A tudományosnak látszó előadás esete a helyesírással
Ha mi áltudományt akarnánk művelni, nagyon ügyelnénk arra, hogy legalább nyelvileg és formailag tudományosnak tűnjünk.
Nemrégiben azt állítottuk, hogy tapasztalatunk szerint az – oldalainkon is megjelenő – igénytelen reklámokban mindenféle helyesírási hibát és furcsaságot el lehet követni. És amit el lehet követni, azt el is szokták követni. De gondolnánk ugyanezt egy tudományosnak tűnő előadás meghívójáról?
Gábor küldte nekünk a következő csodás találatot:
Ha valamilyen esetben tényleg érdemes gondosan ügyelni – ahogy mondani szokták – az igényes helyesírásra, az a formális írásbeliség, például a tudományos szövegek. A hitelességét, és a rátermettségét kockáztatja az a tudós, aki helyesírási hibákkal tűzdelt előadásokat, cikkeket közöl. Ebből következően, ha valaki áltudományt akar művelni, és azt komoly tudományként akarja előadni, annak még inkább érdemes lenne ügyelnie a helyesírásra.
A fenti előadás hirdetésén ez nagyon nem sikerült. Még ha valaki esetleg nem is olvasta Móricz János kutatásairól és az ecuadori magyarokról szóló cikkeinket, annak is gyanús lehet a fenti hirdetmény – a megfogalmazásmódja (pl. SzÍriusztól a kárpát medencéig), a helyesírása (pl. SzÍriusztól a kárpát medencéig) és a tipográfiája miatt is. És ez jól van így.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
@Szalakóta: A matematikus szerint akkor rengeteg más dolog is kéttagú összetétel, ami a helyesirológus szerint nem, például a *hozzászóláseltávolítás, a *fogalmazásellenőrzés vagy – hogy egy "igazi szót" is keressek – *ingatlannyilvántartás. :-)
A matematikus szerint a valószínűségszámítás két tagú összetételnek számít, ugyanis:
(való+színű)ség+számítás
@Krizsa: Maga a "hit" mint cselekvés ostobaság, helyettesítésére a "feltételezés" sokkal bölcsebb, ám kevésbé megnyugtató. Sajnos a bizonyosság akármiben általában tévedés vagy a világ örök változása miatt megszűnhet bizonyosság lenni. Az ember viszont szeretne némi bizonyosságot, pl mert fél a haláltól. A kevéssé valószínű feltételezés helyett ami saját halálának elkerülhetőségére nézvést igen alacsony, kényelmesebb, egyszerűbb és gyorsabb hinni a halál utáni szép és örök életben. A kényelem, egyszerűség és gyorsaság azért lényeges mert az élőlények minden problémára/feladatra a lehető leginkább energiahatékony eljárást kell hogy alkalmazzák (máskülönben evolúciós hátrányba kerülnek azokkal szemben akik viszont így tesznek), ezért a korábban vmiért evolúciósan sikeres "hívő" gondolkodásmódra születünk. De ez vszeg segít majd megakadályozni a túlszaporodásunkat amikor a különféle vallási fanatikusok kellő sűrűsége végett megkezdődik az önkiirtásunk, hit által lelkesítve a pusztítókat.
@Szalakóta:
Ez szaknyelvi helyesírás, a mérnöki-műszaki, sőt a vasúti területen rengeteg ilyen van, német műszavak tükörfordításai nagy részben.
@Szalakóta,
a napokban éppen nézegettem, h. mi is a pontos szabály, mert én is egybeírom. Ezzel nyugtattam meg magam:
"Az AkH. 138. pontja szerint a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket „többnyire kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán”. A többnyire határozószó jelzi, hogy akadnak kivételek, illetőleg nem kell nagyon mereven alkalmazni a kötőjelezést.
...Ugyanez a helyzet a valószínűség-számítással. A matematikai kiadványok egy része (az Akadémiai Kiadó gondozásában A szaknyelvi helyesírás-tervezés újabb feladataiból 17 megjelent Matematikai kislexikon is) kötőjel nélkül egybeírja. Általam korrektúrázott szakkönyvben a szabályos változatot javasoltam, ám a matematikus szerzők tiltakoztak a kötőjelezés ellen. Az AkH. szójegyzéke egyébként tartalmazza az előírásos formát"
epa.oszk.hu/00100/00188/00029/pdf/127103.pdf
(a 16. oldalon).
A valódi tudósok sem mindig tudnak helyesen írni. Lásd: valószínűségszámítás, így egybe.
Már megint ez a helyesírásfetisizmus. Vannak komoly szakemberek, akiknek nagyon szar a helyesírása. Nem mindenkit hoz ez lázba.
1. Valamennyi "ostobaságban" mindenki "hisz". Azért, mert arról a szakterületről nem tud többet. Vagy azért, mert semmiről sem tud többet. Vagy azért, mert (pl. egy magasan művelt reál szakos esetében) még az elméleti fizika sem tud szinte semmit az Univerzumról (a nagy-bumm egy marhaság).
2. Ki az ostoba? Esetleg definiálhatod...
Aki ostobaságokban hisz, az ostoba is, és ez a helyesírásán is tükröződik. Éppen ezért könnyű kiszűrni az áltudományt (és az internetes csalásokat, csodaszerek reklámjait és hasonlókat).