Tudományosan igazolt tény, hogy a macskák seggfejek
Aranyosak, puhák, dörgölőznek, dorombolnak... A tudományt mégsem tudják megtéveszteni: a macskák tudományosan igazolhatóan szemetek!
Arról már írtunk nemrégiben, hogy a macskák nem mint gazdára vagy anyára/apára tekintenek ránk, hanem sokkal inkább látnak minket érthetetlenül és indokolatlanul nagyra nőtt másik macskának. Most azonban annak is eljött az ideje, hogy szembenézzünk azzal a ténnyel, hogy a tudomány mai állása szerint a macskák elég szemét jószágok. Rettenetesen cuki seggfejek. Lássuk, mi minden támasztja alá ezt a kifejezetten tudományos állítást!
1. A macskák hallják, ha szólunk hozzájuk, csak nem érdekli őket
A macska tudja, hogyha szólunk hozzá, sőt, még a hangunkat is meg tudja különböztetni egy idegenétől. Csak éppenséggel egyáltalán nem érdekli, hogy szólunk hozzá. Egy nemrégiben készült vizsgálatban 20 házi macska viselkedését figyelték meg otthoni környezetünkben nyolc hónapon át. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok észlelik-e a gazdáik hangját, illetve, hogy hogyan reagálnak rá. Azt tapasztalták, hogy a macskák 50–70 százaléka vette tudomásul azt, hogy szóltak hozzá: megmozdították a fejüket, vagy hegyezték a fülüket. De csak 10 százalék reagált a gazda hangjára nyávogással, vagy a farkuk mozgatásával. Ezt a viselkedést a kutatók azzal magyarázzák, hogy a macskák kevésbé háziasított jószágok, mint például a kutyák.
Ellenkező esetben azonban, amikor a macska szeretné felhívni magára a gazdája figyelmet, bármit megtesz. Például lelök valamit asztalról – mondjuk a kedvenc virágunkat vagy a teánkat... Ezt persze csinálhatják éppenséggel csak azért is, mert szórakoztatja őket.
2. Vannak macskák, akik utálják az egyetlen dolgot, amire használhatóak
Daniel Mills egyik kutatásában azt vizsgálta, hogy a macskák inkább magányos lények, vagy szeretnek együtt élni más macskákkal. Közben azt figyelte meg, hogy a dédelgetés és a babusgatás némelyik macskára kifejezetten frusztráló hatással van. Mills a megfigyeléséből arra a következtetésre jutott, hogy a macskáknak azért jobb, ha többen élnek együtt egy háznál, mert így könnyebben kerülhetik el a gazdának a szeretetrohamait...
3. Az, hogy a macskák dörgölőznek, még nem jelenti azt, hogy szeretnek is
Az ember önhittségében hajlamos azt gondolni, hogy a macska a dörgölőzéssel a ragaszkodását, a szeretetét fejezi ki iránta. Ez azonban, legalábbis a macska szerint, nem helyes értelmezése a gesztusnak. A macska dörgölőzése ugyanis azt jelenti, hogy azt gondolja, az övéi vagyunk, ő uralkodik felettünk. Fizikai kontaktusba nem azért lép tehát velünk, hogy kifejezze pozitív érzelmeit, hanem azért, hogy demonstrálja, hogy a tulajdonának tekint minket – ezért meg is jelöl minket a saját szaganyagával.
A macskáknak kiváló a szaglásuk. És minden macskának sajátos, rá jellemző illatanyaga van. Ezzel jelölik meg saját territóriumukat. Amikor dörgölőzés közben ezt az illatanyagot ránk kenik, az azt jelenti, hogy minket is a saját territóriumuk részének tekintenek. (Hát nem cukik?)
4. A macska antiszociális, de nem ő a legokosabb háziállat
Egy az oxfordi egyetemen készült kutatás szerint a kutyák intelligensebbek a macskáknál, mivel ők tudják, hogyan köthetnek társas kapcsolatokat. A kutyák szociális lények, így az agyuk is fejlettebb, éppen azért, hogy a szociális kapcsolatokkal járó kihívásokhoz alkalmazkodni tudjanak. A macskák ezzel szemben sokkal magányosabb lények, nem alakítanak ki szociális kapcsolatokat, így az agyuk sem fejlődött ilyen irányban.
5. A macskaimádók otromba viccek célpontjai lehetnek...
Ha Ön nő, esetleg egyedül él, és kettőnél több macskát tart, akkor számíthat arra, hogy előbb-utóbb belekerül a „bolond macskás nő” kategóriába. Ami pedig talán nem teljesen megalapozatlan, ha tudunk néhány adatot a macskatartókkal kapcsolatban...
Egy 2009-es felmérés szerint a vizsgált 463 macskatulajdonos 80 százaléka nő volt. Egy 2010-es kérdőíves kutatásban pedig a 4500 résztvevő 11,5 százaléka tekintette magát kizárólag macskapártinak, 27,7 pedig macska- és kutyapártinak. Arra is vannak adatok, hogy a cégvezetők, a milliomos vállalkozók nagyobb valószínűséggel kutyatartók... Hát, lehet, hogy a társadalommal van a baj, de még az is megeshet, hogy a macskákkal...
