy nagyon sok van belőlük. ;]

8 éve 2011. május 13. 10:02
39 tenegri

@Nước mắm ngon quá!: Na igen - bár ez alapján már egy szótárból kikereshető elég könnyen, hogy melyikekre gondoltam. De azért bemásolom őket: 千 干 于

8 éve 2011. május 24. 14:52
40 LA

Nem teljesen értem, miért kell mindjárt "sumerkodással" előhozakodni, ha valaki a korai magyar kultúrát másképp kívánja megérteni, mint a hivatalos álláspont. Ez nem érv, csak hangulatkeltés.

Mindenesetre van alapja annak, hogy máshol keresgéljünk, mint Belső-Ázsiában. A mediterrán vidéken majd' minden betűírás őse az ugariti és a föníciai. A rovás elődjének általában - ahogy a cikkben is olvashatjuk - a türk, és a szogd írást szokták megadni. Mivel azonban a szogd ábécét meg az arámiból eredeztetik, azt kell mondanom: KIZÁRT! Az arámi már jelentősen átalakult, szinte folyóírássá váló betűkészlet, képtelenség, hogy a föníciaiból átalakulú írásrendszerek több lépcső után végül az eredetihez hasonló formákhoz térjenek vissza. Mert a formák hasonlóak, bár nem minden hasonló forma jelenti ugyanazt.

Már eleve az hamis képet generál, hogy a piktografikus ókánaánit állandóan belekeverik. Az ókánaáni olyan redukált hangkészletet jelöl, hogy nem lehet az általános betűírás-előzmény, kb. hasonlóan ahhoz, ahogy a redukált latin ábécé is csak toldás-foldással lesz alkalmas a latin betűvel író népek hangjainak legyezésére. Ilyen nem látszik a betűírásokon.

De a rovásra rátérve: kizárt, hogy humanista találmány lenne. Valóban nem volt elég ismeretük hozzá. Aki pedig nem talál olyan írásrendszert, ami hasonlítana a rováshoz, az nézzen körül az etruszkban, de akár közvetlenül az ugaritiban. Tudom, most megint jön a felháborodás. De azt látni kell, hogy az írásrendszer használata a nép történetéről vajmi keveset mond.

A cikkben ez olvasható: a mi a-betűnk a föníciai alefből származik. Nem a mi a-betűnk származik a föníciaiból, hanem a latin ábécé A-betűje. A mi A-betűnk a rovás-A, amelyik sokkal közelebb áll az etruszk A-hoz, mint a föníciai alefhez. Továbbmegyek: bizonyos palatális hangok, amelyek a magyarban léteznek és a latin ábécével csak betűkombinációkkal írhatók le, csak az etruszkban és az ugaritiban vannak meg, miközben nincs a föníciaiban és főleg az ókánaániban. A föníciaiban és ókánaániban egyetlen magánhangzó sincs, míg az ugariti és etruszk részlegesen a magánhangzókat is jelöli.

Szóval a lényeg: akárhol és akármikor szedték is össze a magyarok a rovást, maga az írásrendszer nem az ókánaáni-föníciai-arámi-szogd-türk sorozat tagja. (Valószínűleg a türk sem, csak az íráskutatók nem tudnak elvonatkoztatni a hibás történeti elméletektől.) Sokkal inkább az ugariti egyik közvetlen leszármazottja, amelyik egy bölcsőben ringott ugyan a föníciaival, de az etruszk és a lük közelebb áll hozzá. Hogy aztán milyen úton-módon került a magyarokhoz, az egy másik mese témája, de i. e. 1200 körültől (Ugarit bukása, a tengeri népek vándorlása, etruszk honfoglalás, lük királyság, hettiták "rejtélyes" eltűnése Anatóliából, Kaukázus felé irányuló népmozgások) volt ideje rá.

8 éve 2011. május 24. 15:08
41 elhe taifin

@LA:

Az ugariti írás nem ékírás volt? www.omniglot.com/writing/ugaritic.htm

"Továbbmegyek: bizonyos palatális hangok, amelyek a magyarban léteznek és a latin ábécével csak betűkombinációkkal írhatók le, csak az etruszkban és az ugaritiban vannak meg, "

Melyek ezek a hangok?

8 éve 2011. május 24. 15:28
42 Fejes László (nyest.hu)

@LA: "Nem teljesen értem, miért kell mindjárt "sumerkodással" előhozakodni" Hol beszél a cikk sumerkodásról? A sumer kérdést csak egyes kommentelők hozták be, méghozzá azok, akik Önhöz hasonlóan bírálták a cikket.

"A cikkben ez olvasható: a mi a-betűnk a föníciai alefből származik. Nem a mi a-betűnk származik a föníciaiból, hanem a latin ábécé A-betűje." Bocsánat, mi, magyarok, a latin ábécét használjuk...

"A mi A-betűnk a rovás-A" ??? Ezt igen nehéz elfogadni még akkor is, ha feltesszük, hogy a magyarság korábban széles körben használta a rovásírást. Felteszem, hogy ön nem csak e hozzászólásában tért át a kedvünkért a latin betűkre, hanem a hétköznapi életben is ezeket használja, a bevásárlócédulától a regényolvasásig.

