Fejes László (nyest.hu): @Sarkel: www.nyest.hu/renhirek/mandoky-kongur-istvan-kunok-es-magyarok

szigetva: @Roland2: Nem teljesen értem, ez hogy lilleszkedik a #18-hoz. A „felkérdez” nekem olyasmit sugall, hogy ’benyalós kérdéseket tesz fel kedvenc politikusának’ (vö. felszop, felkonferál).

Roland2: @szigetva: A Brexit-tárgyalások vitáinak tudósítása során már magyar szövegkörnyezetben is egyre többször használják a "kemény határ" kifejezést, ami ugye a hard border tükörfordítása, s amit szerinte...

Sarkel: Ott halt meg Mándoki István.

Sultanus Constantinus: @mederi: De itt nem csak az egybe- vagy különírásról szól a dolog (egyébként az "habl-" az igető), hanem arról, hogy valami egy nyelvben rendszerszinten (minden egyes igénél) működik-e, vagy sem. Rége...

mederi: Talán tájegységenként megnézhető valamilyen feldolgozásban, hogy hol használnak az országban "nagy előszeretettel" "-l" vagy más végződést (itthon/ itthol, szeretsz/ szeretel, megy/ mén) mássalhangzó ...

mederi: @Sultanus Constantinus:32 Sajnos számomra az "igeszemlélet" azért értelmezhetetlen, mert pl. a példaként felhozott eltérő spanyol igealakok ha nem egybe íródnának, hanem előtagként (*"laba/ ló/ lado/ ...

Mackósajt: @Sultanus Constantinus: Én elhiszem, hogy létezik, nem kell bizonygatni. Mindössze csak rámutattam, hogy amit egy-egy ember hall az nem feltétlenül a teljes nyelv.

szigetva: @Sultanus Constantinus: Ezek nyilván alakváltozatok: hol/hul=hon/hun, otthol=otthon, az -l ablatívuszrag (vö. tól, ról), az -n pedig lokatívusz. Láthatjuk, hogy esetleges, hogy melyik alak terjed el e...

Sultanus Constantinus: @Mackósajt: Én az "itthol/otthol"-t hallottam már dunántúlitól és debreceni származású ismerőstől is.

Sultanus Constantinus: @mederi: Fordítva: az áll/ül/fekszik fejez ki állapotot (ebből a szempont ezek lennének "folyamatos" szemléletűek, és a feláll/leül/lefekszik fejez ki pillanatnyi cselekvéseket, de igazából ezek "inko...

mederi: @Sultanus Constantinus: 29 Érdekes, hogy azt mondjuk, hogy a magyarban nincs un. folyamatos és befejezett ige, pedig szerintem az áll/ ül/ fekszik pl. a "vizsgálat pillanatában" befejezett, a leül/ fe...

mederi: @Sultanus Constantinus: 29 Érdekes, hogy azt mondjuk, hogy a magyarban nincs un. folyamatos és befejezett ige, pedig szerintem az áll/ ül/ fekszik pl. a "vizsgálat pillanatában" befejezett, a leül/ fe...

Mackósajt: @El Vaquero: Én meg már hallottam motrot, de soha életemben nem hallottam vagy láttam az "itthol vagyol" kifejezést semelyik országrészben. Pont fordított a személyes tapasztalatunk, ami rámutat a szé...

szigetva: @El Vaquero: Nem hallasz eleget magyar változatokat. Van "motrot", egy rövid szörcs bizonyítja.

Feri.: A mai tatár nyelv a macskára a песи ( pesi ) szót használja.Mari és Hegyi Mari nyelve пырыс (párás).Baskír nyelv pedig Бесәй (besӓj )

El Vaquero: @Untermensch4: még nem hallottam senkit, aki „motrot” mondott volna. Az „itthol vagyol” viszont elég népszerű, szerte az országban, főleg a Dunántúlon, igaz főleg idősebbeknél hallani.

Feri.: Érdekelt a szó eredete.Több más szóval együtt. Keresgéltem kicsit keletebbre is e téren mint ami a fenti térképen szerepel. A kazakh nyelven :мысық ( Másák ) Kirgiz: мышык ( Másák )Üzbég :mushuk Mongo...

Sultanus Constantinus: Na, hát akkor a spanyol is pont olyan, mint a magyar: van 'hall' (oír -- oigo, oí, oído), 'lát' (ver -- veo, vi, visto) és 'érez' (sentir -- siento, sentí, sentido). Olyan nincs, hogy 'szagol (= szago...

szigetva: @mederi: Viszont sokkal értelmesebb volna beleolvasni egy etimológiai szótárba. Akkor láthatnád, hogy valóban előfordulhat, hogy ez a megoldás, de sok bizonyíték nincs rá. A te vélelmed sem az.

mederi: Úgy vélem, hogy a 'szag' kifejezés abba a "kategóriába" tartozik, mint a fog vagy az ég, szintén "-g" végződésű szavak... Talán a "szag"-nak is volt valaha igei és egyben főnévi változata is, ami vala...

Untermensch4: @Sultanus Constantinus: "Motrot", ezt Monoron hallottam ami Pesttől kb 40km...

Fejes László (nyest.hu): @Mártonfi Attila: Szerintem is vannak helyzetek, amikor a „Rám szólt rá a tanárnő” természetesen hangzik. Csakhogy ha ebben az esetben a „rá” elváló igekötő (mert hogy ugye ragozott személyes névmás n...

MolnarErik: @Mártonfi Attila: A videón 2:37:23 "Rájuk mentek rá" www.youtube.com/watch?v=jzlvGpgPxpk

Sultanus Constantinus: @geff10: Szerintem a probléma az, és a nyelvészeknek is ezzel gyűlik meg a baja, hogy az átlagember (és azt hiszem, itt nyugodtan lehet általánosítani) azt hiszi, hogy a nyelvész az, aki megmondja egy...

geff10: A nyelvújításhoz: a nyelvújítás korában egyes idegen szavak még konkrétan idegen nyelvűnek hathattak. Pl. ma egy fiatal használhatja az "easy" szót, sokan meg is fogják érteni, de nem mondanám a magya...

geff10: Megértem emberileg a cikkírót, hogy már "fárasztóan" hat annyiszor megismételni ezt, de egyrészt nem mindenki követi olyan régen a nyest.hu írásait vagy a nyelvészet eredményeit, másrészt meg ezzel eg...

Mártonfi Attila: Vannak korpuszadatok (MNSz.), ha nem is szakajtószám: Miért rám szálltál rá, miért nem azokra, akiknek fontos e téma? Talán rám is rá lehetne "erőszakolni" egy kalóz cd-t olyan szerencsém volt, hogy a...

tenegri: @Mártonfi Attila: Az utolsó előtti nálam is egyértelműen csillagos, az utolsó pedig erősen kérdőjeles. A "rá" mint igekötő úgy érzem nálam is összeférhetetlen az összes többi személyjeles formával.

Sultanus Constantinus: @Mártonfi Attila: Valószínűleg, mert az én változatomban a rám/rád/ránk/rátok és a rá (ik.) kizárják egymást; egyedül 3. személyben érzem elfogadhatónak (rá szólt rá, rájuk szólt rá).