6. A macska nem válogat, ha ételről van szó...
Több eset is bizonyítja, hogy a gazdi a halála után maga is táplálékká válik... Igazságügyi orvosszakértők több olyan esetről is beszámoltak, amelyben idős, egyedül élő emberek, akik háziállatot tartottak, hirtelen elhunytak otthonukban. A holttest ilyenkor napokon, akár egy héten át is a lakásban marad a kis kedvencekkel együtt.
Az esetleírások szerint a kutyák jó néhány napig nem nyúlnak halotthoz, ezzel szemben a macskák legfeljebb egy-két napig tartóztatják meg magukat. Utána az éhség az úr: ha nincs más táplálék, fogyasztanak a gazdiból.
További meggyőző érvek és rémes tények a macskákkal kapcsolatosan a The Huffington Post cikkében.
Forrás
Sorry, But Your Cat Is Actually A Total Jerk. It's Just Science
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (30):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@aaolvas: Köszönjük. Egy apróság: ma már az anyagok egy része az MTI-nél előfizetés nélkül, ingyenes regisztráció után is elérhető.
@Grant kapitány: Elmondom, hogy működik az MTI. Először is, kell hozzá egy előfizetés. Ezzel az előfizetéssel, az ember (médium) megvásárolja azt a jogot, hogy egy azonosítóval és jelszóval beléphessen az MTI online felületére, ahová különböző témák szerint csoportosítva, néhány perces frissülésekkel érkeznek az MTI szerzői által írt cikkek. A felhasználó (médium) az előfizetés fejében bármelyik anyagot ctrl+c ctrl+v-vel kimásolhatja, felhasználhatja, azzal a kikötéssel, hogy szerzőként/forrásként az MTI-t tünteti fel. (A 'szerző' vs. 'forrás' vitában egyszerűen az dönt, hogy a felhasználó médium szerkesztői adminfelülelén mi van beállítva a oldal programozói által.)
És akkor itt jön az, hogy nem köteles semmi mást feltüntetni, mert ő csak egy hosszú-hosszú "vásárló lánc" legvége. Először is XY újságíró, aki az MTI-nek dolgozik, fizetségért cserébe eladja az írását a munkáltatónak, aki a saját neve alatt (MTI hírügynökség) használja azt fel. Ezért van az, hogy bár az MTI nem személy, sokszor szerzőként tüntetik fel. Úgyis fel lehet fogni, mint sok XY újságíró gyűjtőneve. Az MTI pedig ugyanolyan előfizetője más, külföldi híroldalaknak, ahonnan anyagokat vesz át, használ fel, fordít le, ugyancsak pénzért.
Az már teljesen más kérdés, hogy az újságírói igényesség az elmúlt évtizedekben zuhanórepülés-szerűen esik, hogy a többség már mind átvett anyagokkal dolgozik, hogy a nyilvánvalóan hiteltelen írásokat is átveszik egymástól, de ez pusztán hozzáállás (lustaság) kérdése. Azt viszont könyörgöm, hagyjuk már, hogy ki van forrásként/szerzőként megjelölve, mert nettó hülyeségeket írsz. Már elnézést, nem személyeskedni akarok, csak eddig nem voltál vele tisztában, hogyan működnek a hírügynökségek, és azok tartalmai hogyan kerülnek felhasználásra. Nem is kell tudnod, hiszen nyilvánvalóan nem a sajtóban dolgozol. Ha az MTI lehoz egy cikket, szerzői jogilag teljesen korrekt, ha a másodközlésben ennyi van feltüntetve. Ha a cikk hülyeség, akkor abba tessék belekötni. Értelmesen.
@Grant kapitány: Azt nem mi döntjük el, hogy az MTI anyagai szerzői jogvédelem alatt állnak. És ettől radikálisan különböző kérdés, hogy az MTI hogy jut az anyagaihoz. Ha ő ezeket a jogokat bitorolja az az ő ügye. De nem értem, ezt miért a hazai sajtó egy kis szereplőjén próbálod számon kérni, miközben a teljes magyar sajtó felhasználja az MTI anyagait. Miért nem hozzájuk fordulsz a problémáddal?
@Fejes László (nyest.hu): "De ezt a látszatot nem mi keltjük, hanem az MTI. Világos?"
Egyáltalán nem világos. Szerinted ennek a látszatnak a keltéséhez (szerző=MTI-munkatárs) - azoknál a cikkeknél, ahol az MTI van megadva úgymond "forrás"-ként - semmivel sem járul hozzá az a mondat, ami az impresszumotokban olvasható?
"Az MTI, valamint az EPA hírügynökségek a honlapon felhasznált hírei és fotói szerzői jogvédelem alatt állnak."
@Grant kapitány: Az MTI anyagaiért az MTI felel.
@Grant kapitány: „akkor mindenki azt hiszi, hogy a szerző az MTI munkatársa lehet” – ez persze így van. De ezt a látszatot nem mi keltjük, hanem az MTI. Világos?
