Magyartanár vagy tanító? Esetleg ilyen szakon tanul? Mindemellett érdekli az, hogy hogyan értékel? Akkor itt egy izgalmas kutatás, amiben részt vehet. A kutatók olyan tanítókat, tanárokat és tanárjelölteket keresnek, akik a magyar nyelv tanításával f...

Mitől függ, hogy a kisgyermeknek milyen lesz a kommunikációja a későbbi életszakaszokban? Mi segíti a gyermek nyelvi fejlődését a felnőtt részéről? Mi az a nyelvi szocializáció és milyen kihatással van az ember életére? Cikksorozatunkban ezúttal ilye...

Ahogy minden természetes nyelv, úgy a magyar nyelv is többféle változatban él. Az egyik ilyen változat a szlovákiai magyarok által használt palóc nyelvjárás, ami szintén többféle változatra tagolódik. Hogy beszélnek felvidéken a magyarok? Miben tér e...

Lehet-e szűkre szabott formai keretek között nagyot, fontosat alkotni? – Kosztolányi Dezső szerint csak így lehet. Formáról és tartalomról, mondanivalóról vallott szemléletét idézzük fel újra – ezúttal egy költői fohász formájában. Egyúttal igyekszün...

Kosztolányi és társa utcai feliratokon röhögnek, majd elmagyarázzák, mi is volt olyan nevetséges a feliratokon. Mindegyiknek valahogy a jelentés változatosságához és változékonyságához van köze. Aztán még az is kiderül váratlanul, hogy kedvenc szerző...

Kosztolányi azt mondja, hogy az igazán rossz műveket csak dicsérni érdemes, ahogy a haldoklóknak sem mondjuk, milyen pocsékul néznek ki. Lehet mondani, hogy illendőségből, de ennél többről van szó…

Azt tudni véljük, hogy mi a szép. Elmagyarázni azonban annál nehezebb, hogy mi miért szép. Kosztolányi megpróbálja végiggondolni, de hangosan csak annyit mond ki: „Szép”.

Bűnös viszony és gyilkosság: két hasonlat egy jó tanácsban megfogalmazva. Ezúttal ismét Kosztolányi Dezsőtől tanulunk meg valamit az írással kapcsolatosan.

Pikírt humorát már eddig is nagyon szerettük, de alázós stílusa egyszerűen mesteri. Le akar szidni valakit? Szívesen okozna néhány kellemetlen percet embertársainak? Tanuljon alázni Kosztolányitól!

Az íróeszközök fejlődésének rövid történetén keresztül kalauzol el minket Kosztolányi egy metaforarendszerbe, amelyből kiderül, hogy régen minden jobb volt és hogy az írógép ördögi masina.

Író az, aki még szerette koporsója mellett is szerencsésnek érezheti magát, hogy végre van nagy tragédia, amit megírhat? – Kosztolányi helyére teszi ezirányú gondolatainkat. Szerinte a nagy irodalom nem a nagy élményekből születik.

Mit jelent kiolvasni valamit? És milyen művek azok, amelyek kiolvashatatlanok? – Kosztolányi ezúttal komplett olvasáselméletet gyárt e szavak magyarázata kapcsán.

Reméljük, az olvasót már a cím láttán is kacagás fogta el. A nevek magyarítása azonban nem ment viccszámba Kosztolányi számára: ő komolyan érvel a magyar hagyomány mellett. Érveit megértjük, de nem osztjuk.

Közmondás vagy majdnem-mondás? – Kosztolányi példái alapján megtudhatjuk, mik azok a majdnem-mondások, és hogy mire jók és mire nem.

Három olyan jelenséget vizsgálunk meg Kosztolányi segítségével, amelyekben a nyelv és a lélek összekapcsolódik. Kosztolányi ugyan nem szolgál számunkra tudományos magyarázattal, de az általa naivan leírt jelenségek akár magyarázhatóak is a nyelv és a...

Milyen hosszú legyen egy mondat? – A nyelvhelyességet ellenőrző szoftverünk tudni véli, egyik legnagyobb írónk azonban széttárja a karjait, és azt mondja: „kérdezzetek okosabbat!”

