Etológia
Tudományosan igazolt tény, hogy a macskák seggfejek
nyest.hu | 2014.01.25.
Aranyosak, puhák, dörgölőznek, dorombolnak... A tudományt mégsem tudják megtéveszteni: a macskák tudományosan igazolhatóan szemetek!
A kutyák szociális viselkedésének genetikai háttere
nyest.hu | 2014.01.20.
A kutyák emberre irányuló szociális viselkedését befolyásolja, hogy az oxitocinra érzékeny receptorfehérje mely genetikai változatait hordozzák. Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport irányításával készült tanulmány a PLoS ONE folyóiratba...
Láncos kutya
nyest.hu | 2014.01.16.
A legtöbb kutya, ami embert harapott, elhanyagolt tartási körülmények közül kerül az állatvédőkhöz.
Macskaszámba vesznek minket!
nyest.hu | 2014.01.13.
A macskák a gazdájukat inkább tekintik egy hatalmas méretű másik macskának, semmint gazdának vagy szülőnek. Képzelhetjük másképp, de csalódni fogunk...
Az emberek értik a kutyákat
nyest.hu | 2014.01.13.
Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport kutatói a világon elsőként bizonyították, hogy az emberek hasonló akusztikai szabályszerűségek mentén „értékelik” a kutyák hangjait, mint saját érzelemkifejező hangjaikat: így képesek arra, hogy felis...
Négy kísérlet, melyet
jobb lesz nem megismételni
nyest.hu | 2013.11.15.
A világ egyik legfurcsább tudományos kísérletét egy delfin hajtotta végre. A kísérlet megdöbbentő eredménnyel zárult: egy nőnél többre megyünk gyengédséggel, mint erőszakkal. Bemutatunk másik három kísérletet is: ezekben egy egér, egy bika, egy jetin...
A bonobók emberien kezelik érzelmeiket
nyest.hu | 2013.10.17.
A bonobókölykök hasonlóan kezelik az érzelmeiket, mint az ember – derült ki egy kutatásból, amelyet egy kongói rezervátumban végeztek.
Az elefántok megértik a mutogatást
nyest.hu | 2013.10.15.
Az elefántok sokkal jobban megértik az embert, mint a kutyák vagy a lovak. Kiderült például, hogy értik a mutogatást.
Apáról fiúra: na de hogyan?
nyest.hu | 2013.10.04.
Kutatók azt találták, hogy a zebrapintyek énekét inkább meghatározza a környezet, mint a genetika.
Mekkorák valójában a morgó kutyák?
nyest.hu | 2013.09.24.
Az ELTE Etológiai Tanszék kutatóinak eredményei szerint a kutyák játék közben hangjuk segítségével eltúlozzák saját méreteiket: a hang modulálásával történő „méretnagyobbítást” eddig főként vetélkedő helyzetekre tartották jellemzőnek.
Mondjam vagy ne mondjam?
nyest.hu | 2013.09.12.
Kutatók kiderítették, hogy a rhesusmajmok képesek akaratlagosan megszólalni vagy csöndben maradni.
Farkas farkasnak farkasa?
nyest.hu | 2013.08.28.
A farkasok üvöltése nem a stresszről, hanem az egymáshoz fűződő kapcsolatuk minőségéről árulkodik – vélik egy ausztriai farkaskutató-központ kutatói, akik kilenc, két különböző falkából kiválasztott farkas viselkedését vizsgálták.
Farkast üvöltéséről
nyest.hu | 2013.08.05.
A farkasok majdnem 90 százalékos pontossággal beazonosíthatók üvöltésük alapján.
Hogyan tanítsuk meg kutyánknak a nyelvet?
nyest.hu | 2013.08.01.
Chaser, a border collie több mint ezer szó jelentését tudja. Ezen kívül tudja szegmentálni a hozzá intézett megnyilatkozásokat, és még a mondatok szintaxisával is tisztában van. Hogy lehet mindezt megtanulni? – John Pilley, Chaser gazdája vall minder...
Hogyan emlékeznek a kutyák?
nyest.hu | 2013.07.25.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói részletes kísérleti bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a kutyák emlékeznek az ember által korábban bemutatott cselekvésekre. Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék tanszékvezetője és Claudia Fogazza PhD-hal...
Bálnák, ki a partra?
MTI | 2013.07.06.
A csőrös cetek és a kék bálnák a tengeralattjárók szonárjainak hangjára abbahagyják a táplálkozást és elmenekülnek.
Hisztizni a majmok is tudnak
MTI | 2013.06.02.
Hasonlóan a legtöbb emberhez, a csimpánzok érzelmi reakciói is intenzívek, ha a bukás kockázatával kell szembenézniük – derül ki a Duke Egyetem kutatóinak kísérletéből.
Elviselhetetlen szerelmi énekek
MTI | 2013.04.25.
A hím kabócák csak azért ciripelnek, mert „fülig szerelmesek”, és énekükkel kívánják felhívni magukra a nőstények figyelmét.
Kevés a pocok
MTI | 2013.04.13.
Egyre kevésbé szaporodnak túl a pocokpopulációk szerte Európában, amely komoly hatással lehet az érintett ökoszisztémákra – derült ki egy új tanulmányból.
A csapatmunka evolúciója
MTI | 2013.03.22.
Az emberiség fejlődésében alapvető szerepet betöltő csapatmunka evolúciós gyökerei a csimpánzokig nyúlnak vissza – derítették ki brit tudósok.
A macskától tanult dorombolni a mókus?
nyest.hu | 2013.03.01.
Egy amerikai család otthonába egy nap egy kismókus érkezett. A mókust a család anyamacskája gondozni kezdte, és ezzel nem csak az életét mentette meg.
Érzekeny a fókák bajsza
MTI | 2013.02.20.
Képesek az orrukon elhelyezkedő bajszukkal felmérni a tárgyak nagyságát a fókák – derült ki abból a kutatásból, amelyet a Manchesteri Városi Egyetem munkatársai végeztek.
Az oxazepam váratlan hatása
MTI | 2013.02.17.
A sügér félénk állat, ragaszkodik az ismerős környezethez. A nyugtatóval kezelt hal azonban felbátorodik, elindul az ismeretlen környezet felfedezésére.
Mire képesek a kutyák?
MTI | 2013.02.15.
Kutyáknak kutyákról, vadállatokról és emberekről készült fotókat mutattak: fajtától függetlenül kiválasztották fajtársaikat.
Miért esik jól a simogatás?
MTI | 2013.02.03.
A simogatást érzékelő idegsejtek érzéketlenek maradnak, ha az érintés fájdalommal jár.
„Bagoly nem vész el”
MTI | 2013.02.02.
Kisújszálláson minden idők legnépesebb bagolycsapata állomásozik, ám a baglyok száma a Hortobágy környékén egyértelmű csökkenést mutat.
Nem fáj nekik
MTI | 2013.01.20.
A halaknál nem fejlődött ki a fájdalom érzéséhez és feldolgozásához szükséges új agykéreg.
Csonttollúak inváziója
MTI | 2013.01.05.
A néphit háborúk, ínségek, természeti csapások előjelét látta a csonttollúak tömeges és kiszámíthatatlan megjelenésében.
A szex állati dolog
nyest.hu | 2012.12.31.
A szex mindenkit érdekel. Önt legalábbis biztosan. Különben nem olvasná el ezt a cikket.
Madarat jelszaváról?
MTI | 2012.12.27.
A lazúr tündérmadár fiókái hívójellel kérik a táplálékot: a kakukk ezt a kódot nem tudja tökéletesen megtanulni.