"bizonyos palatális hangok, amelyek a magyarban léteznek és a latin ábécével csak betűkombinációkkal írhatók le, csak az etruszkban és az ugaritiban vannak meg" -- Gondolom, itt a gy, ny, ty betűkről/hangokról van szó. nos, ezek megvannak pl. a szlovákban (hogy messzebbre ne menjünk), viszont én ilyeneket azs etruszkban nem látok. www.omniglot.com/writing/etruscan.htm

"A föníciaiban és ókánaániban egyetlen magánhangzó sincs, míg az ugariti és etruszk részlegesen a magánhangzókat is jelöli." -- Nem tudom, ez mire érv: a görögök pl. úgy vették át a főníciai ábécét, hogy annak betűit a magánhangzók jelölésére is használták. Ezzel szemben a székely rovásírásban nem mindig kötelező a magánhangzók jelölése, és a jelek jó része újnak tűnik: ebből arra következtethetünk, hogy a magánhangzók jelölése későn jelent meg.

8 éve 2011. június 1. 18:02
43 bibi

Hát köszönöm, hogy egy másik cikkhez történt hosszászólásom kapcsán ide irányitattam. Való igaz; a cirill írásmódot is meg lehet (lehetne) tanulni.

Rovás: rovásírásunkra mindenképpen büszkék lehetünk. De látnunk kell, hogy gyakorlatilag semmilyen rovásos írásbeliség nem maradt ránk. Ennek alapján talán meg lehet kockáztatni a hipotézist, hogy eleink a rovásírást valószínűleg a pásztorkodó-katonáskodó életmód rövid üzeneteket küldözgető 'levelezési' igényeire találta ki és fejlesztette tovább. Természetesen ilyen-olyan példák alapján. A legvalószínűbb fizikai hordozó valamilyen pálca lehetett. Azt nehéz elképzelni, hogy egy teljes abc nem szolgál másra minthogy pusztán önmagában és önmagáért generációkon keresztül megtanulják. Az a világ kevés funkciótlan akármit tudott fenntartani.

Ami a székelyek eredetét illeti, valóban van olyan elképzelés, hogy eredetileg török nyelvűek lehettek, de ennek nagyon kicsi a valószínűsége. (És pesze visszaköszön belőle a turkománia.)

Sokkal inkább elképzelhető, hogy a nagy ősmagyar tömbtől valamikor különvált, és részben más vándorlási utat bejárt - tehát részben más történelmű, és tudatú - magyarokról van szó. Ha már oly nagy figyelem kíséri itt a "kaukázusi magyarok" kérdését, mindenképpen el kell fogadnunk a lehetőséget a külön utakon ide-oda sodródó (vagy akaratlagosan külön vándorló) "különutas magyarok" létének. Sőt, annak is, hogy ezek a csoportok más más időpontban érkeztek a Kárpát-medencébe. (Részletesen ír erről Makkay János, de azzal nem terhelem az olvasókat.)

A rovásírás mai "reneszánsza" is üdvözlendő, de sajnos rossz kultúrtörténeti időszakban idul. Ti. a bármilyen írás szerepe is erősen csökken a társadalomban, tehát a motiváció a rovásírás alapos elsajátítására sajnos szintén elég gyenge lehet.

A tatárlakai táblák jelei valószínűleg nem nevezhetők írásnak, magyar emléknek pedig csak akkor lehetne tekinteni azokat ha elfogadott magyar megfejtésük lenne. Hogy 5500 évvel ezelőtt milyen állapotban volt magyar nyelv elődje - hát ez is megérne egy misét. Az egyik tábla valószínűleg kiemelt fontosságú (és meglepően ügyes rajzolatú) állata szerintem kecske. A magyar kutúrtörténetben a kecskének nincs kiemelt szerepe. Van azonban a termékeny félhold kultúrtörténetében. A tatárlakai agyagtáblák népe leginkább a termékeny félhold népéhez kötődhetett - vagy etnikailag is, vagy csak mint azonos kultúrkörbe tartozó (kultúra-átvevő) más nép. De 100%, hogy nem "magyar".

Amúgy pedig, ha jól emlékezem ezeket a táblákat un. "áldozati gödörben" találták. Legyünk arra is büszkék, hogy a magyar - előmagar- elő-előmagyar kultúrában ezt a fajta kultuszt nem találjuk meg. Valóban a déli világban csírázott ki az emberi civilizáció, de sok igen ellenszenves vonása is volt annak a kialakulásnak.

Szoktam mondogatni: amikor a déli kultúrközpontokban a rítuális gyilkosságok kora virágzott, akkor a mi funnugor őseink a nyulakkal együtt bukfenceztek a virágos réten, és kacagtak.

8 éve 2011. július 28. 14:50
44 najahuha

@Madmartigan:

Röviden annyit tennék hozzá: a "GY" rovásjel ( kettőskereszt) a "D" és az "I" rovásjelek összevonása,( ligaturája.)

A rovásjelek érdekes megközelítését adja: RUMI TAMÁS (matematikus) : "KÖR kódolónégyzet" munkájában.

8 éve 2011. július 28. 14:57
45 najahuha

.

A "CÉL" még csak elmegy -- egyelőre -- német jövevénynek, no de mi a helyzet a CELŐKÉ-vel ?

.

8 éve 2011. szeptember 12. 10:12
46 najahuha

A legutolsó bekezdéshez:

Éppen az lett volna a hiteltelen, ha Borbás Mária úgy tesz, mintha teljes egészében ismerné az egész rovást, vagy itt, a film alatt akarná megtanulni mindenáron. Nagyon is jó volt, hogy Ő kívülálló érdeklődőként vett részt benne. Ebben a vonatkozásban az sem mérvadó, nyolc vagy éppen harminc órányi anyagot vettek föl a végső 20 perchez...

