Miből van a sör?
Meleg is van, Eb is van, ne csodálkozzunk, ha olvasóink esze a sörön jár. Márpedig ha az ember túl sokat fogyaszt ebből az italból, és a napszúrás is kerülgeti, előbb vagy utóbb bekövetkezik az elkerülhetetlen: etimologizálni kezd.
Ádám nevű olvasónk levelet küldött nekünk:
Rendszeres olvasóként valamikor még régebben találkoztam egy írással, ami a "tea" szó eredetéről illetve különböző változatainak etimológiájáról szólt. Most így a nagy melegben, miközben egy dobozos sört ittam és tanulmányoztam nagy elmélyülten a rajta szereplő különböző megfelelőket a "sör" szóra, felötlött bennem, hogy talán ennek a szónak is érdekes lehet az eredete, hiszen a "sörnek" igen korlátozott számú változata van.
Ádám fel is sorol jó néhány általa fellelt szót, mi azonban próbáljunk valamilyen rendszerességet követni: seperjünk először a saját házunk táján!
A magyar sör (ser) nemzetközi vándorszó, pontos eredete ismeretlen. Megfelelőit megtaláljuk ugyan rokon nyelvekben is (komi, udmurt [szur]), török nyelvekben is (csuvas, tatár kb. [szöra], baskír kb. [hira]), de a magyarban sem finnugor eredetűnek, sem török jövevénynek nem tartható. (A mariban is megvan, de ott egyértelműen viszonylag friss tatár vagy csuvas jövevényszó.) Egyes török nyelvekben (pl. a kazahban vagy a karacsaj-balkarban) az eredeti szót a mai napig mindenféle sörre használják. Ide tartozhat a mongol шар айраг [sar árag] (szó szerint kb. ’sar kumisz’ is). A mongol шар айраг [sar árag] viszont nem tartozik ide, egyszerűen ’sárga kumisz’-t jelent.
Egyébként ma ezekben a nyelvekben is gyakran inkább a házi sörre használják, az iparilag előállított, boltban vásárolt sörre inkább orosz jövevényszót használnak: пиво [pivo].
Ugyanezt a szót használják szinte az összes szláv nyelvben, bár írásmódjuk különböző lehet. A lengyelben piwo, a csehben, szlovákban, szlovénben, horvátban (illetve a latin betűs szerb írásban) pivo, a szerbben, macedónban, bolgárban, ukránban пиво, csak a fehéroroszban піва. A szó bekerült több orosz hatás alatt álló finnugor és törökségi nyelvbe – magyar szemmel ezek közül a legérdekesebb az erza, ahol пия [pija] alakban is megtalálható (a пива [piva] mellett). Ennek a szónak az eredete könnyen megfejthető: a szláv pi- ’iszik’ tőből származik, és eredeti jelentése egyszerűen ’ital, innivaló’ volt.
A bolgárban emellett a бира [bira] is használatos, oda bizonyára a török bira került be. Ide viszont az olaszból kerülhetetett a szó, ott birra alakban használatos, és német jövevényszó. Szintén a német lehet a francia bière vagy a román bere forrása is. Ez a szó használatos az izlandiban (bjór), a bretonban (bier), a baszkban (biera), a görögben (μπίρα [bira]), az albánban (birra), az ivritben (בירה [bira]), a sziléziaiban (bjyra, kb. [bʲira]), de ez került be a tagalogba (bir), a szuahélibe (bia) és a vietnamiba is (bia). Ezt találjuk meg az eszperantóban is (biero). A legérdekesebb azonban a Madagaszkáron beszélt malgas, ahol a francia névelő is a tő részévé vált: labiera. A németben a szó Bier [bír], és szinte azonos alakban használatos a hollandban (bier [bír]) és az angolban is (beer [bír]/[bíö]). Ezek a szavak az ógermán *beuzan, *beuzaz ’sör’ szóból erednek, ez pedig az indoeurópai *beus- vagy*bheus- ’üledék, élesztő(gomba)’ szóból.
