0:05
Főoldal | Rénhírek

Tudományosan igazolt tény, hogy a macskák seggfejek

Aranyosak, puhák, dörgölőznek, dorombolnak... A tudományt mégsem tudják megtéveszteni: a macskák tudományosan igazolhatóan szemetek!

nyest.hu | 2014. január 25.

Arról már írtunk nemrégiben, hogy a macskák nem mint gazdára vagy anyára/apára tekintenek ránk, hanem sokkal inkább látnak minket érthetetlenül és indokolatlanul nagyra nőtt másik macskának. Most azonban annak is eljött az ideje, hogy szembenézzünk azzal a ténnyel, hogy a tudomány mai állása szerint a macskák elég szemét jószágok. Rettenetesen cuki seggfejek. Lássuk, mi minden támasztja alá ezt a kifejezetten tudományos állítást!

1. A macskák hallják, ha szólunk hozzájuk, csak nem érdekli őket

A macska tudja, hogyha szólunk hozzá, sőt, még a hangunkat is meg tudja különböztetni egy idegenétől. Csak éppenséggel egyáltalán nem érdekli, hogy szólunk hozzá. Egy nemrégiben készült vizsgálatban 20 házi macska viselkedését figyelték meg otthoni környezetünkben nyolc hónapon át. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok észlelik-e a gazdáik hangját, illetve, hogy hogyan reagálnak rá. Azt tapasztalták, hogy a macskák 50–70 százaléka vette tudomásul azt, hogy szóltak hozzá: megmozdították a fejüket, vagy hegyezték a fülüket. De csak 10 százalék reagált a gazda hangjára nyávogással, vagy a farkuk mozgatásával. Ezt a viselkedést a kutatók azzal magyarázzák, hogy a macskák kevésbé háziasított jószágok, mint például a kutyák.

Ellenkező esetben azonban, amikor a macska szeretné felhívni magára a gazdája figyelmet, bármit megtesz. Például lelök valamit asztalról – mondjuk a kedvenc virágunkat vagy a teánkat... Ezt persze csinálhatják éppenséggel csak azért is, mert szórakoztatja őket.

Tudományosan igazolt tény, hogy a macskák seggfejek
Forrás: Wikimedia Commons

2. Vannak macskák, akik utálják az egyetlen dolgot, amire használhatóak

Daniel Mills egyik kutatásában azt vizsgálta, hogy a macskák inkább magányos lények, vagy szeretnek együtt élni más macskákkal. Közben azt figyelte meg, hogy a dédelgetés és a babusgatás némelyik macskára kifejezetten frusztráló hatással van. Mills a megfigyeléséből arra a következtetésre jutott, hogy a macskáknak azért jobb, ha többen élnek együtt egy háznál, mert így könnyebben kerülhetik el a gazdának a szeretetrohamait...

Tudományosan igazolt tény, hogy a macskák seggfejek
Forrás: Wikimedia Commons / Eve / GNU-FDL 1.2

3. Az, hogy a macskák dörgölőznek, még nem jelenti azt, hogy szeretnek is

Az ember önhittségében hajlamos azt gondolni, hogy a macska a dörgölőzéssel a ragaszkodását, a szeretetét fejezi ki iránta. Ez azonban, legalábbis a macska szerint, nem helyes értelmezése a gesztusnak. A macska dörgölőzése ugyanis azt jelenti, hogy azt gondolja, az övéi vagyunk, ő uralkodik felettünk. Fizikai kontaktusba nem azért lép tehát velünk, hogy kifejezze pozitív érzelmeit, hanem azért, hogy demonstrálja, hogy a tulajdonának tekint minket – ezért meg is jelöl minket a saját szaganyagával.

A macskáknak kiváló a szaglásuk. És minden macskának sajátos, rá jellemző illatanyaga van. Ezzel jelölik meg saját territóriumukat. Amikor dörgölőzés közben ezt az illatanyagot ránk kenik, az azt jelenti, hogy minket is a saját territóriumuk részének tekintenek. (Hát nem cukik?)

Tudományosan igazolt tény, hogy a macskák seggfejek
Forrás: Wikimedia Commons / *~Dawn~* / CC BY 2.0

4. A macska antiszociális, de nem ő a legokosabb háziállat

Egy az oxfordi egyetemen készült kutatás szerint a kutyák intelligensebbek a macskáknál, mivel ők tudják, hogyan köthetnek társas kapcsolatokat. A kutyák szociális lények, így az agyuk is fejlettebb, éppen azért, hogy a szociális kapcsolatokkal járó kihívásokhoz alkalmazkodni tudjanak. A macskák ezzel szemben sokkal magányosabb lények, nem alakítanak ki szociális kapcsolatokat, így az agyuk sem fejlődött ilyen irányban.