Másrészről - kevésbé emlékszem már a film menetére --- logikusan egyidőben veszik föl az egy helyen történteket, bárhogy is vágják aztán a képsorokat később....

Most kevés az időm, de később részletesen kitárgyalom a többi részt is.

7 éve 2012. április 20. 09:28
47 Krizsa

@najahuha:

A C/CsL gyök, magyar-héber:

Cs betű nincs a héberben, persze a hang, a TS torlódásakor ott is megjelenik, pl: tsuá = segítség, tsuvá = válasz.

A héber cél = árnyék, culá = vízmélység, coléa = sántít, cela = oldala vminek. (Van még - most ez illik a témához.)

Összesen egy magyar (bővítetlen) CLszó létezik: CÉL - az ősi értelem nyilván az árnyékba menni.

A magyar CsL gyökszavak: csal, csali, csálé, csel - közös elvont értelmük: ferdeség (a cél érdekében:-).

Celőke (szleng?) lábai vannak: hát vékonyak, mint az árnyék.

5 éve 2013. szeptember 28. 09:24
48 VG

Téves a cikk alábbi állítása: "Tudjuk például, hogy a mi a betűnk is a főníciai alefből alakult ki, amely egy olyan mássalhangzót jelölt, mely az 'ökör' jelentésű szó elején állt. A betű eredeti alakja egy ökörfej volt, és az idők során ez többször módosult."

Semmi ilyesmit nem tudunk.

Az állítással szemben az "a" betűnk az "anya" szójeléből alakult ki (a hasonló sumer, kínai és csukcs szójelek rokona).

A föníciai "ökör" értelmezés csak egy utólagos népi magyarázat Gelb szerint. Ezt onnan lehet tudni, hogy a magyar írás jelnevei egységes igen régi ősvallási rendszert alkotnak, a sémi jelnevek pedig ehhez képest későiek (a többségük csak modern találgatás) és a régebbiek is egy népi etimologizálás eredményei. A számukra idegen Tautosztól (tátostól) kapták a jeleiket a saját hagyományuk szerint is - ezért a saját nyelvükben nem volt hozzá akrofónia.

5 éve 2013. szeptember 28. 09:31
49 VG

A székely rovásírás jeleinek szójel-előzményeit az egész magyar nyelvterületen használták és máig használják pl. a fazekasok - csak ez nem közismert, ugyanis betűzve nem lehet elolvasni a szójeleket.

Egy szójeles felirat Karcagról: csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/72-a-karcagi-karika

5 éve 2014. június 1. 12:03
50 táltos

"ha a rovásírásos jelek valóban annyira ősiek, amennyire a nyilatkozók mondják őket, akkor törvényszerű, hogy ma már nem tudjuk megmondani, honnan eredtek.."

A rovás (nem rovásírás! ) jelek nem attól régiek, hogy nyilatkozók mondják annak, hanem mert régi szövegeket tártak fel ilyen jelekkel írt íráshordozókon.

1)

Kétségtelen, és letagadhatatlan, hogy jelkészletünk maximálisan a magyar hangkészlet visszaadására szolgáló betűket tartalmaznak.

2 )

Cáfolhatatlan, hogy az itt megemlített írásrendszerek hangkészlete ettől jelentősen szerényebb ( a latin pl. 22 hangot jelöl )

3 )

Matematikailag is kizárható, hogy a bolygónkon bárhol talált rovással írt leletek jeleinek hasonlósága a véletlen egyezés számlájára írható ( lásd : dravida és a rongo-rongo jeleinek hasonlósága )

4 )

a boszniai piramisban, valamint az ősi barlangrajzokon talált rovásjelek egyike, a magyar "lú" betű, mely kétségtelenül képi jel, Európában számtalan helyen felbukkan, és azzal az állattal kapcsolatban, amelyet egyedül mi magyarok nevezünk " LÚ " - nak.

5 )

Miután számtalan írásos ( rovás ) leletről beszélhetünk , fura, hogy annak hiányát emlegetik olyanok, akik koncepciózus tételeiket mindenféle alap nélkül " szakkönyvekben " publikálják, mintha a bölcsek kövének egyedüli birtokosai lennének

6 )

Hamis az az állítás, miszerint a latin írásrendszer is ismeri a ligatúrát ( összevonást ) mivel az említett példákon is látszik, hogy külön jelet alkalmaznak, nem két vagy több jel összevonását alkalmazzák ( lásd Marsigli munkáját )

7 )

" Kárpátmedencei birtoklevelünk a rovás "

8 )

Nem " HIT " kérdése ősi írásunk, hanem tényeken alapuló valóság

9 )

Hm...

5 éve 2014. június 1. 12:19
51 szigetva

@táltos: „Kétségtelen, és letagadhatatlan, hogy jelkészletünk maximálisan a magyar hangkészlet visszaadására szolgáló betűket tartalmaznak.” Melyik magyar hangkészletét? A mait? Az 500 évvel ezelőttit? Az 1000 évvel ezetőttit? Még korábbit?

5 éve 2014. június 1. 13:47
52 Krizsa

@szigetva: Ugyanaz.

