A kutyák szociális viselkedésének genetikai háttere
A kutyák emberre irányuló szociális viselkedését befolyásolja, hogy az oxitocinra érzékeny receptorfehérje mely genetikai változatait hordozzák. Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport irányításával készült tanulmány a PLoS ONE folyóiratban jelent meg január 15-én.
A „szeretethormonként” is emlegetett oxitocin főként a vonzalom, bizalom szabályozásában játszik fontos szerepet. Az oxitocin – mint minden hormon – hatását úgy fejti ki, hogy a sejtfelszínen elhelyezkedő speciális fehérjéhez (receptorhoz) kapcsolódik. A receptor működése attól függ, hogy az azt kódoló gén (OXTR) melyik változatát hordozza egy adott egyed.
A különböző variációk ember esetében kapcsolatban állnak a szociális viselkedéssel. Például azok, akik bizonyos variációkat hordoznak jellemzően barátságosabbak, könnyebben ismerik fel mások érzelmeit. Az oxitocint a kutya-ember kapcsolatok esetében is egyre intenzívebben kutatják. A kutyával való interakció során megnő a hormonszint azokban, akik erősen kötődnek a kutyájukhoz, sokat foglalkoznak vele, ölelgetik, és a kutya is gyakran keresi velük a kapcsolatot. De a kutyában is hasonló a helyzet, a hatás tehát kölcsönös.
Erre alapozva vetették fel magyar kutatók, hogy a kutyában is kapcsolat lehet az oxitocinreceptor-gén variációi és az ember felé irányuló szociális viselkedés között. A PLoS ONE folyóiratban január 15-én megjelent tanulmányukban az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémia Intézet és belga, valamint norvég partnerintézmények munkatársai annak jártak utána, hogy német juhászkutyák és border collie-k (két gyakori, munkakutyaként is alkalmazott fajta) viselkedése vajon összefüggésben áll-e azzal, hogy az oxitocinreceptor-gén melyik variációjával rendelkeznek.
(Forrás: kutyaetologia.elte.hu)
„A border collie-k szívesebben közeledtek a gazda és a barátságos idegen felé, ugyanakkor kisebb reakciót mutattak, ha a gazda eltávolodott tőlük, kevésbé voltak barátságosak, ha a kísérletvezető fenyegetően közeledett feléjük vagy passzívan viselkedett és többet néztek a tesztben szereplő emberekre (gazdára, kísérletvezetőre)” – foglalta össze a kutyák szociális viselkedését Kis Anna, a tanulmány egyik szerzője.
Bence Melinda vizsgálatai alapján a kutyák oxitocinrecpetor génje három pontban tért el egymástól a DNS szekvenciát tekintve. Ezek közül az egyik mindkét fajtában kapcsolatban állt a közelségkereséssel, a másik kettő pedig a barátságossággal. Utóbbi esetben azonban a génváltozatok ellentétes hatásúak voltak: az a változat, ami a német juhászban a nagyobb barátságossággal állt kapcsolatban, a border collie-ban a kisebbel. „A fajták közötti különbség arra hívja fel a figyelmet, hogy más genetikai és sejtes mechanizmusok is jelentős szerepet játszanak a viselkedés kialakulásában, amiket további vizsgálatoknak kell feltárnia” – mondta el Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a kutatás egyik vezetője. Az eredmények azonban azt sugallják, hogy akárcsak az embereknél, a kutya szociális viselkedésének is vannak oxitocinrendszerrel kapcsolatos genetikai rizikófaktorai. A kutyák viselkedése mögött meghúzódó genetikai faktorok további kutatása segít megérteni egyes humán szociális zavarok biológiai hátterét.
További olvasnivaló
Kis, A.; Bence, M.; Lakatos, G.; Pergel, E.; Turcsán, B.; Pluijmakers, J.; Vas, J.; Elek, Z.; Brúder, I.; Földi, L.; Sasvári-Székely, M.; Miklósi, Á.; Rónai, Z.; Kubinyi, E. (2014). Oxytocin receptor gene polymorphisms are associated with human directed social behavior in dogs (Canis familiaris). PLoS ONE 9(1):e83993