5. A macskaimádók otromba viccek célpontjai lehetnek...

Ha Ön nő, esetleg egyedül él, és kettőnél több macskát tart, akkor számíthat arra, hogy előbb-utóbb belekerül a „bolond macskás nő” kategóriába. Ami pedig talán nem teljesen megalapozatlan, ha tudunk néhány adatot a macskatartókkal kapcsolatban...

Egy 2009-es felmérés szerint a vizsgált 463 macskatulajdonos 80 százaléka nő volt. Egy 2010-es kérdőíves kutatásban pedig a 4500 résztvevő 11,5 százaléka tekintette magát kizárólag macskapártinak, 27,7 pedig macska- és kutyapártinak. Arra is vannak adatok, hogy a cégvezetők, a milliomos vállalkozók nagyobb valószínűséggel kutyatartók... Hát, lehet, hogy a társadalommal van a baj, de még az is megeshet, hogy a macskákkal... 

Tudományosan igazolt tény, hogy a macskák seggfejek
Forrás: Wikimedia Commons / Francesco Bacchiacca (1494–1557)

6. A macska nem válogat, ha ételről van szó...

Több eset is bizonyítja, hogy a gazdi a halála után maga is táplálékká válik...  Igazságügyi orvosszakértők több olyan esetről is beszámoltak, amelyben idős, egyedül élő emberek, akik háziállatot tartottak, hirtelen elhunytak otthonukban. A holttest ilyenkor napokon, akár egy héten át is a lakásban marad a kis kedvencekkel együtt.

Az esetleírások szerint a kutyák jó néhány napig nem nyúlnak halotthoz, ezzel szemben a macskák legfeljebb egy-két napig tartóztatják meg magukat. Utána az éhség az úr: ha nincs más táplálék, fogyasztanak a gazdiból.

Tudományosan igazolt tény, hogy a macskák seggfejek
Forrás: Wikimedia Commons / Airwolfhound / CC BY-Sa 2.0

További meggyőző érvek és rémes tények a macskákkal kapcsolatosan a The Huffington Post cikkében.

Forrás

Sorry, But Your Cat Is Actually A Total Jerk. It's Just Science

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (30):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. január 25. 12:05
1 Vándorka

Tisztelt cikkíró! Sajnos szakmaiatlannak érzem ezt a cikkét. Az első ízben említett kutatást sem tartom reálisnak. Hogyan lehetne 20 HÁZI macska megfigyeléséből egy általános képet kapni a macskákról? Ha jól értem, fajtákra nem is tért ki a kutatás, pedig tudható, hogy számtana fajta macska létezik, így még inkább torz képet kapunk a velünk élő egyik legnépszerűbb háziállatról. Ezen felül szeretném hangsúlyozni, hogy az emberi környezet nagy mértékben hatással van az állat viselkedésére. A cikkből nem derül ki, hogy a vizsgált gazdák mennyire voltak alkalmasak az állattartásra. Az emberek jó része szeretethiányát próbálja kompenzálni a háziállatokkal, így túlzottan rá telepszik - amit se ember, se más állat nem visel el. Ugyanezt a "tudományos" kísérletet lefolytathatnánk 20 olyan egyeddel akikkel az említett viselkedés ellenkezőjét bizonyítanánk.

Az említett cikkben elhangzik ez is: The researchers warned their results should be treated with caution since there were only four cats in the study that disliked petting, according to their owners, while 13 were put in the "tolerating category" and 85 in the "enjoying" lot.

- Vagyis a kutatók is állítják, hogy az eredményeket óvatosan kell kezelni.

Úgy gondolom az itt megjelent írás megtévesztő képet ad, ezért döntöttem a hozzászólás mellett. Azt gondolom nem a rossz indulat és a macskák iránti ellenszenvből indult ki a cikk írója - mókás megjegyzései, karikatúraszerű leírása tartalmaz magában igazságot és humort. Ellenben ettől tartom szakmaiatlannak.

Üdvözlettel: egy kutyás.