5 éve 2014. június 1. 16:43
53 hun

nem teljesen ugyanaz.

volt 3-fajta (ha nem tévedek) k/g/ch: kh gh k g - (lsd: chun - khun)

volt v és w, volt ph (f), volt q (ami ha jobban megnézzük, a latin betű nagyon hasonlatos a k és v rovás összeírásához) és nem volt gy.

ezek az ashkatan-szkíta-hun bitekh:

Bitekh -Betűk örmény megfelelő:

a a օ

aa á ա

b…b բ

c c (kemény) ց

ch ch (mint német ch) խ

d d դ

dzh dzs ջ

e e ե

ee é է

f f ֆ

g g գ

gh g(laringikus) ղ

h h(lágy) հ

i i ի

ii í(hosszú) իի

j j յ

k k (kemény, mint görög „kappa”) կ

kh kh (lágy k, mint görög „khí”) ք

l l լ

m m մ

n n ն

nh ny նյ

o o ո

oo ó(hosszú) ոո

oe ö ը

ooe ő (hosszú) ըը

p p պ

ph ph (lágy p) պհ

q (laringikus k) կհ

r r ր

rr (hosszú, ropogtatott r) ռ

s sz ս

sh s շ

t t (kemény, mint görög „tau”) տ

th t (lágy, mint görög „théta”) թ

tsh cs չ

tz c (lágy, zöngés) ձ

u u ու

u ú (hosszú) ոու

y ü υ (görög üpszilon)

yy…ű (hosszú) υυ (dupla üpszilon)

v v վ

w…w (az angol w-hez hasonló hang) ւ

z z զ

zh zs ժ

5 éve 2014. június 1. 16:50
54 hun

@najahuha: igen, a gy az i + d

miként az egy = id, idzsi

5 éve 2014. július 7. 19:06
55 Nem tudtam jó nevet kitalálni

@hun: A laryngikus k és g alatt vajon uvuláris vagy epiglottális hangokat értesz?

5 éve 2014. július 7. 19:39
56 Krizsa

Egy nyilvánvaló hazugság a cikkból: "A székely rovásírás általunk ismert formájára hatott a latin betűs írás is: ebből eredeztethető, hogy az i és a j, ill. az u és a v formája azonos..."

A latin írás sokkal későbbi a föniciai rovásnál, de még az ÚJ héber írásnál is, ami 2OOO éves.

A héberben az I és a J ugyanaz a betű. Az O / U / W hármas is egyetlen betű. Semmiképpen nem képzelhető el, hogy egy nyelvész, mégha egy szót se tud héberül, arról se hallott volna a tanulmányai alatt, hogy ezek a betűk gyakran egyenértékűek, és fel is válthatják egymást.

5 éve 2014. július 7. 21:23
57 SzabírHunOgur

A Magyar rovásírás legrégebbi általam ismert példánya a Franciaországból Glozelből került elő és mezolitikumi.

szkitahun.files.wordpress.com/2013/05/glozeli-ko.jpg?w=844

Európa Kre.20-15 000

www.archatlas.org/CultureAreas/areaslides/ca20-15_revised.jpg

Kre 15-13 000

www.archatlas.org/CultureAreas/culture.php?area=2

Kre 13-11 000

www.archatlas.org/CultureAreas/culture.php?area=3

5 éve 2014. július 7. 22:11
58 Krizsa

@SzabírHunOgur: Kazd meg, gyerek... akkor meg ne zsidózzál, mert 13-33 évvel ezelőtt még egyik monoteista vallás se volt kitalálva. Csak a rovásírás, az igen. Az már ki volt találva.

Ősnyelvészet G portál.hu. Ez Tóth Imre honlapja, ahova, a fórumra - pár perccel ezelőtt írtam, amit érdemes elolvasni.

Elég valószínű, hogy egyáltalán nem Afrika, hanem a KM volt az emberiség bölcsője. Ruda-, Dryopithecus .. kiabál, de nem veszik komolyan, mert...

A rómaiak minden valószínűség szerint egy sokkal korábbi kelta "körbenjárás" népessége (meg még azelőtt is) voltak. Ki hiszi el azt, hogy Európa nyugati (spanyol, francia, és román), angol, német nyelvei párszáz év alatt alakulhattak ki a latinból? Nem párszáz, hanem párezer év alatt alakultak ki.

Persze, még ettől se lesz a világ legősibb nyelve a magyar. Csak az biztos, hogy nagyon-nagyon ősi nyelv. Az is biztos, hogy volt egy szláv-magyar előnyelv - tehát nix jövevényszavak., mert közös előnyelv volt. Az is, hogy a FN kisnyelvek csak elhurcolták a ragozó nyelveket Ázsiába.

5 éve 2014. július 8. 00:15
59 MolnarErik

@SzabírHunOgur: Mármint 20. századi hamisítvány.

5 éve 2014. július 8. 08:39
60 Janika

@Krizsa: "Ruda-, Dryopithecus .. kiabál, de nem veszik komolyan, mert...".

Egy kis keveredés van, a Homos sapiens előtti emberfélék Afrikán kívül Azsiában és európában is jelen voltak, jóval azelőtt, hogy a Homo Sapiens Sapiens (HSS) útnak indult Afrikából, jelenlegi állás szerint kb 60-80.000 évvel ezelőtt. Az itt levő Ruda-, Dryopithecus maradványok még ennél is régebbi leletek, de ezeknek nincs közvetlen kapcsolatuk a mai HSS népességgel, nem voltak közvetlen őseink.

