Fejes László (nyest.hu): @Hatti: „Itt ugyanis az a helyzet, hogy a toldalékolatlan tőalakok is hangrendileg kiegyenlítődtek” Miért gondolod, hogy más finnugor nyelvekben nem? „ahol vegyes hangrendű, é-t tartalmazó szót találu...

Roland2: @Roland2: jav: '*angoltanárom

Roland2: @szigetva: Anno az angol tanárom azt mondta, hogy ő külföldieknek is { budapest }-et ejt ( s-ssel ). mert szerinte a { bjudapeszt } hallatán a pestis vagy a kártevő szóra asszociálhatnak. Egyébként ha...

szigetva: @blogen: Tehát ha a külföldi kolléga engem "Péter Szigetvári"-ként ismer, azért szerinted én csak ragaszkodjak a "Szigetvári Péter"-hez? Nálam ezt a szöveg nyelve válogatja, ugyanúgy, ahogy Bécs nevét...

blogen: @szigetva: Nekem teljesen mindegy, hogy a külföldiek hogy használják a neveinket. A saját névhasználatunkon akadtam fenn!

szigetva: @Hatti: A mai nyelvállapotban [e]-t tartalmazó kivételek is vannak: matekot, haverom. A Bé és a Be viselkedése közötti statisztikai különbséget korábban kizárólag a zártsági hatással magyarázták, azon...

szigetva: @blogen: Tehát akkor ha egy magyart nagyon ismernek külföldön, akkor oké, ha a személynév-családnév sorrendet használja?

blogen: @szigetva: Érdekeltség okán saját nevünk is van Viennára, de például Brazzaville-re már nincs és nem is lenne értelme kitalálni szerintem!

blogen: @Kormos: Uvuvwevwevwe Onyetenyevwe Ungwemubwem Osas úr lesz a megszólítás hivatalosabb és Osas úr közvetlenebb formában. Ugyanis magyarban mind a vezeték, mind a keresztnév urazása (Kovács úr, János ú...

Kormos: Megértik, ha van miből megérteniük, azt meg lehet jelölni vagy közölni. Ha már mást nem csinálsz, csak vesszőt teszel a vezetéknév után, abból is világos, hiszen azt a nyugati névsorrendet használó he...

Kormos: @szigetva: Olaszoknál nem tudom, hogy van, de élő bajorok is simán használják a keleti névsorrendet a hétköznapokban, tehát nekik például biztos nem okoz problémát egy magyar név.

Hatti: Persze mindig lehet fordítva ülni a lovon, mint ahogy azt a TESZ teszi rendszeresen. Mint mondjuk a "béka" szónál, ahol képes leírni, hogy hangrendi elhasonulás történt (tök kizárt), közben meg a legr...

Hatti: @Fejes László (nyest.hu): Kábé ezt mondtam én is. Kivéve a magyar nyelvre vonatkozó részletét. Itt ugyanis az a helyzet, hogy a toldalékolatlan tőalakok is hangrendileg kiegyenlítődtek (még a jövevény...

Hatti: @Fejes László (nyest.hu): Kábé ezt mondtam én is. Kivéve a magyar nyelvre vonatkozó részletét. Itt ugyanis az a helyzet, hogy a toldalékolatlan tőalakok is hangrendileg kiegyenlítődtek (még a jövevény...

Fejes László (nyest.hu): @Hatti: „A finnugor nyelvek szavainak nagy része vegyes hangrendű.” Ez a kijelentés azt feltételezi, hogy a magánhangzó-harmónia tartománya a szó. Ez nem mindig van így, pl. a mariban (mezei irodalmi ...

Sultanus Constantinus: @Irgun Baklav: Meg ne feledjük azt sem, hogy ahogy az átlagmagyarok (beleértve az újságírókat, bemondókat is) igénytelenek a külföldi nevek vonatkozásában (nem tudják normálisan leírni, kiejteni stb. ...

szigetva: @Hatti: Oké, ha te a magánhangzó-harmónián csak a tőbeli harmóniát érted, akkor máshogy használjuk ezt a szót. Viszont ebben az esetben az a helyzet, hogy a finnugor alapnyelvben voltak vegyes hangren...

Irgun Baklav: @blogen: „Ahogy mi is világosan értjük, hogy ők más sorrendben írják a nevüket, úgy ők is nagyon gyorsan levágják ezt, ha találkoznak a magyar nevekkel!” Nemrég erről sikerült személyes tapasztalatoka...

szigetva: @blogen: „Nem értem, hogy mások miért semmisítik meg a magyar neveket könnyedén,” hát nyilván mert mások nem tekintik a sorrendet a név integráns részének. Ez már kiderülhetett volna számodra. Itt van...

blogen: @szigetva: Így van, én a nevet egy egésznek tekintem: [Kovács János] ez így alkot egy nevet. Ha megfordítjuk a sorrendet, akkor a név akárhogy is nézzük, megszűnik létezi, egy megneveés váltja fel, mi...

Sultanus Constantinus: @Hatti: Én úgy tudom, hogy eredetileg a magyarban sem voltak vegyes hangrendű szavak, azok vagy összetételekből, vagy jövevényszavakból lettek. De a törökben is hasonló a helyzet, a nevek simán lehetn...

Hatti: @szigetva: A finnugor nyelvek szavainak nagy része vegyes hangrendű. Semmi köze a hangrendi illeszkedéshez, a toldalékolásban néha bejönnek ilyesmi hatások. De az nem az a fajta szigorú hangrendi ille...

szigetva: @Hatti: Ez nem igaz: en.wikipedia.org/wiki/Uralic_languages#Phonology Nyilván arra akarsz kifutni, hogy a magyar az török nyelv volna, de akkor vajon a finn, meg egy csomó balti finn nyelv is török? V...

szigetva: @Hatti: Vajon a német Ziel-ben is veláris magánhangzó volt? Ez a veláris [i]/[é] egy régebben bevett magyarázat volt, azonban komoly kétségek merültek fel vele szemben. Ráadásul azt is látjuk, hogy ré...

Hatti: @Sultanus Constantinus: A finnugor nyelvekben a hangzóharmónia vagy egyáltalán nincs, vagy csak nyomokban. Hasonlóan sok más nyelvhez. Ahol viszont szigorú hangrendi illeszkedés van, az a türk nyelvek...

szigetva: @nyikimo: Kálmán László meg a nyelvészet szempontjából ír róla, mert ő nyelvész, ez meg egy nyelvészettel foglalkozó portál. Nyelvészeti szempontból pedig teljesen valid dolog a beszélők körében elter...

szigetva: @Hatti: Komoly, a magyar hangtannak a világon leginkább tárgyalt jelensége a magánhangzó-harmónia. Félreértetted, nem azt mondtam, hogy egyedi a dolog. Van ilyesmi egy csomó afrikai nyelvben is, meg a...

nyikimo: Én ezt a dolgot a praktikum oldaláról nézem,alacsony vagy magas ár van,olcsó ár nincs.Elterjedt de szerintem zavaró nyelvészeti szempontból,logikátlan,bár ez ugye magánvélemény.Én az indoklást tartom ...

szigetva: @blogen: Érdekes, én pont abban látom a leereszkedő, gyarmatosítói attitüdöt, ha a külföldi a bennszülötteket igyekszik utánozni. Egyébként azt mondod, magyar környezetben pár perc alatt rájön a külfö...

Hatti: @Feribá: Nagyon eccerű erre a magyarázat. Az "írek" népnévben i van, míg az "írok" ige eredetije veláris i volt. Ami pedig az é-t illeti, a nyíltabbá válás során néhány i-ből (aminek az előzménye is v...