5 éve 2014. január 25. 13:01
2 El Vaquero

Ez nem szemétség, hanem macskajellem. A macska nem akar rosszat, amikor ezeket csinálja, nincsenek hátsó gondolatai. Neveléssel mérsékelhető valamennyire ez az antiszociális attitűdje a macskáknak, de nem szüntethető meg teljesen, alapból magának való állatfajta, sokkal kevésbé hálás, mint mondjuk egy kutya. Csak azt hajlandók csinálni, amit ők akarnak, ahogy ők akarják, ahogy nekik jó, semmilyen irányítást és beleszólást nem fogadnak el.

5 éve 2014. január 25. 16:02
3 challengeofusenglish

Elég fura egy nyelvészeti honlaptól a "seggfej" szó használata címben.

5 éve 2014. január 25. 17:53
4 Galván Tivadar

@challengeofusenglish: Miért? Tagadhatatlan, hogy az emberek egy része efféle szavakat használ. Márpedig, ha az emberek egy része így beszél, akkor az helyes -- vallja a nyelvészek egy része..

5 éve 2014. január 25. 18:02
5 El Vaquero

@challengeofusenglish: már előre látom, hogy erre azt fogják írni a nyelvészek, hogy a seggfej is része a nyelvnek, legfeljebb nem a legillendőbb, ennek ellenére a nyelvi rendőrség nem fog kiszállni a helyszínre. Szerintem csak figyelemfelkeltést akartak, esetleg fiatalosabb hangnemet megütni.

5 éve 2014. január 25. 18:11
6 szigetva

@challengeofusenglish: @Galván Tivadar: A „seggfej” félig tabu kifejezés. Azért félig, mert van, aki annak érzi, van, aki nem. Van, aki még a „hülyé”-t is tabunak érzi, de legtöbben már nem. A „faszkalap”-ot viszont az az érzésem, szinte mindenki annak érzi, vagyis nem használná egy cikk címében. De mindennek semmi köze ahhoz, hogy nyelvészettel vagy bármilyen mással foglalkozó helyen használják-e.

5 éve 2014. január 25. 19:13
7 MolnarErik

Így örül egy macska az évek után hazatért gazdájának

444.hu/2013/05/27/es-igy-orul-egy-macska-a-hazatero-gazdajanak/

5 éve 2014. január 25. 21:17
8 Roland2

@challengeofusenglish: Volt már 'pinás', 'puncis' és 'baszós' cikkcím is ( vö. www.nyest.hu/hirek/a-bena-nevu-tudos-es-a-pina? . www.nyest.hu/hirek/basznak-e-a-boszorkanyok ), és ha ez nem lenne elég, egy időben még meztelen nős képeket is raktak a cikkekbe :))

5 éve 2014. január 26. 01:17
9 civa

@Vándorka: Reklamáljon Renee Jacques-nál, ugyanis tőle származik az eredeti, fentiekben linkelt cikk.

5 éve 2014. január 26. 07:50
10 aszterixagall

A macska csak olyan, mint a legtöbb állat, egyszerűen nincs meg benne az az ösztön, ami bennünk és a kutyákban megvan: megállás nélkül mások szándékait és lelki állapotát kutatjuk. Nagyon nehéz megértenünk, hogy a legtöbb állat számára az ember (és a többi állat) csak mozgó tárgy.

5 éve 2014. január 26. 09:00
11 Krizsa

Az emlős és az emberemlős is akkor tud szeretni (sajnálni, óvni, lelkiállapotokat is többé-kevésbé megérteni), ha védtelen kicsi korában ilyet tapasztalt. Általában tapasztal, mert van anyja, s mert enélkül többnyire elhullik.

Az emlős (de néhány madárfaj is) felfogja és viszonozza akár a másfajúak szeretét. Ennek az a feltétele, hogy kicsi korától szeresse, etesse, védje - az az akárki / akármi fajú.

Az összevert, megalázott, senki által nem 100%-ban elfogadott ember-gyerekből általában ELROMLOTT felnőtt válik. Kivételt ezalól csak a kifejezetten intelligens egyedek képeznek, akik felnőtt korban intellektualizálni képesek a saját személyiségüket (s a múltjukat).