Kosztolányi ezúttal megismertet minket egy fiatalemberrel, aki tizenkét évet töltött Argentínában, majd hazatérve egyszerűen nem tudott megszólalni magyarul. Mi történhetett vele? Ilyen rövid idő alatt elfelejtette az anyanyelvét? – El lehet egyáltal...

Cikkünkben Kosztolányival és Esti Kornéllal pezsgőzünk, kísérőnek pedig szótárt lapozgatunk. Megtudhatjuk, mi a nyelv, ha a szótár csak egy kagyló...

Újabb négy érdekes magyar nyelvi jelenséget szemlélhetünk meg közelebbről Kosztolányi Dezső segítségével. Mikor mondhatjuk azt, hogy „anyája”? Halászléje vagy halászleve után fanyalodott rá a rossz körtékre az író? ˜– Minden kiderül.

Mit írnánk meg egy regényben szívesebben: az élet egy nagy kérdését vagy egy pohár vizet? Kosztolányi ezúttal abban igazít el minket, hogy miért érdemes mindenképpen a pohár víz leírását választanunk abban az esetben, ha regényírásra adnánk a fejünke...

Ha zsíros húst eszik, rosszabb verseket ír a költő? Megadható-e a remekművek írásának receptje? – Kosztolányi egy „érdekesen buta” könyvvel indult el nyaralni.

Kosztolányi Dezső nem sokat teketóriázik, amikor egy-egy művészettel kapcsolatos közkeletű tévhitet kell eloszlatnia. Ezúttal őszintén megmondja, hogy a művészetnek vajmi kevés dolga van az őszinteséggel. És hogy a gondolatok „nem oldódnak” a művésze...

Kosztolányi egy újabb illúziótól szabadít meg bennünket – ezúttal a művészi ihletettséggel kapcsolatosan. Szerinte az ihlet nem egy átszellemült, élménygazdag állapot, hanem éppen az a távolságtartás, az az objektivitás, ami szükséges bármilyen mű me...

Többször írtunk már arról, hogy az írás folyamatához hozzátartozik az olvasás és a javítás. Legnagyobb örömünkre ezt maga Kosztolányi Dezső is megerősítette. Szerinte egy írásba óhatatlanul kerülnek olyan mondatok, részletek, amelyektől végül meg kel...

A textil szövöttáru, a thermosz kulacs, a príma luxus-sevrópaszta pedig jó zergebőr-fénymáz: tolmácsol Kosztolányi a kisfiának a korabeli budapesti utcán a feliratokat olvasgatva. Ennek kapcsán persze megint eszébe jut, hogy a magyar nyelv veszélyben...

Nyelv és lélek című sorozatunkban elérkeztünk végre ahhoz a cikkhez, amelyben Kosztolányi valóban nyelvészeti módszerekkel vizsgál meg egy nyelvi jelenséget. Példái a mai olvasó számára is izgalmasak.

Kosztolányi a nyelvhasználatot a légzéshez, a nyelvet pedig Hamlethez hasonlítja miközben bevezetőt ír két nyelvművelő szótár elé. Mi pedig megpróbáljuk kimazsolázni az írásból, hogy miket is gondolt a nyelvről...

„Igazán izgalmas és megragadó történet kivételes nyelvi minőségben megfogalmazva.” – Sokszor olvasunk ilyen vagy ehhez hasonló, a tartalmat és a nyelvi formát különválasztó ítéleteket irodalmi művekről. Olyannyira hozzá vagyunk szokva, hogy szinte fe...

József Attila 22 éves volt, amikor megjelent Kosztolányi Dezső „Káté kezdő költőknek” című esszéje. Kezdőnek ugyan nem mondanánk, de fiatal költő volt még József Attila. Nem tudjuk, hogy olvasta-e Kosztolányi ironikus kis írását, mégis úgy vesszük, h...

128 éve, 1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső. „Nyelv és lélek” című sorozatunk 25., jubileumi részében eláruljuk, miért jött zavarba Kosztolányi, amikor az útlevelében meglátta, hogy a „foglalkozás” rovat mellé az van írva: „író”.