Azért van még nyiott kérdés: a Neandervölgyiek (HSN), amikor a mi közvetlen őseink ideértek Európába, már itt találták a HSN-t. A két csoport közül a HSS került ki élve, bár egyes elméletek szerint genetikai keveredés is történhetett a HSN és a HSS között, így HSN gének megtalálhatók egyes mai emberekben is.

Ettől függetlenül a nyelv kialkakulhatott Európában, de a világ más táján is, akár egymástól elszigetelten is.

5 éve 2014. július 8. 09:03
61 Fejes László (nyest.hu)

@SzabírHunOgur: Bocs, otthon felejtettem a szemüvegem. Mi is van odaírva?

5 éve 2014. július 8. 10:03
62 Krizsa

@Janika: A Sapiens... "jelenlegi" szerint 185 ezer éve jött fel. De Izraelben 4OO ezer évest is találtak - és azt hogy éppen ment le, vagy jött felfelé, nem igazán lehet tudni. Ez még mind semmi, amúgyis sokkal bonyolultabb a dolog. Hisz már a gyeniszovai is keveredett, asszem 1 millió éve a Sapiensel. Meg ami 8OO ezer éve ruházkodik és tűzben edzi a köveket, hogy úgy pattintson késeket ahogy neki tetszik, az micsoda? Az nem Sapiens (értelmes ember)?

Ami a KM-ből hiányzik (leletek), az ott is van, csak 2-3 kilométerre a föld alatt. A Pannon-tenger mélyén. Ott pihen a "modern" heidelbergi, a Sapiens neander kortársa. Valszeg "vizimajom", vagyis úszó-ember volt. S ha igen, akkor már az is jobban beszélt, mint a neander ("jó gége").

Szal Afrikát azért túrják fel, mert van rá pénz, a KM-et meg azért nem, mert... pénz sincs rá, igaz, de nem azért. Mert semmi más nem hiányzik. Mi lenne akkor a 2OOO éves IND kultúrfölényből?

5 éve 2014. július 8. 10:32
63 Janika

@Krizsa: A H. Sapiens egy fajnév, jelenlegi egyedül élő alfaja a H. Sapiens Sapiens (HSS). Egyéb H. Sapiens leletek egész Európa és Közel kelet szerte ismertek voltak eddig is. Ezek 200.000 éves európai HS leletek, tehát szerintem a 400.000 éves Izraeli lehet sem mond ennek ellent. A kulturát és nyelvet viszont átvehették egymástól. Tehát elvben azs is elképzelhető, hogy útja során az Afrikai horda találkozott a már régebb óta ott levő emberekkel és átvtték egymás, nyelvét, kulturáját vallását, stb. Ezt a jövőben a régészet talán alá tudja majd támasztani.

És még ott van a Homo Erectus, a maga 1 millió éves Afrikai, Európai és Ázsiai "civilizációjával", volt-e beszélt nyelvük? nem tudjuk, lehet hogy volt.

5 éve 2014. augusztus 23. 06:02
64 VG

A székely írásról tudható dolgokat nem Borbás Marcsitól kellene megkérdezni. Amint az eredet kérdését illetően sem a megfelelő emberekhez fordultak. Miért nem firtatják komolyan a saját, belső fejlődéssel kapcsolatos érveket? Miért nem merült fel a cikkben az a tény, hogy a magyar népi hieroglifák lényegében azonosak a székely írás jelkészletével? S hogy ez a 20-30 jel megtalálható a hunoknál, szkítáknál, hettitáknál, sőt az amerikai indiánoknál is? Ráadásul ezt az azonossághalmazt nem lehet véletlen egyezésnek minősíteni, mert az elvégzett matematikai valószínűségszámítás szerint genetikus kapcsolatról van szó. A számítást Nemetz Tiborral, a Matematikai Kutatóintézet munkatársával végeztük s az eredményét még 1993-ban ki is adtuk. Nem lenne ideje végre tudomásul venni az elemzés létezését? Tudomásom szerint a világon elsőként végeztünk ilyen vizsgálatot. Megismétlem: az egyetlen tudományos igényű elemzés alapján a székely írást és az amerikai indiánok népi jelkészletét genetikus kapcsolat fűzi egymáshoz. Ami nagyjából azzal egyenértékű, hogy a székely írás kőkori eredetű. Ha valóban kíváncsiak a székely írás eredetére, akkor örömmel állok a rendelkezésükre.

A valószínűségszámításról beszámoló cikk itt olvasható: csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/83-bronzkori-magyar-irasbeliseg

5 éve 2014. augusztus 23. 09:28
65 a körrajzoló

@VG: " Ami nagyjából azzal egyenértékű, hogy a székely írás kőkori eredetű." Kedves VG ! Nagyon fellelkesültem, hogy végre valaki tudja, hogy honnan ered a székely írás, de hamar alábbhagyott a lelkesedésem, mikor megnyitottam a mellékelt linket. A könyvborítón az áll. hogy: Bronzkori magyar írásbeliség. Most akkor székely, vagy magyar? Kőkori, vagy bronzkori?

5 éve 2014. augusztus 23. 12:22
66 rdos

Off

Nem pont ide illik, de nyelvünkről szól. Idézem Cser Ferenc Gyökerek c. könyvének 101. oldalából egy részt az irodalmi hivatkozások nélkül.

