mederi: @szigetva: Te "össze passzításról" beszélsz, én "szituáció megjelenítésről".. A kettő nem ugyanaz.. A szituációba "helyezős" módszernek az előnye az, hogy mint már valahol írtam, az OK-OKozat-ot is fo...

szigetva: @mederi: Nem az a kérdés, hogy lehet-e magyarul egyértelműen mondani (persze, hogy lehet), hanem hogy az adott mondat tud-e egyértelmű lenni (nem tud). Te ezt láthatóan egy versenynek képzeled, ahol m...

mederi: @szigetva: A magyar más szórendet használ, és más módon közelíti meg a példád szerinti szituációt, ami szintén nem előnytelen: "Vedd inkább ezt a biciklit, mint a motort." Szerintem ha egy barát, vagy...

szigetva: @mederi: Nem kideríthetetlen az előnye. Ha pl. két-két főnév és jelzője synchesisben vagy chiasmusban van, nagyon is jól jön az ilyesmi, hogy összepasszintsuk őket. Továbbá a névmások antecedense is e...

tkis: Csodálom, hogy antiszemita szál nem tűnik fel az ügyben, ez az eszperantó kapcsán nem lenne szokatlan, ráadásul még a tolvajnyelv miatt is bele keverhették volna a zsidó összeesküvést, ugyanis a magya...

mederi: @szigetva: Rendben van, nyelvtani nemek léteznek.. Kideríthetetlen, hogy miért jöttek létre, van-e valamilyen előnye... -Jó a példád, hogy a magyarban a magas és mély magánhangzós szavak léte sem köth...

szigetva: @mederi: Te teljesen félreérted, hogy mi az a nyelvtani nem. Fogd fel úgy, hogy csoport. Ahogy a magyarban a főnevek egy része magas, egy másik része mély hangrendű toldalékokat vonz, úgy a németben a...

mederi: @bm: "A többi nyelv nem "természeti, vagy természetes nyelv, ami szituációkra épül?" Kérdésedre a válaszom, példák formájában: -Nem tudjuk, hogy sok nyelvben miért van harmadik, "semleges" nem, ami az...

bm: [analóg nyelv] megpróbálok egy-egy kommentben egy-egy témára szorítkozni: először néhány idézet, azt hiszem, hogy mindegyik ugyanarról szól: @mederi: 78: "a magyarban az "-ik" végződésben valóban az "...

szigetva: @mederi: Nem, én tényleg nem értem, amit írsz.

mederi: @szigetva: 103 Te tényleg nem érted, amit írtam? Van jó döntés, és van rossz döntés, van kétséges döntés ("IKES billegés" kapcsán az ok és várható okozat mérlegelésének fontossága, az arra való figyel...

szigetva: @mederi: A határozott/határozatlan formális morfológiai kategória a magyarban. Azaz nem a jelentéstől függ. (Még mielőtt előhozod, igen, ritkán az is előfordul: megeszik valamennyi fügét vs megeszi va...

mederi: @bm: 101 "ez is határozott tárgy?: "megeszem a nagy részét"" A példád akkor megfontolt (helyes), ha a saját célodat és elhatározásodat nem helyezed mindenki, és minden elé. Mert mi a szituáció? Elhatá...

bm: @mederi: kicsit sem zavar, hogy nem ezt jelentik ezek a szavak?... (B verzió: eredetileg ezt jelentik, csak senki sem ilyen értelemben használja őket, mert nem tudnak eléggé intuitív-gyökmagyarul... s...

mederi: @mederi: 97-ez kiegészítés: Az "Ihos" mellett mint vezetéknév, jelen van az "Ihász" is a magyarban, ami gondolom nem szláv környezetben, hanem pl. sváb környezetben jelenthette ugyanazt.. A valamikori...

mederi: @bm:-@szigetva "a válaszod második felével azt támasztod alá, amiről szó van: vagyis hogy az idegen nyelv(nek ez a tulajdonsága) nem a "valóságos helyzetekből indul ki ... az állapotok és történések s...