Az angolban azonban van a sörre egy másik szó is, az ale. Ezt eredetileg a komló nélkül erjesztett italokra használták, ma inkább a sör egyik típusát jelenti. Az ősgermán *aluþ szóból ered (a þ azt a hangot jelöli, amit ma a think szó elején találunk. A skandináv nyelvekben ebből lett az általános ’sör’ jelentésű szó: dán, norvég øl [öl], svéd, izlandi öl. Az ősgermán szó bekerült a balti nyelvekbe, ebből származik az ital mai lett és litván neve: alus [alusz]. De bekerült a szó a finnségi nyelvekbe is: mai finn olut, észt õlu (kb. [ölu]).
Európa átellenes, délnyugati sarkában egy másik szócsalád terjedt el: portugál cerveja [szürvezsö], spanyol cerveza [szervesza], katalán cervesa [szörveszö] stb. Európán kívül is használatos, pl. a tagalogba: serbesa, serbisa. A szó a latin cervisia ~ cervesia ~ cerevisia ’sör’ szóból ered, mely a kelta gall nyelvből származik. Eredeti ejtése [kerviszia] lehetett. Ennek a tövét őrizheti a walesi cwrw [kúrú].
A kelta nyelvekben van egy másik szó is a sörre: ír és skót gael leann, manxi lhune – ezek eredetéről sajnos semmit nem sikerült kideríteni. A baszk garagardo ’sör’ szót a garagar ’árpa’ szóból képezték. Hasonló motivációjú az erza шужведь [suzsvegy] elnevezés, szó szerinti jelentése: ’árpavíz’. Az ógörög ζύθος [dzütʰosz] a ζέω [dzeu] ’főz’ igével függ össze.
(Forrás: nyest,.hu)
A felsorolt szavakon kívül minden nyelvben előfordulhatnak további elnevezések is. A finnben például a köznyelvben a kalja szó jelenthet ’sör’-t: eredeti jelentése sörhöz hasonló, gabonából erjesztett, minimális alkoholtartalmú ital (az orosz kvasz megfelelője).
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (43):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@menasagh: 1. A Cs összetett hang = TS. Tehát ha a TS között nincs magánhangzó, akkor Cs. A gyöknyelvészet nem fogadja el, hogy a SZR azonos volna a TS-R-rel.
2. Aha, de az Sz nem S!! Hát, de mégis - nagyon gyakran - az. Mert az S/Sz páros eleinte ugyanaz az átmeneti hang volt. A héber még írásban is megkülönbözteti az S/Sz párost az újabb Sz-től, aminelk más betűt adott. Aztán a "régi" S/Sz, ugyan az is szétvált nekik sok S-re és kevés Sz-re, de azt meg pontozással különbözteti meg - ha akarja.
A FINNben ma is csak az S-sel írt S/Sz van meg, mint egyetlen hang. A kisbabák eleinte csak S-et tudnak mondani. A felnőttek egy része sejpít, más része szejpít.
Következtetés: a gyöknyelvészet, ha a közös értelem indokolja, elfogadja, hogy az S és Sz felváltható. De ha nem indokolja, akkor nem váltható fel.
..egyre többet vétek...pedig nem is söröztem...:)
kicsitt elsiettem....szóval ha ser a szótő akkor alakulhatorr a cser szóból is ami inkább jedlent érlelést mint a szőrvalami.
@Krizsa:
tehát a szőr...de ha igaz akkor a sör az ser vót...az pedig nem szőrös eredetű...
Javítás: "A mássalhangzó váz közös ősi értelme: szűrós / sűrű - vagyis a szór. NEM, nem a szór, hanem a SZŐR.
@menasagh: Ja. Az SZR magyar gyökszavai: szar, szár, szer, szérű, - szor, -ször, szór, szúr, szűr (szőrös).
A mássalhangzó váz közös ősi értelme: szűrós / sűrű - vagyis a SZÓR. Ki-kinyúlik (a meleg a szar) - naná, hogy "birizgálós", pezseg a sör. Az ősi értelem itt is: szrrr... egy hangutánzó.