"A magyarra jellemző, hogy az egyszerű szavakban magas ill. mély hangzású (veláris ill. palatális) magánhangzók nem keveredhetnek, amit a magánhangzó illeszkedés ill. harmónia fogalommal jelölünk. Ez csak részben van meg a többi finnugor nyelvben. Ugyan Zaicz erről így nyilatkozik:

“Ebből következik, hogy mindenekelőtt az ugor, a finn-volgai és a szamojéd nyelvek tanúsága alapján ősi eredetűnek tekinthető veláris-palatális magánhangzó-illeszkedés (vö. m. ide, de oda) nem lehetett teljes az alapnyelvben.”

A kérdés ezek után, hogy a magyarban a magánhangzó-harmónia miért van meg, ha az ős nyelvben nem lehetett teljes és a többi finnugor nyelvben ma sem az? Miért lett a magyarban teljes? Merthogy teljes, és ebben a vonatkozásban a magyar az egyetlen ismert nyelv. Magánhangzó harmónia az indoeurópainak nyilvánított nyelvek közül korlátozott formában megtalálható az írben és a gallban is, a többi indoeurópai ill. sémi nyelvben nem ismert. Az írben és a gallban csak az a szabály, hogy egy mássalhangzó előtt és után azonos típusú magánhangzó állhat csak, míg a magyarban és a sumérban ez a szabály a teljes szóra érvényes. Természetesen az összetett szavakra nem."

Kérdésem hogy valóban csak a magyarban (meg a mára már eltűnt sumérban) van meg a magánhangzó-harmónia?

On

5 éve 2014. augusztus 23. 12:52
67 Fejes László (nyest.hu)

@rdos: „Nem pont ide illik” Akkor miért írod ide?

renhirek.blogspot.hu/search/label/mag%C3...%C3%B3-harm%C3%B3nia

5 éve 2014. augusztus 23. 13:07
68 Krizsa

@rdos: Ezt írtad: a magánhangzó harmónia "...sémi nyelvben nem ismert." Hogyne volna már ismert! Hiszen ezen alapul, hogy a pontozatlan írást is ki tudjuk (régen is ki tudták) olvasni.

Persze vannak azért magánhangzók is a sémi írásban (az IND nyelvészet ködösít - vannak). A közös I/J, a közös O/U, és a két "általános" magánhangzó betű: az összes lágy magánhangzót JELZŐ alef és az összes totokmagénhangzót jelző ájin betü.

Mikor sérül, úgymond a héber magánhangzó harmónia? Akkor, amikor a magánhangzó váltogatás már nyelvtani funkciókat lát el. De ez is szabályok szerint történik, tehát az első magánhangzó után már gondolkodás nélkül is tudjuk, hogy mi lesz még.

Mivel a nyelvtani funkciók már (2ooo éves) újkoriak, előtte még teljesebb körű volt a magánhangzó illeszkedés.

Az ŐSNYELV egyszótagos volt, 1 vagy két mássalhangzóval. . Utána magánhangzó illesztősek lettek az immár kétszótagúak. De még csak (kb.) az A-Á, E-É és az I magánhangzóik voltak. Az I "kétarcú" volt, ma is az, mély is és magas is.

A további szótagok már ragfélék (akkor is, ha ma képzőnek ismerjük őket). A láncragozás megkövetelte a legelső "szó" kihangsúlyozását, mert az a hosszú szó vezér-értelme. Ezért lettek előhangsúlyosak is a láncragozók szavai.

Mivel a sémi alig ragoz, de nyelvtani flektálást végez, ott már nem maradt fenn a szigorú magánhangzó harmónia.

Ezen a ponton (a kétszótagúak megjelenése után) váltak szét a sémi típusú és az eurázsiai láncragozó nyelvek.

5 éve 2014. augusztus 23. 13:12
69 szigetva

@rdos: A török nyelvekben, a mongolban és sok afrikai nyelvben is van magánhangzó-harmónia. Ez egyáltalán nem hungarikum. A harmóniával foglalkozó nyelvészek azért példálóznak sokszor a magyarral és a törökkel, mert ezek nagyon jól dokumentált nyelvek.

5 éve 2014. augusztus 23. 13:49
70 rdos

Köszönöm a részletes válaszokat. Tudtam hogy ide kell fordulnom.

5 éve 2014. augusztus 23. 18:36
71 LvT

@rdos: Re OFF: Egyébként a magyarban sem teljes a magánhangzó-harmónia (elég, hacsak a nem illeszkedő <-i> képzőt, <-ig>, <-ért> ragokat vesszük), legalábbis nem teljesebb, mint a rekonstruált alapnyelvben.

A sumérban egyébként eddig senki sem igazolt hangrendi illeszkedést (értsd: az erre vonatkozó felvetéseket a tudományo sközvélemény nem fogadta el). A legtöbb, amit elmondhatunk, hogy néhány (két szótagú) szóban az első magánhangzó a másodikkal azonossá változott. De az akkád párhuzamokból tudható, hogy ez késői jelenség volt, pl. akkád <supālu> ’fafajta (boróka?)’ ~ sumér <zabal(am/um)> ← korai sumér <*zubal->. De a szavak többségét ez nem érintette, pl. <lugal> ’király’, így nem lehet azt mondani, hogy itt rendszerszerű illeszkedés lett volna. Sokkal inkább egy fonetikai degradációs folyamat egyik eleme lehetett, amely másutt magyarázná a végmássalhangzók lekopását, pl. <du₁₀> ← <dùg> ’jó’.