5 éve 2014. január 26. 18:28
12 Vándorka

@civa: Köszönöm, de nem kívánok Nála reklamálni! Ráadásul bármilyen cikk írásánál nem hivatkozunk arra, hogy innen onnan szedték, leközölték, de kiállni már nem tudnak érte, mást helyeznek előtérbe... - mosva kezeiket. Elnézést, de azt gondolom ennek nem ez a módja. Ha pl azt hallom, hogy a kecskék nem tudnak 70 fokos meredekségű hegyre felmenni és ezt az információt tovább adom, leközlöm, majd közlik velem ez nem igaz, alátámasztva valós... információkkal - (Melyeknek sajnálatos módon nem néztem utána.) - akkor korrigálom az előtte elhangzottakat és külön feltüntetem, hogy hibás információkat közöltem ezelőtt, melyért tán még elnézést is kérek. Azt gondolom ez a helyes hozzáállás.

5 éve 2014. január 26. 19:07
13 Grant kapitány

@Vándorka: "Ráadásul bármilyen cikk írásánál nem hivatkozunk arra, hogy innen onnan szedték, leközölték, de kiállni már nem tudnak érte, mást helyeznek előtérbe... - mosva kezeiket."

Itt ez a divat...Régebben még az eredeti forrást sem jelölték meg, csak úgy-ahogy lefordították a cikket, rövidítettek rajta egy kicsit, leközölték, oszt jónapot...

5 éve 2014. január 26. 19:19
14 Vándorka

@Grant kapitány: Ezt szomorúan hallom. Ettől függetlenül, lehetne változtatni a hozzáálláson és biztosan nagyobb olvasó táborra tenne szert az oldal. - Feltételezem ez is egy cél. Mindenesetre kívánom, hogy a jövőben ennél komolyabban foglalkozzanak egy-egy cikk megírásával és ezáltal sok sikert érjenek el. - Azt mondják: változtatni sosem késő! ;)

5 éve 2014. január 27. 08:09
15 Fejes László (nyest.hu)

@Vándorka: „Ráadásul bármilyen cikk írásánál nem hivatkozunk arra, hogy innen onnan szedték, leközölték, de kiállni már nem tudnak érte, mást helyeznek előtérbe... ” Ez azért különösen érdekes elvárás, mert nemhogy az ismeretterjesztésben, de a hardcore tudományban is az a szokás, hogy mások kutatási eredményeire alapozunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen kritikátlanul mindent elhiszünk, de alapjában véve bizalommal élünk mások adatai iránt. Ezzel szemben egy újságíróval szemben meglehetősen unfair elvárás, hogy ő ellenőrizze a kutatási eredményeket – sőt, kifejezetten abszurd lenne, ha egy laikus a megérzéseire támaszkodva bírálgatná a szakembereket.

Egyébként ha olyan témáról van szó, amihez értünk, akkor kritikusan szoktunk viszonyulni az eredményekhez. Szerintem a cikk ironizáló hangneme itt is eligazítja az olvasót abban, hogy mennyire kell komoly tudományos eredményként olvasni a elírtakat.

@Grant kapitány: „Régebben még az eredeti forrást sem jelölték meg” Pl.? Amióta itt dolgozom, mindig megadjuk a forrást, és ez nem az én hóbortom, amikor idekerültem, már elvárás volt. Esetleg valakivel összetévesztesz bennünket.

5 éve 2014. január 27. 10:38
16 Sultanus Constantinus

Ezeket a megállapításokat legalább olyan kutatók tették, aki már voltak macskák is? :D

5 éve 2014. január 27. 19:56
17 Grant kapitány

@Fejes László (nyest.hu): "Pl.? Amióta itt dolgozom, mindig megadjuk a forrást, és ez nem az én hóbortom, amikor idekerültem, már elvárás volt. Esetleg valakivel összetévesztesz bennünket."

Pontosítok, korábban a nyest többször is az MTI-t adta meg szerzőként, amikor átvette tőle egyes külföldi folyóiratokban megjelent cikkek egy az egyben magyarra fordított változatait. Na és persze a "szerző" feltüntetése nem ugyanaz, mint a "forrás"-é. Ez nemcsak nekem tűnt fel:

Pl:

www.nyest.hu/hirek/a-szegregalt-buszoktol-a-koser-internetig

vagy:

www.nyest.hu/hirek/mi-teszi-az-embert-emberre

5 éve 2014. január 28. 08:23
18 Fejes László (nyest.hu)

@Grant kapitány: Bocs, ha valahonnan anyagot vesz át az ember, akkor azt tünteti fel forrásaként, ami ott van. Nem is tudhatjuk, honnan dolgoztak, kutatni pedig végképp nem feladatunk. Sőt, ha mi írnánk oda, hogy ezt az MTI innen és onnan emelte el, még mi lennénk perelhetőek rágalmazásért, és nekünk kellene igazunkat bizonyítani – ha ez sikerülne is, akkor is rengeteg energia és idegeskedés menne erre. Szerintem ha valaki ilyesmit vesz észre, az jelezheti az MTI-nél, vagy annál a kiadványnál, ahonnan elemelték az anyagot.