mederi: @bm:98 "Nem azt a sok egészségtelen dolgot ESZI és ISSZA, amivel eddig élt, helyette rengeteg zöldséget ESZIK, és vizet ISZIK" Még eddig nem került szóba (talán..), de a példád magyarázatában figyelme...

szigetva: @bm: Hogy hogyan alakultak ki nyelvekben a nyelvtani nemek, azt nem tudom, de ilyesmiről könyveket írnak: books.google.hu/books/about/Grammatical_Gender.html www.my-pace.net/docs/the-development-of-.....

bm: @szigetva: na de azért ez eredetileg mégis csak hímnem/nőnemből indult, nem? és aztán teljesen "szétszállt" a dolog, tárgyak neme, végződéstől függő nemek stb., de ez már a "második fejezet"... de azé...

szigetva: @bm: „viszont a válasz elején olyat írtál, mintha mégiscsak a valóságból indulna ki” Szerintem nem. 1. az élőlényeket biológiai nemük szerint csoportokra oszthatjuk (ezzel kapcsolatban állítja mederi,...

bm: @szigetva: a válaszod második felével azt támasztod alá, amiről szó van: vagyis hogy az idegen nyelv(nek ez a tulajdonsága) nem a "valóságos helyzetekből indul ki ... az állapotok és történések szóban...

szigetva: @mederi: A nyelvtani nemet félreértés a biológiai nemmel azonosítani. A hím- és nőnemet azért nevezzük így, mert sok biológiailag hímnemű élőlényt jelentő főnév az első, nőneműt pedig a második csopor...

mederi: @bm: 12 Van olyan, hogy bölcs félre értő? :) "....más nyelvekben nem? :-o hanem?" Hááát, nem. Pl. Sehogyan sem tudom elképzelni, hogy az un. "semleges nem" a valóságra épülne, pedig létező "nyelvi fil...

bm: @mederi: #12: "valóságos helyzetekből indul ki a magyarban az állapotok és történések szóbani megjelenítése" más nyelvekben nem? :-o hanem? "Remélem, hogy senki sem gondolja, hogy ezt a tudást nem kén...

JMárton: @bloggerman77: 16-os Szerintem még az Árpád sem FU. Árpa - török szó, meg van a török nyelvekben, egy változata a mongolban is, jelentésük ugyan az. FU nyelvekben (tudtommal) egyikben sincs. -d - "kic...

bm: @mederi: "Nem eszik sokat, de megeszi a zöldséget is, amit eddig nem tett.. Átvált a határozatlanságról a határozott magatartásra és tevékenységre." Kevered, ennek nincs köze az ige "nyelvtani" határo...

mederi: @bm:95 Folytatás a 96 mederi-ről: "..az ihos az nem juhost jelent?" Szerintem nem. Valószínű korabeli szituáció: "IHASS KORCSMA" Egy "S" elhagyásával, tábla felirat. 1/ A korcsmáros vagy a cégtábla fe...

mederi: @szigetva: OK! :) Tényleg, emez is van... Az innen, onnan, eminnen, amonnan és ide, oda, emide, amoda és ezek variációs irányai, akkor hány is van csak ezekből? :) Bele ebbe, abba, amabba, emebbe (Ben...

szigetva: @mederi: Irányhármasságnak nem ezt szokták nevezni, hanem a bele/benne/belőle, rá/rajta/róla trojkákat. Ha az ez/az/amaz-ról lenne szó, akkor hol marad az emez, emitt, emezért?

mederi: @bm: @honestesiologist: " tényleg létező fogalom, irányhármasság?" Igen, a magyarban van ilyen.. Pl.: EZ/ AZ/ AMAZ, ITT/OTT/AMOTT, EZÉRT/AZÉRT/AMAZÉRT/stb.. A mindenkori (ez a negyedik dimenzió, az id...