5 éve 2014. augusztus 30. 10:54
72 rdos

@Fejes László (nyest.hu): 67 szerint sok van a rovásomon, ezért most nem offolok.

“I. István király tanácsbeliéivel aláíratott és törvénnyé lett rendelet, amelynek értelme szerint: Domokos esztergomi érseknek a magyar keresztény egyháznál leendő keresztülvitel és egyúttal általa Szilveszter pápával leendő közlésül kiadatott: Mely szerint Szilveszter pápa tanácsolása folytán határozatott, hogy a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk, vésetek, a jobbról balra pogány írás megszüntetődjék és helyébe a latin betűk használtassanak. Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betaníttassék és a pogány írástól, valamint tanításától papi állásának vesztése és 20 arany pensasnak büntetése fizetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betűkveli felírások és iratkönyvek megsemmíttessenek és latinval felcseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig kapjanak jutalmat. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek a kiirtásával a ‘pogány’ vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.”

Vatikán 1000-ben IX. Cal. Oct. Die Festo lac.:(Vitéz András rozsnyói kanonok fordítása, 1816, in: Jósa András Múzeum Évkönyve, 1969-71, Nyíregyháza).

Persze ezt mind a "keresztényi szeretet" nevében. :-(

5 éve 2014. augusztus 30. 11:09
73 rdos

@rdos: 72. És egy gyors cáfolat ugyanerről, mely szerint az irat hamisítvány.

www.bekasmegyer.plebania.hu/olv130318b.html

:-)

4 éve 2015. augusztus 10. 20:09
74 istentudja

"A rovásírásos emlékekből úgy tűnik, hogy kizárólag arra használták, hogy megmutassák: ismerik.

Bármilyen régi is lehet a rovásírás, valószínűleg sosem volt széles körben ismert."

rovas.info/index.php/hu/tudomany/2617-sz...arhely-uj-rovaslelet

Bárki bekapcsolódhat Székelyudvarhely első rovásemlékének megfejtésébe

A Székely Támadt-várban az elmúlt két hónapban végzet régészeti kutatások rengeteg új információval gazdagították ismereteinket, illetve számos olyan lelettel bővült a múzeum gyűjteménye, amely önmagában is páratlannak nevezhető. Ezek között kiemelt figyelmet szentelünk a XV–XVI. századi kultúrrétegekből előkerült, rovásjeleket tartalmazó töredékes téglának – számolt be a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szerdán, az intézmény Facebook-oldalán. A múzeum vezetősége egy, a tégláról készült fényképet is közzétett, arra biztatva a legnagyobb közösségi háló felhasználóit, hogy kapcsolódjanak be az írás megfejtésébe.

www.hrmuzeum.ro/muzeum~hu~17~3~esemenyek-aktualis.html

A várfalak és belső épületek részleteinek megismerése mellett kimagasló értékű tárgyleletek kerültek a múzeum birtokába. Ezek között kiemelt figyelmet szentelünk a XV–XVI. századi kultúrrétegekből előkerült, rovásjeleket tartalmazó töredékes téglának.

4 éve 2015. augusztus 10. 21:12
75 Krizsa

@rdos: EGÉSZ EURÓPA tele volt a rovások többféle változatával. Kultúraírtás tűzzel-vassal. S a vacak csinált latin lett helyette. Az is csak a papoknak. Később embereket is égettek, nemcsak a kultúrát. 2ooo éves ez a borzalom ... még legyünk is rá büszkék. Hova lettek Európa eredeti lakósai és azok nyelve? Igaz, hogy kelta-féle lehetett a nagy részük, de 2-3ooo évek időbeli távolságában szóródva szét, hogy azalatt már különböző népek és nyelveik lettek belőlük. Ázsiából, Afrikából, a Közel-keletről jövőkkel elegyedtek.

NYOMUK is alig maradt. Szardinián, az Ibér félszigeten valamennyi. A rőmaiak a ngyszerű etruszk kultúrát is megsemmisítették, HOL VAN az etruszk írás? Mi az, hogy nem lehet megfejteni? Milyen kultúra az, amelyik mindenestől elégeti az elődjét?

4 éve 2015. augusztus 11. 11:36
76 lcsaszar

A humanista kitaláció ellen szól az írás technikája is. Pennával pergamenre szép kerekített betűket is lehet írni. Rovásjeleket ellenben késsel, vésővel, fadarabbal lehet különböző tárgyakba (kőbe, fára, agyagba kiégetés előtt) róni. Nyilván másodlagos volt az írás, és azzal/arra írtak, ami éppen kéznél volt.

Érdekes a technika hasonlósága a korabeli latin kőbe vésett betűkkel, vagy a görögkeleti ikonok felirataival. Ott is csupa egyenes vonalból rakták össze a betűket, még az O is sokszög. Egyszerűen nem engedték a görbe vonalat a szerszámaik, vagy nem állt rá a kezük. Én a római számokat is egyfajta rovásírásnak tekintem.

4 éve 2015. augusztus 11. 16:39
77 istentudja

A cikknek kilenc kérdése van.Nekem csak egy:miért cuppant így rá a nyest erre az új hírre?

4 éve 2015. augusztus 11. 18:36
78 menasagh

Nálunk van egy közmondás...nem út amit nem járnak és nem lány akit nem szólnak.