A SzR váz hatalmas szóbokrokat alkot Eurázsia összes, először hajlítgató, majd (ma így ismerjük őket) ragozó nyelveiben.
Tudtommal a sör sokkal régebbi keletű mint sok itt felsorolt nemzet...
Korábbi hozzászólásokban felvetődött a mongol шар айраг [sar ájrag] mint a magyar SÖR szó rokona. A cikk írója azonban elveti ezt a lehetőséget. Ismét fel kell tenni tehát a kérdést: Hogy keletkezett, és mivel rokon a magyar SÖR szó?
A mongolban a sar nem más, mint sárga, tehát a sört "erjesztett sárgának" (vagy sárga kumisznak) hívják. Mivel a magyar "sör" és a magyar "sárga" szó között (sőt a mongol sar és a magyar sárga közt is) szembetűnő a hasonlóság, (szerintem) logikus a sör szót magyar szóképzésnek tartani. (Ez esetben a sör/ser a színéről elnevezett ital - noha a mai magyar nyelvben már nehezen tetten érhető ez a kapcsolat).
A cikkből: "A finnben például a köznyelvben a kalja szó jelenthet ’sör’-t: eredeti jelentése sörhöz hasonló, gabonából erjesztett, minimális alkoholtartalmú ital (az orosz kvasz megfelelője)."
A "kvasz" szónak vajon van kapcsolata a hasonlóságon kívül ezzel a sumér szóval: kaš?
kaš [BEER] (13889x: ED IIIa, ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. kaš; kaš2 "beer; alcoholic drink"
psd.museum.upenn.edu/epsd1/nepsd-frame.html
Az ital alapanyagához nagy főzőedényre volt szükség. Vajon mi lehetett az? Üst? A német nyelv Kasler szava ezt alátámasztaná, és egyben kapcsolatot teremthetne.
@Fejes László (nyest.hu): "„Nem lehet az, hogy a sör~ser alakoknak is a latin cervisiához van köze?” Ez bennem is felmerült, de mivel ez eredetileg ez [ker-] lehetett (l. még walesi [kúrú]), ha van is kapcsolat, elég távoli lehet."
---
Az arab "sháriba" és az egyiptomi "shirib" = iszik miből származhat?
És a kazah Сыра= sör melyik nyelvből származhat?
És a csuvas сăра (cirill betűs) = sör melyik nyelvből származhat?
És a kazah/baskír арпа = árpa (sör-alapanyag) melyik nyelvből származhat?
És az azerbajdzsáni arpa = árpa melyik nyelvből származhat?
---
Még nem néztem utána, ezért kérdezem.
Még egy kérdés: ott, ahol a mi sárgával jelölt sör szavunk kapcsolatot talál a térképen más népek szavával, a térkép hirtelen véget ér, és a folt teljes terjedelmében nem látható. Lehetne abból a délkeleti-keleti foltból egy kicsit többet látni?
@Roland2: nagyon sok hun szó él a magyar nyelvben, nem csak a ser. ilyen még pl. a mén, a nász vagy a comb, és még számtalan.
@Fejes László (nyest.hu): "A tudományban nem azt kell bizonyítani, hogy mi mi nem, hanem hogy mi mi igen. :)"
a tudományban igen, mármint a valódi tudományban. de hol van itt tudomány? ... ööö ... csak nem a nyelvészkedésre gondol? hahaha...
Írhatnánk mi is egy gyöknyelvészetes könyvet - úgy nézem, egész könnyen menne :)))
@don B: Aki viszont BoRra költi a BéRét a BáRban, rossz BőRben tér haza. Előbb-utóbb a nincstelenség emigrációra kényszeríti, akárcsak annak idején a BúRokat.
@LvT: Akkor nyilván ide vonható a sherry is...
És ugye a túlzott alkoholfogyasztás megbolygatja az emésztést is, így aztán ide kapcsolható a szláv s-r gyök is.
Másnap pedig azt kell mondani: Sorry!