Egyébként pedig annyira forráscentrikusak vagyunk, hogy amikor az MTI csak annyit írt, hogy „írja a Rudé Právo” stb., akkor is megpróbáltuk előkeríteni, hogy hol írja, és lehetőség szerint linkeltük.

5 éve 2014. január 28. 09:01
19 Grant kapitány

@Fejes László (nyest.hu): "Bocs, ha valahonnan anyagot vesz át az ember, akkor azt tünteti fel forrásaként, ami ott van"

Bocs de ti nem forrásként, hanem szerzőként tüntettétek fel az MTI-t, keresni is így lehet rá: szerző: MTI. Több mint 6000 cikknél van az MTI szerzőként feltüntetve. Amiből egy átlag olvasónak az jön le, hogy az adott cikket az MTI újságírója írta.

www.nyest.hu/kereses/szerzo/MTI

5 éve 2014. január 28. 09:55
20 Molnár Cecília

@Grant kapitány: Ennek ez a módja. Az MTI híreit, értesüléseit így szokás átvenni. (Nem csak a nyesten.) És ezeket a szövegeket valóban az MTI újságírói írták, mi csak szerkesztjük őket.

5 éve 2014. január 28. 10:12
21 Fejes László (nyest.hu)

@Grant kapitány: A cikknél csak azt látod, hogy MTI, nincs ott, hogy szerző. Lehet, hogy a keresőt lehetne pontosítani azzal, hogy odaírjuk: szerző/forrás. Egyébként ahol az MTI megadta a szerző nevét ott az is szerepel, de ez ritka.

5 éve 2014. január 28. 12:37
22 Grant kapitány

@Molnár Cecília: "Ennek ez a módja. Az MTI híreit, értesüléseit így szokás átvenni. (Nem csak a nyesten.) "

Tényleg???? Akkor mégis miért ad a Google 1 860 000 találatot a "forrás: MTI" keresésre???

www.google.hu/#q=%22forr%C3%A1s:+mti%22

@Molnár Cecília "És ezeket a szövegeket valóban az MTI újságírói írták, mi csak szerkesztjük őket."

Te úgy látszik egyáltalán nem érted, mi a baj. A kiinduló probléma pont az volt, hogy két cikk esetében valakik nem "írták", hanem angolról lefordították azokat, gyakorlatilag szóról szóra. Kérdés: hány ilyen lehet még a több mint 6000 még meg nem vizsgált cikk között?

@Fejes László (nyest.hu): "A cikknél csak azt látod, hogy MTI, nincs ott, hogy szerző."

Totálisan megtévesztő. Az "MTI" ott fordul elő, ahol más cikkeknél a szerző neve. Minden más nyest-cikknél, ahol valamilyen forrás van feltüntetve, az rendszeresen a cikk végén szerepel, nem ott, ahol más cikkeknél a szerző.

5 éve 2014. január 28. 12:44
23 Fejes László (nyest.hu)

@Grant kapitány: Kicsit túlliheged a dolgot. Senki nem hiszi, hogy az MTI a szerző, hiszen az MTI nem egy személy. A cikk végén a feldolgozott források vannak feltüntetve, nem pedig olyan források, ahonnan a szöveg egésze származik.

Az MTI-s szövegekkel kapcsolatban meg az MTI-nél reklamálj, vagy jelentsd fel őket a meg nem jelölt forrásaiknál, kár itt rugóznod, eltévesztetted a házszámot.

5 éve 2014. január 28. 13:18
24 Grant kapitány

@Fejes László (nyest.hu): "Senki nem hiszi, hogy az MTI a szerző, hiszen az MTI nem egy személy."

Te itt mindenkit hülyének nézel? Az MTI nem személy, de ha a "szerző" helyén "MTI" van feltüntetve, akkor mindenki azt hiszi, hogy a szerző az MTI munkatársa lehet. A nyest.hu sem személy, de azért ugye a nyest.hu munkatársai írnak itt megjelenő cikkeket nyest.hu szerzőségi megjelöléssel?