Tehát ha valakiknek megéri foglalkozni ezzel az azt jelenti, hogy van valami alapja.

A rovásírást azért is érdemes hitelesnek tekinteni, mert bármennyire is hihetetlennek tűnik minden ma ismert akármilyen írásos jel abból származik, ugyanis nem a plajbászt találták fel elsőre hanem valami karcoló, véső vájó eszközt amivel a közölni szánt jeleket valamire rá tudták vinni.

4 éve 2015. augusztus 11. 19:04
79 Untermensch4

@istentudja: "A cikknek kilenc kérdése van.Nekem csak egy:miért cuppant így rá a nyest erre az új hírre?"

Sztem azért mert ha már valamennyi nyelvhasználó használja akkor nyelvi ténnyé válik.

3 éve 2016. január 5. 11:25
80 Bryen

Rovásírás: A fára rótt történelem: 72varmegye.eu/blog/bejegyzes/A_fara_rott_tortenelem

3 éve 2016. január 5. 11:35
81 Fejes László (nyest.hu)

@Bryen: „Mikor belevágtam a téma utáni kutatatásba nem gondoltam, hogy ennyi ellentmondást találok, abban a botrányosan kis számú műben, ami egyáltalán veszi a fáradságot, és soraiból néhányat szentel az egyik legősibb kincsünk, a magyar rovásírás megismertetésére.” Sajnos nincs leírva, mik voltak ezek a könyvek. Ajánlom Sándor Klára műveit:

A székely írás nyomában (Typotex, Budapest, 2014) ISBN 978-9632793870

Nyelvrokonság és hunhagyomány (Typotex, Budapest, 2011) ISBN 978-9632795737

3 éve 2016. július 3. 17:11
82 ganajtúrós bukta

Nekem lenne még egy kérdésem... Milyen hatással lenne az ország átlagos IQ-jára ha a gyerekeket, még az általános iskolában megtanítanánk rovás írni? Lehetséges lenne, hogy jobb IQ teszteket tudnának megírni akkor?

Ha belegondolunk a kínaiak, mongolok, japánok mind-mind magasabb IQ értékkel rendelkeznek átlagosan mint az Európai népek... Nem lehetséges, hogy ennek igazából nem is genetikai oka van, hanem az, hogy sokkal terjedelmesebb az ÁBC-jük?

3 éve 2016. július 3. 19:43
83 tenegri

@ganajtúrós bukta: Az IQ eredményekbe statisztikai adatok hiányában nem folynék bele, annál is inkább mert komoly fenntartásaim van az ilyesmi jelentőségét és mérési módszereit illetően. Mindenesetre fura lenne összevetni ilyen adatokat, tekintve, hogy az IQ mérőszám egyik lényege, hogy mindig egy adott népességhez van igazítva az értékelés (így egymással nem igazán összevethetők) és az átlagos IQ szintjére kell kijönnie a 100-as értéknek, így jó felméréssel mindenhol ennyinek kellene kijönnie. A mongolok kínaiakhoz és japánokhoz sorolása írásrendszer szempontjából tévedés lehet, mert néhány apróbb kivételtől eltekintve vagy cirill betűket használnak (Mongólia, kalmükök, burjátok), vagy egy másik betűírást (ujgur-mongol írás), aminek nincs köze se a kínai, se japán írásokhoz.

Ami a rovásírásos ábécé betűinek megtanulását illeti, minimális ismeretanyagot jelent, aminek aligha lenne befolyása bármire is. Néhány jelen túl egy másik írásrendszer megtanulása már jelenthetne bizonyos előnyt, hisz eltérő megközelítésű módszerek megismerése voltaképp ugyanannak a feladatnak a megoldására mindig jót tesz a szélesebb látókörnek és a rugalmas problémamegoldásnak. Viszont a magyar rovásírást olyan formájában, ahogy ma használják nehezen nevezném önálló rendszernek, hisz voltaképp a latinbetűs írásunkat másolja le, s szinte csak annyiban különbözik, hogy más a betűk alakja és jobbról-balra írják, de a többiben voltaképp egy az egyben megfeleltethető minden eleme. Nincs benne eltérő hangjelölési módszer, a hasonulások eltérő jelölése, eltérő szegmentálás, stb. Így a latinbetűs magyar helyesírásnak egy nem túl bonyolult "titkosírás" jellegű változata csupán, kissé sarkítva a jelentősége kb. annyi lehet mint a gót betűk megtanulásának, vagy egy valóban különböző írásrendszer megismeréséhez képest, olyan mint a "teve tuvudsz ivígy beveszélni" nyelvi játéké egy valódi nyelv megtanulásához viszonyítva. De ártani persze nem árt és lehet egyéb (pl. közösségformáló, bizonyos területek iránti érdeklődést felkeltő, stb.) funkciója is.

3 éve 2016. július 4. 12:25
84 ganajtúrós bukta

@tenegri: Tudtam én hogy jobban utána kellene néznem mielőtt kérdezek. Köszönöm a terjedelmes választ! :)

2 éve 2017. május 4. 23:28
85 VG

A székely írás elődje a kőkori eredetű magyar hieroglif írás volt, amelyik kb. 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten. Az ősvallás képszerű jelképeiből alakult ki. Bővebben: www.youtube.com/watch?v=GqkB_yvMxyQ

2 éve 2017. május 4. 23:31
86 VG

@istentudja: El kell adni néhány újabban megjelent kötetet.