Kell-e vessző éppen? Éppen vessző kell-e?
Időnként talán meglepő, de az, hogy hogyan kell leírni egy mondatot, attól is függ, hogy mit szeretnénk kifejezni.
A helyesírás szabályok időnként nagyon egyszerűnek tűnnek: a vesszőt a tagmondatok határára tesszük ki. Nincs ebben semmi bonyolult, igaz? Hacsak nem az, hogy van-e ott tagmondati határ, vagy nincs. Krisztián nevű olvasónk is éppen ebbe a problémába futott bele:
Van egy címmondatom, ami a következő: „Az XY Zrt. által javasolt biztosítási megoldások az YZ Zrt. részére a 2016. évre.” A kollégámat kértem, hogy tegyen vesszőt a „részére” szó után, a dátum elé, de ő azt mondja, hogy oda nem kell vessző, és hogy ő eredetileg magyartanár, tehát higyjem el, hogy igaza van. Én nem tudtam megmagyarázni, csak ÉRZEM, hogy kell oda a vessző, mert ezzel a sorvégi dátummal az eredeti mondat értelmét kibővítem.
De a kolléga szerint ez nem egy új tagmondat, mert nincs benne állítmány, így semmi sem indokolja a vesszőt. (Mellesleg „Mit állítok?” Azt, hogy „a 2016-os évre vonatkozik az, amiről a mondt eleje szól...” – persze lehet, hogy ebben tévedek.)
Először is valóban azt kell észrevenni, hogy valóban nincs szó két tagmondatról: nemhogy két, de egy állítmány sincs benne. Minden bizonnyal egy névszói szerkezetről van szó, de mi áll ennek középpontjában? A megoldások, hiszen ehhez tudjuk kapcsolni a többi mondatrészt:
Az XY Zrt. által az YZ Zrt. részére a 2016. évre javasolt megoldások biztosítási
Azt, hogy a fenti szerkezeti ábrázolás helyes, kérdésekkel igazolhatjuk:
Milyen megoldások? Javasolt megoldások.
Ki által javasolt megoldások? Az XY Zrt. által javasolt megoldások.
A kinek (a részére) javasolt megoldások? Az YZ Zrt. részére javasolt megoldások.
A mikorra javasolt megoldások? A 2016. évre javasolt megoldások?
Milyen megoldások? Biztosítási megoldások?
Ezzel szemben nem működnek az olyan kérdések, mint a
Ki által megoldások?
Kinek (a részére) megoldások?
Mikorra megoldások?
Ha azt szeretnénk, hogy a mondat „logikai”, „mögöttes” szerkezetéhez közelebb álljon mondat „felszíni” szerkezete, akkor valami ilyesmitz kaphatunk:
Az XY Zrt. által az YZ Zrt. részére a 2016. évre javasolt biztosítási megoldások
Ez a mondat így teljesen rendben van, de vegyük észre, hogy akkor sem furcsa, ha az egyes elemek közé vesszőt, sőt akkor sem, ha kötőszót teszünk:
Az XY Zrt. által, az YZ Zrt. részére, a 2016. évre javasolt biztosítási megoldások
Az XY Zrt. által és az YZ Zrt. részére és a 2016. évre javasolt biztosítási megoldások
A különbség azonban e megoldások és az előbbi között érezhető: az előbbi esetben mintha csak arról lett volna szó, hogy olyan javasolt megoldásokról van szó, melyek adott vállalattól adott vállalatnak adott időszakra szólnak. Az utóbbi esetben viszont mintha azt hangsúlyoznánk, hogy különböző vállalatok különböző vállalatoknak szóló és különböző időszakokra ajánlott megoldásai közül emelnénk ki azokat, melyek adott vállalattól adott vállalatnak adott időszakra szólnak.
(Forrás: Wikimedia Commons / LaurMG. / CC BY-SA 3.0)
Mindezek alapján azt feltételeznénk, hogy Krisztián és munkatársa között nem egyszerűen helyesírási vita van, hanem másképp értelmezik a címet. Krisztián mintha fontosnak emelné kiemelni, hogy az egyik vállalat által a másiknak ajánlott megoldások közül ezek éppen azok, amelyek a 2016. évre szólnak, ezért érzi fontosnak, hogy mintegy újrakezdje a mondatot. Kollégája számára viszont mintha ennek nem lenne jelentősége.
Krisztián kiegészíti kérdését:
Én tévedek, vajon? Vajon, ha azt mondom, hogy „Téged néztelek, éppen téged.” akkor is igaz, hogy az éppen elé nem kell vessző, mert nem új tagmondat, hiszen nincs benne állítmány?
Itt egészen más szerkezetről van szó, hiszen egyfelől itt van állítmány a mondatban, másfelől az állítmány után megismétlünk egy olyan bővítményt (téged), mely az állítmány előtt egyszer már szerepelt a mondatban. Ezzel mintegy újrakezdjük a mondatot, még akkor is, ha ezzel azonnal be is fejezzük. Ilyenkor még az sem szükséges, hogy új elem jelenjen meg a tagmondatban:
Téged nézlek, téged.
Másfelől viszont az éppen olyan szó, mely ebben a jelentésében kizárólag az állítmány előtt állhat: a Téged nézlek éppen esetében az éppen csak azt jelenti, hogy ’most éppen’. Ha viszont csak annyit írunk, hogy Téged nézlek, éppen (illetve szóban a megfelelő mondatdallamot és szünetet alkalmazzuk), akkor világos, hogy az éppen a tégedre vonatkozik.
Egyébként nemcsak a magyartanárokat lehet így szidni, másokat is. Szinte már nem tudok olyan tanárt (a tesitanáron kívül), akinek még nem ordítottam be az órájába (vagy szóltam neki), hogy ezt-azt nem úgy kell írni. Már ami a mostani tanáraimat illeti.
@Irgun Baklav: Igazán nem akarom bántani a magyartanárokat, de volt már néhány magyartanár által írt szöveg a kezemben, és hát finoman szólva nem mindig meggyőző a helyesírásuk.
"Az XY Zrt. által és az YZ Zrt. részére és a 2016. évre javasolt biztosítási megoldások."
Ez a mondat így elég bénán hangzik, bár értelmet éppen tényleg lehet találni hozzá. Nem sok becsülete lehet manapság a (kiugrott) magyartanároknak, ha a (gondolom egyébként jogász vagy gazdasági) végzettségű főnökeik még helyesírási kérdésekben is kétségbe akarják vonni a kompetenciájukat.
A tanulság: főnökkel szemben akkor sem lehet igazad, ha egyébként igazad van.