@Fejes László (nyest.hu): "Senki nem hiszi, hogy az MTI a szerző, hiszen az MTI nem egy személy."
Te itt mindenkit hülyének nézel? Az MTI nem személy, de ha a "szerző" helyén "MTI" van feltüntetve, akkor mindenki azt hiszi, hogy a szerző az MTI munkatársa lehet. A nyest.hu sem személy, de azért ugye a nyest.hu munkatársai írnak itt megjelenő cikkeket nyest.hu szerzőségi megjelöléssel?
@Grant kapitány: Kicsit túlliheged a dolgot. Senki nem hiszi, hogy az MTI a szerző, hiszen az MTI nem egy személy. A cikk végén a feldolgozott források vannak feltüntetve, nem pedig olyan források, ahonnan a szöveg egésze származik.
Az MTI-s szövegekkel kapcsolatban meg az MTI-nél reklamálj, vagy jelentsd fel őket a meg nem jelölt forrásaiknál, kár itt rugóznod, eltévesztetted a házszámot.
@Molnár Cecília: "Ennek ez a módja. Az MTI híreit, értesüléseit így szokás átvenni. (Nem csak a nyesten.) "
Tényleg???? Akkor mégis miért ad a Google 1 860 000 találatot a "forrás: MTI" keresésre???
www.google.hu/#q=%22forr%C3%A1s:+mti%22
@Molnár Cecília "És ezeket a szövegeket valóban az MTI újságírói írták, mi csak szerkesztjük őket."
Te úgy látszik egyáltalán nem érted, mi a baj. A kiinduló probléma pont az volt, hogy két cikk esetében valakik nem "írták", hanem angolról lefordították azokat, gyakorlatilag szóról szóra. Kérdés: hány ilyen lehet még a több mint 6000 még meg nem vizsgált cikk között?
@Fejes László (nyest.hu): "A cikknél csak azt látod, hogy MTI, nincs ott, hogy szerző."
Totálisan megtévesztő. Az "MTI" ott fordul elő, ahol más cikkeknél a szerző neve. Minden más nyest-cikknél, ahol valamilyen forrás van feltüntetve, az rendszeresen a cikk végén szerepel, nem ott, ahol más cikkeknél a szerző.
@Grant kapitány: A cikknél csak azt látod, hogy MTI, nincs ott, hogy szerző. Lehet, hogy a keresőt lehetne pontosítani azzal, hogy odaírjuk: szerző/forrás. Egyébként ahol az MTI megadta a szerző nevét ott az is szerepel, de ez ritka.
@Grant kapitány: Ennek ez a módja. Az MTI híreit, értesüléseit így szokás átvenni. (Nem csak a nyesten.) És ezeket a szövegeket valóban az MTI újságírói írták, mi csak szerkesztjük őket.
@Fejes László (nyest.hu): "Bocs, ha valahonnan anyagot vesz át az ember, akkor azt tünteti fel forrásaként, ami ott van"
Bocs de ti nem forrásként, hanem szerzőként tüntettétek fel az MTI-t, keresni is így lehet rá: szerző: MTI. Több mint 6000 cikknél van az MTI szerzőként feltüntetve. Amiből egy átlag olvasónak az jön le, hogy az adott cikket az MTI újságírója írta.
www.nyest.hu/kereses/szerzo/MTI
@Grant kapitány: Bocs, ha valahonnan anyagot vesz át az ember, akkor azt tünteti fel forrásaként, ami ott van. Nem is tudhatjuk, honnan dolgoztak, kutatni pedig végképp nem feladatunk. Sőt, ha mi írnánk oda, hogy ezt az MTI innen és onnan emelte el, még mi lennénk perelhetőek rágalmazásért, és nekünk kellene igazunkat bizonyítani – ha ez sikerülne is, akkor is rengeteg energia és idegeskedés menne erre. Szerintem ha valaki ilyesmit vesz észre, az jelezheti az MTI-nél, vagy annál a kiadványnál, ahonnan elemelték az anyagot.
Egyébként pedig annyira forráscentrikusak vagyunk, hogy amikor az MTI csak annyit írt, hogy „írja a Rudé Právo” stb., akkor is megpróbáltuk előkeríteni, hogy hol írja, és lehetőség szerint linkeltük.
@Fejes László (nyest.hu): "Pl.? Amióta itt dolgozom, mindig megadjuk a forrást, és ez nem az én hóbortom, amikor idekerültem, már elvárás volt. Esetleg valakivel összetévesztesz bennünket."
Pontosítok, korábban a nyest többször is az MTI-t adta meg szerzőként, amikor átvette tőle egyes külföldi folyóiratokban megjelent cikkek egy az egyben magyarra fordított változatait. Na és persze a "szerző" feltüntetése nem ugyanaz, mint a "forrás"-é. Ez nemcsak nekem tűnt fel:
Pl:
www.nyest.hu/hirek/a-szegregalt-buszoktol-a-koser-internetig
vagy:
www.nyest.hu/hirek/mi-teszi-az-embert-emberre
Ezeket a megállapításokat legalább olyan kutatók tették, aki már voltak macskák is? :D