5 éve 2014. január 28. 13:36
25 Fejes László (nyest.hu)

@Grant kapitány: „akkor mindenki azt hiszi, hogy a szerző az MTI munkatársa lehet” – ez persze így van. De ezt a látszatot nem mi keltjük, hanem az MTI. Világos?

5 éve 2014. január 28. 15:12
26 Molnár Cecília

@Grant kapitány: Az MTI anyagaiért az MTI felel.

5 éve 2014. január 28. 15:58
27 Grant kapitány

@Fejes László (nyest.hu): "De ezt a látszatot nem mi keltjük, hanem az MTI. Világos?"

Egyáltalán nem világos. Szerinted ennek a látszatnak a keltéséhez (szerző=MTI-munkatárs) - azoknál a cikkeknél, ahol az MTI van megadva úgymond "forrás"-ként - semmivel sem járul hozzá az a mondat, ami az impresszumotokban olvasható?

"Az MTI, valamint az EPA hírügynökségek a honlapon felhasznált hírei és fotói szerzői jogvédelem alatt állnak."

5 éve 2014. január 28. 20:37
28 Fejes László (nyest.hu)

@Grant kapitány: Azt nem mi döntjük el, hogy az MTI anyagai szerzői jogvédelem alatt állnak. És ettől radikálisan különböző kérdés, hogy az MTI hogy jut az anyagaihoz. Ha ő ezeket a jogokat bitorolja az az ő ügye. De nem értem, ezt miért a hazai sajtó egy kis szereplőjén próbálod számon kérni, miközben a teljes magyar sajtó felhasználja az MTI anyagait. Miért nem hozzájuk fordulsz a problémáddal?

5 éve 2014. február 2. 01:25
29 aaolvas

@Grant kapitány: Elmondom, hogy működik az MTI. Először is, kell hozzá egy előfizetés. Ezzel az előfizetéssel, az ember (médium) megvásárolja azt a jogot, hogy egy azonosítóval és jelszóval beléphessen az MTI online felületére, ahová különböző témák szerint csoportosítva, néhány perces frissülésekkel érkeznek az MTI szerzői által írt cikkek. A felhasználó (médium) az előfizetés fejében bármelyik anyagot ctrl+c ctrl+v-vel kimásolhatja, felhasználhatja, azzal a kikötéssel, hogy szerzőként/forrásként az MTI-t tünteti fel. (A 'szerző' vs. 'forrás' vitában egyszerűen az dönt, hogy a felhasználó médium szerkesztői adminfelülelén mi van beállítva a oldal programozói által.)

És akkor itt jön az, hogy nem köteles semmi mást feltüntetni, mert ő csak egy hosszú-hosszú "vásárló lánc" legvége. Először is XY újságíró, aki az MTI-nek dolgozik, fizetségért cserébe eladja az írását a munkáltatónak, aki a saját neve alatt (MTI hírügynökség) használja azt fel. Ezért van az, hogy bár az MTI nem személy, sokszor szerzőként tüntetik fel. Úgyis fel lehet fogni, mint sok XY újságíró gyűjtőneve. Az MTI pedig ugyanolyan előfizetője más, külföldi híroldalaknak, ahonnan anyagokat vesz át, használ fel, fordít le, ugyancsak pénzért.

Az már teljesen más kérdés, hogy az újságírói igényesség az elmúlt évtizedekben zuhanórepülés-szerűen esik, hogy a többség már mind átvett anyagokkal dolgozik, hogy a nyilvánvalóan hiteltelen írásokat is átveszik egymástól, de ez pusztán hozzáállás (lustaság) kérdése. Azt viszont könyörgöm, hagyjuk már, hogy ki van forrásként/szerzőként megjelölve, mert nettó hülyeségeket írsz. Már elnézést, nem személyeskedni akarok, csak eddig nem voltál vele tisztában, hogyan működnek a hírügynökségek, és azok tartalmai hogyan kerülnek felhasználásra. Nem is kell tudnod, hiszen nyilvánvalóan nem a sajtóban dolgozol. Ha az MTI lehoz egy cikket, szerzői jogilag teljesen korrekt, ha a másodközlésben ennyi van feltüntetve. Ha a cikk hülyeség, akkor abba tessék belekötni. Értelmesen.

5 éve 2014. február 2. 09:04
30 Molnár Cecília

@aaolvas: Köszönjük. Egy apróság: ma már az anyagok egy része az MTI-nél előfizetés nélkül, ingyenes regisztráció után is elérhető.