mondoga: @mondoga: "A természettudós ugyanis rendszerint nem azért alkot hipotézist, hogy azt rögtön olyan biztos ismeretként kezdje kezelni, mintha ténylegesen megfigyelt adat volna, hanem azért, hogy az adat...

mondoga: @szigetva: Van egy hipotézis, amit sok nyelvész elfogad. Ez a hipotézisek sorsa: nincs rájuk bizonyíték, mert ha volna, akkor már nem is hipotézisek lennének. Az érveket, azok nagy részét Kis Tamás is...

mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Érdemes volna levetkőznöd az ideológiai megközelítés mániáját, segíthetne a tisztánlátásban. :-) "A németben biztosan nem volt veláris i. Akkor a magyar miért vette volna át ...

szigetva: @mondoga: A velális [i]-re mi az érv? (A "sírban" mellett, ami ugye körkörös volna.)

Sultanus Constantinus: Pályakezdő mérnökként, amikor még nem volt tűzvédelemmel kapcsolatos szakképesítésem, az egyik üzemlátogatáson, mint "jól" értesült, belekötöttem abba, hogy hogy a fenébe lehet egy hegesztőműhely csak...

mondoga: @szigetva: Sem ez, sem a korábban írtak nem zárják ki a veláris i valaha volt létezését a magyarban. Logikailag hibás az érvelés, mert nincs ilyen összefüggés a nyelvtanulás és a nyelv egy bizonyos ál...

mondoga: @szigetva: Ismerem ezt a véleményt, volt már szó róla itt is. Több gyenge érv van az írásban. Ez az egyik ilyen téves érvelés (egyrészt az ingadozás, másrészt a 18.sz.), amit te is kritika nélkül átve...

Sultanus Constantinus: A glutén kapcsán még megemlíteném a latin agglutinare (< ad + gluten + -are) 'hozzáragaszt' igét is, ahonnan az "agglutináló (nyelv)" elnevezés is származik.

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): Kutakodtam közben tovább, és kiderült, hogy a nyelvjárási olaszban van potega, potiga is, illetve ugyaninnen a francia boutique is, és katalán botiga. Az az érdekes egyébként...

Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: Nem, a dolgok általában sok tényező összejátszásából jönnek létre. Még amikor valaminek egészen világosnak látszik az oka, akkor is számolni kell azzal, hogy mi minden állt egy...

lcsaszar: A tarlóhere (Trilofium arvense) népies neve pedig uborkabagzó fű. Hívják uborkanősző fűnek is.

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): "Bármennyire is furcsa, nyelvészetileg ez tökéletes megoldás. Semmi nem indokolja, hogy ezeket az igekötőket egybeírjuk az igével, ill. ha ezeket egybeírjuk, akkor egybeírhat...

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): Igen. Végső soron mindennek van valamilyen konkrét oka, csak nem mindig tudni. Meg előfordul az ellenkezője is, a spanyolban egy időben előszeretettel toldtak egy [a]-t a sza...

Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: @Sultanus Constantinus: Na ez már érvelés. Csakhogy ez nem egyszerű magánhangzó-lekopás, mint állítottad, hanem ez is átszegmentálás.

Fejes László (nyest.hu): @Áron81: „Egy tudományos akadémiai testület többéves előkészítő munkájáról szóló írásos beszámolóját hajlamosabb vagyok igaznak tartani, mint egy kommentelő hozzászólását. Amit vitatsz, az nem az állá...

Fejes László (nyest.hu): @mondoga: „yelvtudományunk egyetlen alkalommal sem merte kimondani azt, hogy valamely idegen eredetű szó közvetlenül a sztyeppei népek nyelvéből került volna a magyar nyelvbe” Ilyen marhaságot csak az...

szigetva: @mondoga: „És van egy rakás olyan mondásunk, amelynek az eredetét nem ismerjük, benne egy régi, mára kiveszett szóhasználattal, de ennek nem lehet az oka az, hogy egy szó régen mást (is) jelentett, hi...

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): Egyébként létezik a spanyolban "botica" alapkban is, ami pontosan azt jelenti, mint a magyar 'patika'. Az utóbbi valószínűleg kései átvétel a görögből. Megnéztem mindkettőt a...

szigetva: @mondoga: mnytud.arts.klte.hu/tkis/cikkek/velari.pdf

Áron81: @MolnarErik: "végül az Akadémia "adta meg magát", ők igazodtak az iskolákban oktatottakhoz." Ellentmondást látsz ott, ahol nincsen. A jelenleg érvényes szabályzat magas presztízsértéke is elsősorban a...

Krizsa: A rag / képző hozzá-csatlakozása alapján elneveztek egy lelágyult hangot kétfélének: MÉLY és MAGAS-nak. Most tehát azt képzelik, hogy van valami valóság a kezükben, hiszen van neve. Hozzáférhető (írás...

mondoga: @szigetva:" A „mély” [i] nem a múltat őrzi, hiszen egy „magas” [i] is változhatott „méllyé”, pl a "nyír" ige [i]-je magas volt, és csak a 18. században vált „méllyé", de a "cél"-ban sem lehetett „mély...

mondoga: @szigetva: "Hiszen például annak, hogy ma a "sír" után mély toldalékokat használunk, nem lehet az az oka, hogy valamikor itt mély "í" volt, mert erről a mai beszélő nem is tudhat" Aha. És van egy raká...

mondoga: @Fejes László (nyest.hu): hmmm... itt nem változik semmi :D Tisztázzuk, a rokonítás és a származtatás nem ugyanaz. De Buji nem is a rokonítást hiányolja, hanem azt, hogy "Ennek ellenére nyelvtudományu...

szigetva: @at.ti.la: νέων (neoun), ennek az átírása [neón].

Krizsa: @Jánk István: Elnézést kérek, hogy tegeztem, István - erre nem figyeltem. Csak utólag vettem észre. Én már 34 éve élek itt és a héberben nincs magázás.

at.ti.la: 11. (Folytatás V.) A második se túl bonyolult; a husvét idejének (idén a július 31.) hónapára utal a későbbi arám (és nem héber) szövegben feltűnő: אביב (ebib), a magyarban: Abib; ami ugyancsak egy - ...

at.ti.la: 11. (Folytatás IV.) A husvét ideje - és különösen a hónapja, a különböző Biblia szövegekből többféle módon is egyértelmű. Legegyszerűbben; a legrégebbi görög szövegből a νέων (neoun) hónap neve, ami o...

szigetva: @Sultanus Constantinus: „The consonants [ts, dz, ʃ, ɲ, ʎ] are short (like all the other consonants) word-initially, but are always long word-internally. In word-initial position they are realized as l...

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): A források ezt nem támasztják alá, továbbá ha így lenne, akkor *podega alakot kellene várni. A szókezdő zöngétlen zárhang ugyanis nem gyengül.